2025. augusztus 9. - Európában egyre gyakoribbak és intenzívebbek a természeti katasztrófák.
Nagyrészt az éghajlatváltozás és az urbanizáció miatt az európaiaknak az elmúlt években szélsőségesebb időjárási viszonyokkal kellett megküzdeniük, beleértve a hőhullámokat, aszályokat, erdőtüzeket, áradásokat és viharokat.
Természeti katasztrófák Európában
Ahogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rámutat, a globális hőmérséklet emelkedik, 2023 volt a legmelegebb év több mint 100 000 év alatt. Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a hőmérséklet várhatóan tovább fog nőni.
Ez gyakran szélsőséges időjárási viszonyokhoz, például aszályokhoz és erdőtüzekhez vezet. A 2022-es rekordszárazságot súlyosbították a Dél-Európában 900 000 hektárt – egy Korzika méretű területet – elpusztító erdőtüzek. 2023-ban további 500 000 hektárt égettek porig erdőtüzek, elsősorban Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában.
A klímaváltozás hatása azonban nem korlátozódik a szélsőséges hőségre: súlyos áradásokhoz is vezetett Európa-szerte. Az elmúlt 30 évben az árvizek 5,5 millió embert érintettek az EU-ban, 3000 halálesetet és több mint 170 milliárd eurós gazdasági kárt okoztak.
2021-ben a németországi és belgiumi árvizek több mint 200 halálesetet és 44 milliárd eurós kárt okoztak. 2023-ban Szlovéniában a károkat az ország bruttó hazai termékének 16%-ára becsülték, a görögországi Daniel vihar okozta pénzügyi veszteséget pedig több milliárd euró. 2024 szeptemberében pusztító árvizek sújtották Ausztriát, Csehországot, Németországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát.
Ezek a természeti katasztrófák nemcsak anyagi károkat és emberéletek elvesztését okozzák, hanem az ökoszisztémákat, a mezőgazdaságot, a vízellátást, az egészségügyet, az energiabiztonságot, az élelmiszerbiztonságot, az infrastruktúrát, a turizmust is érintik, és veszélyt jelenthetnek a gazdaságra és a pénzügyi piacokra.
Mit tehet az EU a természeti katasztrófák kezelése érdekében?
Polgári védelemi mechanizmus
Vészhelyzet esetén az EU elsőként aktiválhatja a polgári védelmi mechanizmusát. Ez egy olyan mechanizmus, amely a részt vevő államok – köztük az összes uniós ország, valamint 10 további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Törökország és Ukrajna) – közötti vészhelyzeti reagálás megszervezésére és koordinálására szolgál.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus helyszíni logisztikai és operatív támogatást nyújt a katasztrófák megelőzésének, felkészültségének és reagálásának javítása érdekében.
Szolidaritási és sürgősségi segélytartalék
2021 óta a szolidaritási és sürgősségi segélytartalék (SEAR) két korábbi mechanizmust egyesít a segélyezési folyamat egyszerűsítése érdekében, lehetővé téve a gyorsabb és rugalmasabb vészhelyzeti erőfeszítéseket, valamint a hosszú távú helyreállítást.
Az EU 2021–2027-es hosszú távú költségvetésének 2024-ben jóváhagyott felülvizsgálata során a SEAR maximális költségvetését 1,2 milliárd euróról 1,5 milliárd euróra emelték.
A szolidaritási és sürgősségi segélytartalék gyors pénzügyi reagálást biztosít mindenféle vészhelyzetre, például természeti katasztrófákra vagy humanitárius válságokra az uniós országokban vagy szomszédaikban. Támogatást nyújtott Törökországnak két, 2020-as és 2023-as földrengés után. Gyorsan folyósíthat forrásokat humanitárius segítségnyújtásra és mentési erőfeszítésekre, például élelmiszer, menedék, orvosi segítségnyújtás, szállítás és logisztika biztosítására, valamint az újjáépítésre.
