A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok
Bevezető
A klímaváltozás valószínűsége már a 20. század hetvenes éveinek elején előtérbe került. Az ENSZ Stockholmi Konferenciájának (1972) ajánlásai sürgették a további kutatásokat a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó gázok környezeti hatásainak feltárására. Továbbá a szélsőséges időjárási eredmények okait és következményeit szintén megvizsgálandónak tartották. A későbbi évek mérési eredményei egyértelműen kimutatták, hogy lassan, de észrevehetően növekszik a légkör CO2 tartalma és a Föld felszínének átlaghőmérséklete.
A 20. század nyolcvanas éveiben egyre több figyelmet fordítottak a lehetséges klímaváltozás okainak, lehetőségeinek feltárására. A tudósok véleménye megoszlott a tendenciák minősítésében. Természetesen senki sem vonta kétségbe a mért adatok (CO2 tartalom, átlaghőmérséklet) valódiságát. Sőt még abban is elég nagyfokú egyetértés volt, hogy a klímaváltozás korunk realitása.
A vita a körül csúcsosodott ki, hogy a változás most már meghatározott emberi tevékenység által kiváltott (antropogén jellegű) folyamat-e, vagy csupán egy természetes ingadozás része, ami korábban is előfordult már, de akkor még nem állt a világ közvéleményének figyelmében. Az ellentmondó vélemények elsősorban a globális felmelegedés körül rajzolódtak ki.
A környezetvédők és a politikusok egy része felkarolta a globális felmelegedés valószínűségét, mert valóban jelentős kockázatnak tartották a kialakuló légköri folyamatokat. A politikusok másik része (elsősorban az iparilag legfejlettebb országokban) nem merte, vagy nem akarta felvállalni azokat a gazdasági és társadalmi konfliktusokat, melyek a fosszilis tüzelőanyagok radikális csökkentése esetén jelentkeztek volna és ezért a tudományos kétségeket, bizonytalanságokat hangoztató szakértők véleményét erősítették fel.
Sajnálattal kell megállapítani, hogy az elmúlt 25-30 évben hiába került a globális klímaváltozás lehetősége az érdeklődés homlokterébe, az ünnepélyes ígéreteken és a jól megfogalmazott dokumentumokon kívül alig történtek tényleges intézkedések az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, illetve a tiszteletreméltó pozitív döntések hatását felülmúlta a Föld lakosságának növekedéséből és az energia felhasználás fokozódásából származó többlet emisszió.
A 21. század elején több mint 6 milliárd ember élt a Földön, akiket élelemmel, ivóvízzel, lakással és energiával kellett ellátni. A személygépkocsik száma felülmúlta a 600 milliót és mintegy 2 milliárd lakás számára kellett biztosítani az energiát vagy a fűtéshez, vagy a hűtéshez, illetve a mindennapi élelem elkészítéséhez.
Ilyen körülmények a Föld korábbi története során nem fordultak elő, ezért az antropogén hatások figyelembe nem vétele bizonyára módszertani és szemléleti egyoldalúságot tükröz. Ugyanakkor el kell fogadni, hogy a természetes éghajlati ingadozások nem csak a múltban, hanem a jelenben is befolyással vannak az egyes évszakok, évek, vagy többéves ciklusok időjárásának alakulására.
Célkitűzések
A jelen kutatási projekt alapvető célja megkísérelni az eddigi eredményekből, és néhány részterületen elérhető új ismeretekből létrehozni ezek nagyrendszer szintézisét, amelyből megfelelő következtetések vonhatók le a további tudományos kutatások, a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai döntések számára, rövid-, közép-, és hosszú távon, illetve regionális és országos vonatkozásban egyaránt.
Feladatok
A projekt feladata olyan új nagyrendszer szemléletű szintézis elvégzése, amely feltárja a valószínűsíthető klímaváltozási forgatókönyvek komplex hatásait, megadja javaslatait, ajánlásait a hatásokra adandó válaszokra, vagyis olyan cselekvési programokra, amelyek megelőzik, vagy minimalizálják a kedvezőtlen hatásokat országos és regionális szinten.
A projekt alapkoncepciója a változás - hatás - válaszadás folyamatok elemzése, feltárása, szintetizálása, ami hozzájárulást ad a fenntartható fejlődés tudományos megalapozásához.
