2015. július 16. - A földtani veszélyforrás minden olyan folyamat, ami a föld felszínén játszódik le, és megszokott környezetünket veszélyezteti.
Az állatok ehhez képesek alkalmazkodni, elvándorolnak, új területeket keresnek. Az ember azonban nem mindig tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A természeti eredetű földtani veszélyforrások olyan földtani folyamatok, amelyek az emberek és az élőlények életét vagy életterét veszélyeztetik. Lehetnek katasztrofális méretűek, de előfordul, hogy csak kisebb károkat okoznak. Ide soroljuk az endogén, azaz a Föld mélyéből eredő folyamatok közül a földrengéseket, a vulkanizmust és sokszor ezekre visszavezethető, vagy egyszerűen csak a gravitáció miatt létrejött tömegmozgásokat. Az energiájukat a nap sugárzásából nyerő, exogén folyamatok közül a viharok, az árvíz, a belvíz, és a tengerparti vízmozgásokból származó környezeti veszélyek tartoznak. Antropogén eredetű földtani veszélyforrások azokat a földtani eszközökkel vizsgálható jelenségeket foglalja magába, amelyeket az ember idéz elő.
A természeti veszélyek akkor vezetnek katasztrófához, ha lakott területeket érintenek. A természeti eredetű földtani veszélyforrások közül a földrengések követelik a legtöbb emberéletet. A földtani veszélyforrások sok esetben előre jelezhetők, így az okozott károk mérsékelhetők. Magyarországon a természeti eredetű földtani veszélyforrások közül a vulkanizmussal nem kell számolnunk, mivel nincsenek aktív vulkánjaink. Az ország lemeztektonikai helyzetéből adódóan pusztító földrengésektől sem kell tartanunk. Magyarországon az árvíz, a belvíz, kisebb mértékben a tömegmozgások jelenthetnek veszélyt. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő című műsorának vendége Oszvald tamás, geológus, földtani szakértő elmondta Magyarországon 950 település van, ahol már volt valamilyen földtani katasztrófa. 2013 óta azonban nincs olyan program, ami a megelőzéssel foglalkozna.