Az eddigi végállomástól, Lajosházától immár három és fél kilométerrel tovább, a Szalajka-házig közlekedik a mátrai kisvasút, miután megépült a valamikori pálya nyomvonalát követő új szakasz. Egykor ugyanis mintegy hetven kilométernyi keskeny nyomtávú vasútvonal hálózta be a Mátrát, ma - a szombaton átadott új szakasszal együtt - kevesebb, mint húsz kilométer. A bővítés már csak ezért is örömteli, no meg azért, mert - mint az avatáson elhangzott - további reményekre ad alapot. Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerint, amikor 2005-ben az özönvíz-szerű esőzés óriási károkat okozott a kisvasút vonalán, felvetődött az is, hogy az egyébként veszteséges üzletágtól "szabaduljon meg" a társaság, és amit a víz meghagyott, azt is bontsák el. Szerencsére nem így döntöttek, sőt, a helyreállításnál is tovább merészkedtek: a fejlesztésig. Ennek - és persze a három évre elosztott 450 milliós állami forrásnak - köszönhetően immár üzemel az új szakasz. A vezérigazgató emlékeztetett arra is: a kisvasút és a "normál vasút" között számtalan a hasonlóság, egyebek között az, hogy elkötelezett emberek felelősségteljes munkát végeznek a működtetésében. Az már kevésbé hasonló, hogy manapság az egyébként bezárásokról szóló hírek közepette ezúttal egy új vasútvonalat avattak. Ráadásul mindjárt telt házzal, hiszen a két mozdony is alaposan megdolgozott, mire az emberekkel csordultig telt négy kocsit feljuttatta a végállomásra. Közben persze még el kellett hárítani a "forgalmi akadályt", a Lajosházánál, az új szakasz kezdetét jelző nemzetíszín szalagot. Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese arra emlékeztetett: a magyar erdőgazdálkodás mintegy fele állami kézben - az MNV vagyonkezelésében - van, és a növekvő társadalmi igény nyomán a piaci erdőgazdálkodás mellett egyre fontosabbak a közjóléti szolgáltatások. Ezért támogatták a mátrai kisvasút bővítését, és az ország más részein várható hasonló vonalbővítéseket. A nemzeti vagyonkezelő helyettes vezetője és az erdőgazdaság vezérigazgatója egyaránt hangsúlyozta dr. Magda Sándor, a térség országgyűlési képviselője segítségét, aki hathatósan járt közben a támogatás megszerzéséért. A képviselő az avatáson úgy fogalmazott: lám, megérte kilincselni. És megerősítette azt is: jó ötlet volt az építkezés mellett dönteni, mert ez önmagában is szolgáltatásbővítés, de további, a Mátra idegenforgalmi vonzerejét növelő beruházásokra teremt alapot. Hogy ezek mik, arról már az új végállomáson, a Szalajka-háznál beszélt ismét csak Pallagi László, tudatva: egy megállóhelyet építenek és egy nyolcvan ember befogadására alkalmas fedett pihenőt, valamint kialakítanak egy másfél hektáros vadbemutatót és egy másfél kilométeres tanösvényt is. A domborzati viszonyok miatt kisvasúttal innen tovább menni már nem lehet, viszont a meglévő földutak "stabilizálásával" és környezetbarát - akár elektromos meghajtású - járművek üzembe állításával a fejlesztés folytatásaként szeretnék összekötni a végállomást a felső-mátrai falvakkal, Mátraszentimrével és Mátraszentistvánnal, illetve Galyatetővel. Hangúlyozta, hogy ez utóbbi egyelőre még csak terv, de ha megvalósul, akkor környezetbarát módon bejárható lesz a Mátra Gyöngyöstől Galyatetőig egy gyönyörű erdei útvonalon. S nem - mint most - cirka negyven kilométeres autózással.
Fejlesztéssel megelőzni egy újabb katasztrófát Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója (képünkön) a végállomáson arról beszélt: az egész fejlesztési folyamatot a 2005-ös katasztrófa generálta, és nincs biztosíték arra, hogy egyszer, valamikor nem jön újra egy óriási esőzés. Szeretnék elejét venni, hogy egy az immár sokkal értékesebb infrastruktúrában újra jelentős károkat okozhasson a víz, ezért megkezdték egy záportározó kialakításának előkészítését. Ez a majdani vízfelület védelmi szerepén túl újabb turiszikai attrakcióként is szolgál majd reményeik szerint. Suha Péter