A kutatási projekt széles területeket ölel fel:
Természettudományok
Társadalomtudományok
Természet- és környezetvédelem
Gazdálkodás, vállalkozás
Pénzügyi rendszerek
Államigazgatás
Civil szféra
Munkaterv:
I. Felkészülési szakasz
1.1. Az 1990 óta megjelent hazai publikációk jegyzékének összeállítása a klímaváltozás lehetséges magyarországi hatásairól
- Meteorológiai vonatkozások.
- Vízgazdálkodási vonatkozások.
- Természetvédelmi vonatkozások.
- Mezőgazdasági és erdészeti vonatkozások.
- Egyéb gazdasági összefüggések (pl. települések vízellátása, turizmus, energiafelhasználás, stb).
1.2. Néhány külföldi ország esettanulmány begyűjtése és összefoglalása, amelyek hasonló célkitűzéssel készültek.
1.3. Öt klímaváltozási forgatókönyv (szcenárió) elkészítése Magyarország természeti viszonyaira kidolgozva (Varga-Haszonits, 2003)
- Az éghajlat nem változik. A hőmérsékleti és nedvességi értékek az eddig ismert határok között maradnak.
- A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, ezzel együtt a nedvesség is növekszik. Meleg-nedves változat.
- A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, ezzel együtt a nedvesség csökken. Meleg-száraz változat.
- A hőmérséklet fokozatosan csökken, ezzel együtt a nedvesség is növekszik. Hűvös-nedves változat.
- A hőmérséklet fokozatosan csökken, ezzel együtt a nedvesség is csökken. Hűvös-száraz változat.
II. Hozzájárulásunk a globális éghajlatváltozáshoz, a kibocsátások mérséklésének lehetőségei
- Magyarország jelenlegi CO2 kibocsátása, a csökkentés módozatai.
- A CO2 lekötés a biomasszában, különös tekintettel az erdőkre.
- A többi üvegházhatást kiváltó gáz (pl. metán, dinitrogén-oxid stb.) kibocsátásának helyzete Magyarországon, a csökkentés módozatai.
- Emisszió kereskedelem.
III. Hazai beavatkozási lehetőségek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére
3.1 Mező- és erdőgazdálkodás
- Növénytermesztés, növénynemesítés.
- Rét- és legelőgazdálkodás.
- Kertészeti ágazat.
- Erdőgazdálkodás.
- Mezőgazdasági vízgazdálkodás.
- Vetőmagtermesztés és -tartalékolás
- Takarmánynövény termesztés és takarmánytárolás.
- Szabadföldi állattartás lehetséges problémái.
- Tavi halgazdaság.
- Az ártéri gazdálkodás lehetőségei és korlátai.
- Vadgazdálkodás.
- Korai termésbecslési eljárások továbbfejlesztése.
3.2. Természetvédelem és klímaváltozás
- Jogszabályokkal védett területek lehetséges problémái.
- Érzékeny Természeti Területek, a NATURA 2000, és az Ökológiai Hálózat lehetséges problémái.
- Klímaváltozás hatása a madárvonulásokra és a vadon élő állatokra.
- A mező- és erdőgazdaság termelési folyamatainak és a biodiverzitás védelmének összehangolási lehetőségei.
- Természetes életközösségek, populációk tűrőképessége, illetve válaszadása klímaváltozás esetén.
3.3. Speciális tudományos problémák
- Gazdasági növények klímaérzékenységének vizsgálata.
- Növények abiotikus stressztűrő képességének lehetőségei (hidegtűrés, fagytűrés, hőtűrés, aszálytűrés, stb).
- Klímaváltozás hatása a kártevők, és kórokozók elterjedésére.
- Tájak földhasználati problémái, különös tekintettel a belvizes területekre.
- Tájak földhasználati problémái, különös tekintettel az aszályos területekre.
3.4. Vízgazdálkodási feladatok
- A klímaváltozás hatása a talajok víztároló képességére.
- A klímaváltozás hatása a felszíni és felszín alatti vízkészletekre.
- A klímaváltozás hatása a vizek terhelhetőségére és az öntisztulásra.
- Árvizek, belvizek és az aszály hatása a kis vízgyűjtőkre különböző klímaváltozási forgatókönyvek esetén.
- Települések várható vízellátási gondjai klímaváltozás hatására.
3.5. Gazdasági és társadalmi következmények
- A katasztrófavédelmi eljárások összehangolása.
- A klímaváltozás hatása a közlekedésre.
- Az idegenforgalomra gyakorolt várható hatások.
- A klímaváltozás hatása az energiafelhasználásra.
- Az agrártámogatási rendszer módosítási igénye.
- A biztosítási rendszerek felülvizsgálata.
- Javaslatok a tömegkommunikációs feladatokra.
