2025. augusztus 9. - A tagállamok többsége által támogatott, az erdőirtásról szóló uniós törvény javasolt módosításai növelik az orosz és fehérorosz faanyag illegális kereskedelmének lehetőségét - állítja egy, a kereskedelemmel kapcsolatos vizsgálatot végző civil szervezet.
Májusban 18 uniós tagállam küldött levelet az Európai Bizottságnak, amelyben az erdőirtásról szóló uniós rendelet egyszerűsítését javasolta, amely a blokk azon jogszabálya, amelynek célja, hogy csökkentse az EU globális erdőirtásra gyakorolt hatását.
A jogszabály 2023 júniusában lépett hatályba és hét árucikk - szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és fa - termelése során az erdőirtás kockázata szerint osztályozza az országokat.
Az Európai Bizottság a tagállamok nyomására úgy döntött, hogy a nagy- és középvállalkozások esetében 2025. december 30-ig, a mikro- és kisvállalkozások esetében pedig 2026. június 30-ig elhalasztja a végrehajtást.
A rendelet fokozza az illegális faanyagimport ellenőrzését a kötelezőbb határellenőrzések és a faanyag kötelező földrajzi helymeghatározásának bevezetésével.
"A földrajzi helymeghatározás nagyon hatékony eszköz, mert segítségével meg lehet cáfolni a hamis kitermelésre és a hamis eredetre vonatkozó állításokat" - mondta Tara Ganesh, az Earthsight nem kormányzati szervezet vezető faanyagszakértője az Euronewsnak adott interjújában.
A "kockázatmentes" kategória
"A jelenlegi javaslat megfogalmazása a törvény egyik kulcsfontosságú részét, a földrajzi helymeghatározás követelményét törölné el bizonyos országokban. Az úgynevezett "nem kockázatos" országok mentesülnének a geolokációs követelmények alól, és a hatóságoknak nem lenne kötelességük minimális számú ellenőrzést végezni ezekben az országokban" - mondta Ganesh.
Az erdőirtásról szóló uniós jogszabály az országokat az erdőirtás szempontjából alacsony és magas kockázatú kategóriákba sorolja.
A kockázati kategória alapján különböző szabályok érvényesek. A magas kockázati kategóriában például több szintű ellenőrzés kötelező.
A reformtervezetben a tagállamok egy új, enyhébb szabályokat tartalmazó "nem kockázatos" kategóriát kívánnak bevezetni, amellyel Ganesh szerint visszaélhetnének azok, akik a szankciókat Oroszországból és Fehéroroszországból származó faanyag behozatalával próbálják megkerülni.
"Több nem kormányzati szervezet világszerte kimutatta, hogy a fát - nemcsak Oroszországból, hanem más, magas kockázatú trópusi országokból és erdőirtási gócpontokból is - rendszeresen tisztára mossák olyan országokon keresztül, mint Kína. Lényegében azt kérjük az Európai Bizottságtól, hogy határozottan utasítsa el a nulla kockázatra vonatkozó javaslatot a kezdetektől fogva, és a törvényt a jelenlegi formájában hajtsa végre az év végéig" - mondta Ganesh.
Az EU országai többet nyernek az illegális importból
Ganesh elmondta, hogy a módosításokat szorgalmazó országok közül nyolc már most is a jelenleg szankciókkal sújtott uniós illegális fapiac 67%-át teszi ki.
"Mellesleg a [jogszabály egyszerűsítését] követelő tagállamok közül sokan azok közé tartoznak, amelyek az általunk dokumentált legnagyobb mennyiségű bizonytalan eredetű rétegelt lemezeket kapják. A legfrissebb adatok szerint a konfliktusos rétegelt lemezek tíz legnagyobb uniós importőre közül nyolc a reformot sürgető tagállamok között van" - mondta Ganesh az Euronewsnak.
Oroszország a világ legnagyobb fakitermelői közé tartozik, és a nyírfa rétegelt lemezt számos célra használják, többek között sok bútorhoz.
Oroszország ukrajnai invázióját követően az EU szankciókat vezetett be a fatermékekre Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben.
Januárban az Earthsight közzétette egy titkos vizsgálat eredményeit, amely azt állította, hogy az EU a szankciók 2022. júliusi hatályba lépése óta több mint 1,5 milliárd euró értékben importált rendszeresen illegális orosz és fehérorosz nyírfa rétegelt lemezt.
A júliusban közzétett frissített kutatásban a civil szervezet azt állította, hogy 2024 novembere és 2025 áprilisa között további 273 millió euró értékben importáltak illegális rétegelt lemezt, és azt állította, hogy a kijátszás még mindig folyamatban van.
"Azt láttuk, hogy amint a szankciók életbe léptek, az Oroszországból származó faanyagáramlás leállt vagy drasztikusan csökkent, ugyanakkor a harmadik országokból származó import nőtt" - mondta Ganesh, megjelölve Kínát, Grúziát, Kazahsztánt és Törökországot, mint olyan országokat, amelyekből az export jelentősen megnőtt az említett időszakban.
A vizsgálat szerint képesek hamis tanúsítványokat szerezni, még a nagy címkéző cégektől is.
"A jelentésünk arról szólt, hogy bemutassuk, hogy az említett harmadik országokban működő vállalatok egyszerűen új címkéket és új csomagolást ragasztanak az orosz eredetű árukra, majd az említett harmadik országokból származó dokumentumokkal küldik azokat az EU-ba. Az uniós importőrök számára így nyugodtan állíthatják, hogy a termékeket például Kínában gyártották" - tette hozzá.
Az Euronews megkereste az Európai Bizottságot, hogy kommentálja a vizsgálatot és annak reakcióit.
Az erdőirtásról szóló rendelet egyszerűsítését kérő országok: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Svédország.
Eleonora Vasques