Új csontváz lehet a dodó DNS forrása? (hirado.hu/Livescience)

2007. augusztus 20.
Egy újonnan felfedezett dodócsontváz felkeltette a reményt, hogy valamennyit ki tudnak vonni a legendás madár DNS-éből. A galambokkal és gerlékkel rokoni kapcsolatban álló, röpképtelen dodó valamikor nagy számban élt Mauritius szigetén. A dodók - Raphus cucullatus - majdnem egy méter magas madarak voltak, tojásaikat a földre rakták, melyek így igen könnyű prédáivá váltak a szigetre európai telepesekkel érkező patkányoknak és disznóknak. Az emberek pedig elpusztították a dodók élőhelyét. A dodó az 1600-as évek vége felé halt ki, mindössze 80 évvel a felfedezők érkezése után.
Tavaly év vége felé, barlangi csótányokat kereső biológusok véletlenül fedeztek fel egy dodócsontvázat Mauritius felföldjein. A Fred névre keresztelt maradvány csontjai erősen szétbomlottak és igen törékenyek, ám még mindig jó esély van arra, hogy némi dodó DNS-t tudnak kivonni abból, mivel a barlang stabil hőmérsékletet, és száraz, itt-ott némileg nedves környezetet biztosított.
A kutatók szerint Fred úgy került a barlang aljára, hogy egy komoly ciklon elől keresett menedéket, ám beleesett egy mély lyukba és nem tudott kimászni. A dodó DNS rendkívüli tudományos értékkel bírna, mivel a kutatók igen keveset tudnak a röpképtelen madár genetikájáról. Emellett lehetővé tenné azt is, hogy a kutatók kiderítsék, milyen sokáig feküdt a csontváz a barlangban.
Fred nem az egyetlen esély a kihalt madár DNS-ének kinyerésére, mivel dodó maradványokat már korábban is találtak, ám Fred maradványai az elsők, melyeket nem part menti területen fedeztek fel. 1856-ban, George Clark tanár számos dodócsontot és egyéb, kihalt állatok maradványait fedezte fel egy part menti lápos területen, az úgynevezett Mare aux Songesban.
Egy csapat kutató 2005-2006-ban kezdett el ásni ugyanezen lápos területen, majd talált egy egész seregnyi dodócsontot, többek között olyan ritka maradványokat, mint csőrt, és fiatal dodókat. A madarak ezen tömegsírja a kutatók szerint legalább kétezer éves. Julian Hume londoni kutató 2005-ben úgy nyilatkozott, a tömegsír nagy jelentőséggel bír. "Adatokat szolgáltat arról, hogyan éltek a dodók".
Többek között arról is megtudhatnak valamit, hány madár élt a szigeten, mivel táplálkoztak, hogyan szaporodtak és milyen volt a szülői gondoskodás stílusa. Fred maradványaival ellentétben, a tömegsírban talált csontok nagyon jó állapotban maradtak fenn, ám eddig nem sikerült DNS-t kivonni azokból