- A klímaváltozással érintett intézményrendszerek teljes körű áttekintése, javaslat korszerűsítésükre.
- Jogszabályok áttekintése és javaslat azok módosítására.
- Egészségügyi hatások és azok következményei.
IV. Szintetizáló szakasz
2005. elején szakértői munkacsoportok alakulnak a kutatási eredmények és a tanulmányok javaslati részeinek szintetizálására, intézkedési tervek kidolgozására:
- Természetvédelem.
- Gazdálkodási rendszerek a mező- és erdőgazdálkodásban.
- Vízgazdálkodási feladatok.
- Települések, különös tekintettel az energiagazdálkodásra és a közlekedésre.
- Humán dimenzió (egészségügy, oktatás, ismeretterjesztés, jogi szabályozás).
- Társadalmi vonatkozások
Kutatási téma
A meteorológiai kutatásoknak gazdag hagyományai vannak Magyarországon. Igen jelentős adatbázis halmozódott fel az elmúlt 150-200 év alatt. A klímaváltozás várható következményeivel is évtizedek óta foglalkoznak a hazai kutatók. Különböző éghajlat változási forgatókönyvek készültek. A 20. század kilencvenes éveiben az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Környezetvédelmi Minisztérium több alkalommal összegezték és publikálták a változások várható tendenciáit és ezek hatásait elsősorban a mező- és erdőgazdálkodásra, továbbá a vízgazdálkodásra és az energiafelhasználásra.
A mezőgazdasági kutatók közel száz éve foglalkoznak az időszakonként fellépő aszályos évek kedvezőtlen hatásainak mérséklésével, a károk megelőzésével. A növénynemesítők, a talajműveléssel foglalkozó szakemberek és az erdészek már azokban az időszakokban figyelmet fordítottak az alkalmazkodási lehetőségek kimunkálására, amikor ezeket a kifejezéseket, hogy "környezetvédelem", vagy "globális klímaváltozás" még nem ismerték és ezért nem is használták.
Egyértelműen állítható, hogy jelentős szellemi potenciál halmozódott fel Magyarországon a klímáról, annak változékonyságáról, a szélsőséges időjárási események előfordulásáról és hatásáról. Átfogó és teljes körű szintézis azonban még nem készült a "változás - hatás - válaszadás" rendszerben.
A jelen kutatási projekt alapvető célja megkísérelni az eddigi eredményekből, és néhány részterületen elérhető új ismeretből létrehozni ezek nagyrendszer szintézisét, amelyből megfelelő következtetések vonhatók le a további tudományos kutatások, a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai döntések számára, rövid-, közép-, és hosszú távon, illetve regionális és országos vonatkozásban egyaránt.
A klímavédelem elsősorban azt jelenti, hogy csökkenteni igyekeznek a légkörbe kijutó üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségét. Magyarország mintegy 0,5%-kal járul hozzá a Föld légkörébe kijutó gázok felhalmozódásához. A viszonylag csekély arány ellenére elfogadhatatlan az olyan nézet, amely figyelmen kívül hagyja a globális érdekeket. Magyarország nemzetközi kötelezettségeket vállalt. A Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt 6% CO2 csökkentés teljesítése nem jelent nagyobb nehézséget, mert a hazai nehézipar jelentős leépítése alapjában véve lehetővé vált annak elérése. Ugyanakkor a gépkocsi állomány nagymérvű növekedése fokozza a CO2 és a dinitrogén-oxidok kibocsátását.
Fontos hangsúlyozni, hogy a CO2 emisszió csökkentése nem csak klímavédelmet jelent, hanem a természeti erőforrások egyik nagyon fontos csoportjának, a fosszilis tüzelőanyagok takarékos felhasználását is, ami a fenntartható fejlődés egyik előfeltétele.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008, kilenc akcióprogramot tartalmaz. Ezek között található az Éghajlatváltozási akcióprogram, amelyre 6 év alatt 262 millió forintot kívánnak fordítani. Az akcióprogramon belül a következő specifikus és operatív célkitűzések szerepelnek, amelyekkel koordinálni szükséges a jelen kutatási projekt feladatait:
- Az energiagazdálkodási tevékenységből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása.
- Megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése és telterjesztése.
- A közlekedési eredetű szennyező anyagok kibocsátásának mérséklése.
- Az üvegházhatású gázok mezőgazdasági és hulladék eredetű kibocsátásának mérséklése, valamint a szén-dioxid nyelőkapacitások erősítése.
