2013. szeptember 10. - A XVIII-XIX. században úgy tartották, a Föld erőforrásai végtelenek. A XX. század elejére azonban rá kellett döbbennünk, hogy bár bolygónk állandó megújulásban van, természeti kincsei kimerülőben vannak. A kutatók minden évben megállapítják a Globális Túlfogyasztás Napjának dátumát, vagyis azt az időpontot, amikortól az emberiség igényei meghaladják Földünk eltartó képességét. Idén ez a nap már augusztus 20-ára esett.
Mivel ez a dátum minden évben egyre korábbra esik, fontos feladat lenne az emberiség fogyasztását visszaszorítani. A megoldást sokan a megújuló erőforrások kiaknázásában látják, azonban, ha áttérnénk ezekre, az sem jelentene biztos választ a problémára. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lenne például a szélenergia nagyobb mértékű felhasználásának. A szélkerekek használatával energiát vonunk ki a légkörből, így megváltozhat a légáramlatok ereje és iránya. És ez csak egy példa a kockázatokra, hiszen minden változtatás újabb, számunkra még ismeretlen hatásokat von maga után.
Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának keddi vendége Benkő Dániel, a WWF Magyarország Éghajlat Változás Programjának munkatársa szerint a fogyasztás visszaszorítására jó példa lehet Bhután, ahol már rájöttek: a jólét záloga nem a gazdasági növekedés. Ennek a délkelet-ázsiai kis országnak van egy sajátos mutatója: a bruttó nemzeti boldogság. Ebben határozzák meg a fejlesztési céljaikat is. Nagy Balázs az Anthropolis Antropológiai Közhasznú Egyesület munkatársa pedig elengedhetetlennek tartja a globális nevelést, amelynek célja, hogy a jövő generációi tisztában legyenek a globalizáció hasznos és káros hatásaival egyaránt, és felelős fogyasztói döntéseket hozzanak a mindennapokban.
http://videa.hu/videok/nagyvilag/2013.09.10.-globalis-tulfogyasztas-Jrnz3P1ex7dW3ggB