Maximumon a fakitermelés
Az elmúlt hónapok gázár- és az áfaemelései miatt sok család ismét fa- és széntüzelésre áll át. Ám nincs könnyű dolga annak, aki most akar tűzifából télire bevásárolni. A tűzifa ára 20 százalékkal drágult, ráadásul akkora a hiány belőle, hogy a legtöbb tüzépnél heteket, vagy akár hónapokat is várni kell rá.
A tűzifahiány legfőbb oka, hogy Magyarországon az elmúlt években több elavult szénerőmű is fatüzelésre állt át, melyek évente 1,2 millió tonna fát emésztenek fel. A maradékot pedig a kereskedők inkább külföldön értékesítik, mivel a környező országokban akár 30 százalékkal is többet adnak érte.
Lázasan dolgoznak a favágók a zalai erdőben. Deréknagyságú fákat döntögetnek, melyek hatalmas robajjal zuhannak a földre. Lassan már vagy egy tucat öreg tölgy hever a földön. Mintha valami tornádó söpört volna végig az erdőn: néhány centis megcsonkolt fatönkök, karvastagságú faágak, apró gallyak és fakérgek hevernek szanaszét a földön. Mindössze ennyi maradt abból az erdőből, melyet épp az érkezésünkkor ritkítottak a munkások.
- Nem kell sajnálni ezeket a fákat, megérettek már a kivágásra - mondja az egyik favágó, majd motoros fűrészével nekiáll, hogy a már kidőlt fákat egyenlő darabokra vágja szét Míg az egyik aprítja, addig a többi egy kupacba pakolja a vastag rönköket.
Nem sokkal később egy rakodónak nevezett helyre érünk. A tehergépjárművekkel is könnyedén megközelíthető területre hozzák az erdőben kitermelt szálfákat, itt darabolják fel, s innen viszik tovább a további feldolgozásra is alkalmas rönköket. A rakodón dolgozó két ember éppen reggeli után van, a melegedésre szolgáló tűz mellett szívják cigarettájukat. De érkezik a traktor, három igen hosszú, úgy 15 méteres szálfát húzva maga után. A csikkek a parázsra repülnek, a két ember munkához lát. Egyikük kiméri, majd éles fémszerszámmal kijelöli, hogy a törzs melyik része alkalmas további feldolgozásra, és melyikből lesz tűzifa, míg másikuk motoros fűrészt fog, és darabolja a szálfákat a jelölés mentén. Megtudjuk, hogy Magyarországon a fakitermelők órabére sem sok. A tarvágást köbméterenként 2100-3000 forintért vállalják. A gyérítés drágább, mert ott vigyázni kell a megmaradó állományra. Délután négy óra. Vége a munkaidőnek. Felugranak a sofőrök a járgányaikra, s a megpakolt teherautók pillanatok alatt eltűnnek a maguk után vert porfelhőben. Muszáj időben végezni a munkával, mert már hetek óta várják a tűzifát a Zala megyei tüzépeken. - Jelenleg alig van tűzifánk. Ami volt egy az egyben megvették. Nem túlzás azt állítani, hogy tűzifából hiány van. Éppen ezért nálunk a köbméterenkénti ára már 15 500 forint, jó 20 százalékkal drágább, mint tavaly - mondja Kovács Zoltán, az egerszegi Tüzépker Rt vezetője. A termelők tartalékoltak, és csak most kezdik szállítani a fát de többnyire azt is külföldre, Olaszországba viszik, ott a 18-20 ezer forintot is megkapják érte. Az egerszegi Tüzépnek csütörtökre ígértek újabb szállítmányt, de a telepvezető szerint megint emelkedni fog az ára, most már köbmétere 17 ezer forint körül lesz. És így sem tudnak szerezni csak maximum 60 köbmétert...
A tüzépesek nagy része a mostanihoz hasonló nagy rohamra nem is emlékszik. Kevés van az akácból, tölgyből, gyertyánból, ezért a hiányt a kereskedők gyakran szlovák és ukrán importból kénytelenek pótolni. Az árak pedig már most is átlag 20 százalékkal magasabbak a tavalyinál, ám további drágulás várható, mivel az erdészetek idén már nem vágnak ki több fát. A tűzifahiány kialakulásában nagy szerepe van annak, hogy a közelmúltban csak a Dunántúlon két olyan hőerőmű kezdte meg működését, ami kizárólag fával fűt, azon egyszerű oknál fogva, hogy a fából nyert áram már zöldáramnak számít, amit magasabb áron vesz át az állam. A több százezer tonnányi fát felvásároló erőművek önmagukban is komoly nyomást gyakorolnak a piacra, de a lakossági gáz árának növekedése miatt a lakossági kereslet is jelentősen csökkenti a készleteket. Mivel egyre többen úgy próbálnak takarékoskodni, hogy átallnak a fatüzelésre, olyannyira fogytán van a fa, hogy a kereskedőknek néha egymástól kell vásárolniuk.