A segélytartalékon belül az EU szolidaritási alapja (EUSZA) hosszabb távú pénzügyi támogatást kínál az uniós országoknak vagy a tagjelölt országoknak, főként súlyos természeti katasztrófák, például árvíz, erdőtűz, földrengés, vihar vagy aszály esetén, vagy 2020 óta súlyos közegészségügyi vészhelyzet, például a Covid-19 világjárvány esetén.
Az alap 2002-es létrehozása óta több mint 8,2 milliárd eurót fizettek ki különféle helyreállítási erőfeszítésekre. Az árvíz a leggyakrabban finanszírozott esemény, míg a legnagyobb összegeket földrengéseket követő helyreállítási erőfeszítésekre különítették el.
Az EU kohéziós politikája
A hosszú távú helyreállítás és újjáépítés további eszközei az EU kohéziós politikájának forrásai, amelyek az infrastruktúra újjáépítésére, a sérült közszolgáltatások helyreállítására és a jövőbeli vészhelyzetekre való katasztrófa-felkészültség javítására szolgálnak.
A kohéziós politika keretében az európai regionális fejlesztési alap (ERFA) támogatást nyújthat az infrastruktúrához, az európai szociális alap (ESZA+) pedig olyan társadalmi helyreállítási erőfeszítéseket támogat, mint a képzés vagy a pszichológiai támogatás.
Az EU kohéziós alapját elsősorban a kevésbé virágzó uniós országokban a környezetvédelem és a közlekedés fejlesztésére használják, de felhasználható katasztrófamegelőzés, helyreállítás és újjáépítés finanszírozására az érintett ágazatokban.
A felkészültség javítása
Bár a természeti katasztrófák bárhol és bármikor előfordulhatnak, az országok és társadalmak felkészültségi szintje kulcsfontosságú szerepet játszik hatásuk enyhítésében.
Az EU számos politikával és kezdeményezéssel rendelkezik, amelyek célja a reziliencia kiépítése. Az európai zöld megállapodás révén az EU 2050-re klímasemlegessé kíván válni, és kezelni szeretné a globális felmelegedést, amely a természeti katasztrófák nagy részét kiváltja. Az olyan eszközökkel, mint az EU alkalmazkodási stratégiája, az EU jobban szeretne alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.
Az EP-képviselők több finanszírozást és a természeti katasztrófákra való gyorsabb reagálást sürgetnek
2024 októberében a Parlament jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát az Európai Unió szolidaritási alapjának mozgósításáról, hogy segítséget nyújtson Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak a 2023-as szélsőséges árvizek és ciklonok okozta károk helyreállításában.
Egy hónappal korábban az EP-képviselők több finanszírozást sürgettek az EU természeti katasztrófákra való reagálási felkészültség megerősítésére, és kiemelték az árvízkezelési és árvízkockázat-megelőzési intézkedésekbe való sürgős beruházások szükségességét.
A Parlament az EU szolidaritási alapjából származó pénz gyorsabb elosztását szorgalmazta. Ezenkívül a képviselők azt javasolták, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra összpontosítson, és hogy a Bizottság terjesszen elő egy európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tervet.
Más uniós alapok rugalmas felhasználása is segítséget nyújthat a természeti katasztrófák utóhatásaiban. 2024 decemberében a Parlament jóváhagyta azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik az európai regionális fejlesztési alap, a kohéziós alap és az európai szociális alap plusz felhasználását a helyreállítási erőfeszítések gyors és rugalmas finanszírozásához. A szabályok visszamenőlegesen alkalmazandók lesznek, és segítséget nyújtanak a 2024. január 1. után bekövetkezett természeti katasztrófák esetén.
Ezenkívül a Parlament engedélyezte a vidékfejlesztésre elkülönített fel nem használt pénzeszközök felhasználását a katasztrófa sújtotta mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban tevékenykedő kisvállalkozások megsegítésére.