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására megfelelő alkalmazkodási stratégiákat és eljárásokat szükséges kidolgozni. Ezek a több évre kialakuló ciklusokra, illetve a szélsőséges időjárási eseményekre irányulhatnak. Ez utóbbiak megjelenése nagy valószínűséggel bekövetkezik, de nem lehet megbízhatóan prognosztizálni típusukat és időpontjukat.
A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok környezetvédelmi, illetve agrárgazdasági jóváhagyott projektjei között több olyan található, amely kapcsolatba hozható a klímaváltozással és annak hatásaival. Ezek között találhatók a következők:
- Felhasználó-orientált meteorológiai, éghajlati és környezeti információ-szolgáltató rendszer tudományos módszertani bázisának és szolgáltatásainak fejlesztése.
- A nemzeti erdővagyon minőségi fejlesztésének és bővítésének, valamint a fahasznosítás korszerűsítésének programja.
- A Kárpát-medence éghajlatának tendenciái és ezek lehetséges hatása a levegőminőség alakulására.
- Klímaváltozás, tájhasználat, ökoszisztéma.
- Erdő és klíma.
- Szél és napenergia Magyarországon.
Ugyancsak az NKFP keretében zajlik Várallyay György vezetésével, az agrár ökoszisztémák újszerű megközelítésben való kutatása, mely szorosan összefügg a klímával, a klíma ingadozásával, változásával.
Ugyancsak szorosan kötődik az éghajlati viszonyokhoz a "Precíziós növénytermesztés" program, amely Németh Tamás összefogásával, konzorciumban folyik, akárcsak a "Búza konzorcium" Nagy János és a "Kukorica konzorcium" Dudits Dénes vezetésével.
A felsorolt projektek 3-4 évre szólnak, jelentős pénzügyi támogatással.
A Magyar Tudományos Akadémia, az Oktatási Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Országos Tudományos Kutatási Alap szintén finanszíroznak olyan kutatási témákat, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak a klímaváltozás hatásainak vizsgálatával. Példaként említhető az aszálykárok elemzése, a gazdasági növények biotikus stressztűrő képességének kutatása, a megnövekedett légköri CO2 tartalom és a biomassza képződés közötti összefüggések vizsgálata, de itt említhető az öntözési technológiák korszerűsítése is.
Több környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezet (pl. Energia Klub, Levegő Munkacsoport, WWF Magyarország, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége) tanulmányokat publikáltak a klímaváltozás témaköréből. Ezek szintén hasznosíthatók a szintetizáló szakaszban.
A vázolt áttekintés azt a nézetet erősíti, hogy feltétlenül indokolt egy nagyméretű és interdiszciplináris szintetizáló tevékenység kísérlete, melyben a részvétel önkéntes, mindenki megőrzi a szellemi tulajdonára vonatkozó jogait, és nyilvánvalóan eleget tesz beszámolási kötelezettségeinek a pénzügyi támogatást adó szervezet, intézmény felé. Ugyanakkor az összesített eredmények impulzusokat - remélhetőleg financiális jellegüket is - adnak a további egyéni vagy csoportos kutatómunkákhoz, valamint a gazdasági és társadalmi döntések meghozatalához.
Résztvevők
Az alábbi oldalon találhatóak a projektben résztvevő kutatóintézetek, intézmények és szervezetek.
A projekt felügyeletét az MTA-KvVM közös bizottsága látja el.
A projekt operatív szervezői:
Láng István
Jolánkai Márton
Csete László
A projekt végrehajtását a Tudományos Tanács segíti.
Elnöke:
Láng István
Tagjai:
Major György - meteorológia
Szász Gábor - agrometeorológia
Ijjas István - hidrológia
Harnos Zsolt - informatika, matematika
Vida Gábor - természetvédelem, ökológia
Jolánkai Márton - növénytermesztés
Veisz Ottó - növénynemesítés, stressztűrés
Ligetvári Ferenc - mezőgazdasági vízgazdálkodás
Führer Ernő - erdészet
Csete László - agrárgazdaságtan
Schweitzer Ferenc - földrajz
Szirmai Viktória - környezeti szociológia
Faragó Tibor, Harkányi Kornél, Kovács Mátyás - KvVM
Németh Tamás és Somlyódi László - társprojektvezetők
A projekt végrehajtásában részt vesznek:
Kutatóhelyek (intézetek, egyetemek)
Akadémiai bizottságok
Államigazgatási szervezetek
Vállalatok
Társadalmi szervezetek
Egyéni szakértők
Forrás:VAHAVA