2025. május 8-án a Soproni Egyetem V. éves erdőmérnök hallgatói és a Fachhochschule Erfurt erdészeti képzésének BSC-s végzős hallgatói látogatták meg társaságunkat egy remek szakmai nap keretében.
A délelőtt folyamán a Győri Erdészetünk munkatársai bevezették a csapatot a Duna-ártéri erdőgazdálkodás rejtelmeibe. Első megállóhelyünk az ásványrárói „Halrekesztői Zárás” volt, ahol Silnicki Ádám erdőgondnok a Győri Erdészet bemutatását követően elmesélte a lelkes hallgatóságnak a Duna elterelésének történetét és annak a természetre gyakorolt káros következményeit. Ezután kitért a 90-es évek elején és a 2010-es évek végén megvalósult vízrendezések pozitív hatásaira, és arra, hogy ez miként befolyásolta erdőgazdálkodásunkat.
Tanulmányutunkat egy idén márciusban letermelt korai nyaras, majd kocsányos tölggyel felújított erdőrészletnél folytattuk. Első körben az erdészet fafaj-összetételéről, annak termelési és értékesítési lehetőségeiről beszéltünk, majd az ártéri környezetben a természetvédelmi előírásokat szem előtt tartva, az erdőművelési, szerkezetátalakítási és erdővédelmi kérdéseket vitattuk meg.
Délelőtti programunkat az erdészet üzemeltetésében lévő Ásványrárói Csemetekertben zártuk, ahol Bordás Attila csemetekert vezető bemutatta a kert működését. A hallgatóságot bevezettük a nemesnyár termesztés rejtelmeibe, a dugványok megtermelésétől a kész csemete kiemeléséig bezárólag.
Az ebédet elfogyasztván elbúcsúztunk a Szigetköztől, és egy teljesen más környezetbe invitáltuk vendégeinket: a Gönyűi homokvidékre. Éles váltás volt ez, kérdezték is, hogy még ugyanazon erdészet területén vagyunk-e? Hát igen, a jó mellett kell rossz is, de a rosszban is meg lehet találni a szépséget.
Délutáni programunk fő témája a klímaváltozás volt és annak negatív hatásai a száraz termőhelyeken élő faállományokra. A Gönyűi erdőtömbünk remek helyszín ennek bemutatására, a 400-500 hektárnyi erdei és fekete fenyves lassú pusztulása remekül szemléltette a problémát.
Elsőként a térség erdeinek leromló egészségügyi gondjairól beszéltünk, kitérve mind a biotikus károsítókra, mind az abiotikus környezeti tényezőkre. Ezt követően Kovács Gábor professzor egy termőhelyszelvényen részletesen ismertette a talajtani problémákat és az azokra is negatívan kiható éghajlati hatásokat.
Napunkat egy hazai nyár erdősítésnél zártuk, ahol a helyi pusztuló erdők átalakításáról, ezen belül fakitermelésekről, erdőművelési technológiákról, erdővédelmi és gazdasági összefüggésekről, valamint mindezek lehetséges megoldásiról beszélgettünk.
Késő délután, egy hosszú, tartalmas napot zárva köszöntünk el a kissé már fáradt, de még mindig lelkes csapattól, bízva abban, hogy hasznos gyakorlati ismeretekkel sikerült bővíteni tudásukat.
Forrás: KAEG Zrt.
Szerző: Keresztes Gábor