- Kevesen vannak, akik előrelátó módon, már a hideg beköszönte előtt gondoskodnak a tűzrevalóról. Egyébként is az a szokás, hogy nem egész télre, hanem csak néhány hónapra vásárolnak szenet vagy fát az emberek, aztán ha elfogyott, vesznek még pár mázsát abban a reményben, hogy hamar tavaszodik - állapítja meg a telepvezető.
Becslése szerint egy átlagos, hatvan négyzetméteres családi ház nagyjából hatvan mázsa szénnel fűthető egész télen át. Ha ezt átszámoljuk, nem egészen 120 ezer forintra jön ki a fűtési számla, míg ugyanezen ház gázzal történő fűtése immár 150-160 ezer forintba kerül.
Érthető hát, hogy a falopás, ahogy ezt Hajdú Tibortól, az Állami Erdészeti Szolgálat zalai igazgatójától megtudtuk, egyre gyakoribb az ország nyugati felében. Sokszor a már kitermelt, feldarabolt, máglyába rakott faanyagot lovasítják meg, gyakran stílszerűen lovasfogattal, mert az, gumikeréken gördülve csendesebb járgány, mint a teherautó. De lopják, azaz kifűrészelik a lábon álló értékesebb tölgyet, bükköt és fenyőfát is. A falopás - hangsúlyozza a szakember - érdekes módon többnyire nem az erdős hegyvidékeken dívik, hanem a szegényebb falvak, a munkanélküliség sújtotta települések szomszédságában. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a törvény szerint állami erdőkben csak gombát, vadgyümölcsöt, mohát, virágot és gyógynövényt szabad gyűjteni, mindezt az egyéni (családi) szükségletet meg nem haladó mértékben. így tehát még rőzsét vagy elkorhadt, földön fekvő fának gallyait is csak az erdőgazdálkodó engedélyével szabad az erdőből hazavinni.
- Lábon elkelnek egész erdők, persze zsebbe, fél áron - ad gyors helyzetképet az igazgató a magyarországi erdőkben uralkodó állapotokról. Az utóbbi egy-másfél évben a gázáremelés hatására olyan mértékben megugrott a tűzifa iránti kereslet, hogy az gyorsan kitermelte a feketepiacot. Az Állami Erdészeti Szolgálat szakembereinek nincs pontos adata az illegális kitermelésről, de úgy becsülik, hogy évente több tízezer köbméternyi tűzrevalót vágnak ki engedély nélkül.
- Aggasztó, hogy korábban kizárólag saját használatra lopták a fát - kézikocsival, kézifűrésszel -, ma viszont már szervezett bandák járják az erdőket teherautókkal és motoros fűrészekkel, és nagyüzemi módszerekkel tarolnak le egész domboldalakat - mondja Hajdú Tibor. - Õrségi feladattal senkit nem bízunk meg, elsősorban anyagi okok miatt, így legtöbbször az erdészet szakszemélyzete ellenőrzi éjjel és nappal is, hogy ne károsodjon az erdő.
Ám ha a szakemberek tetten is érnek valakit az illegális favágáson, nincs sok lehetőségük arra, hogy intézkedjenek az illetővel szemben. Csupán annyit tehetnek, hogy felszólítják a gyanús, sok fával közlekedő embert az erdőben, hogy pakoljon le a kocsijáról, és várja meg a riasztott rendőrt. Az erdészeknek még arra sincs lehetőségük, hogy lefoglalják a fakivágáshoz használt eszközöket. Pedig az erdőmérnök szerint ez jelentős visszatartó erő lehetne. Ha azonban valakit tetten érnek, általában a csekély mennyiség miatt az önkormányzat indít ellene szabálysértési eljárást. Amúgy az erdőlopások elkerülése végett hétvégeken és éjszakánként a kerületvezető erdészek rendőri kísérettel szervezett őrjáratot is tartanak.
Még ha ott is van velünk a rendőr, akkor sincs egyszerű dolgunk a szabálysértőkkel szemben. Hiába áll kezében fűrésszel a kidöntött fa mellett, nem neki kell bizonyítania ártatlanságát, hanem nekünk azt, hogy törvénytelenséget követett el - osztja meg velünk a gondokat Hajdú Tibor, aki szerint erdészetükben az idei falopás elérheti a 150 köbmétert is, aminek értéke másfél-kétmillió forintra tehető. A pusztítással okozott károkat pedig évekig tart helyreállítani.
A falopás és a tűzifahiány azonban úgy tűnik, nemcsak Zala megyében, de országos szinten is komoly gondokat okoz. Több kereskedésben már csak előjegyzéssel lehet tűzifához jutni, a tavalyinál akár 30 százalékkal is magasabb, 2300-2500 forintos mázsánkénti áron.
Decemberre minden valószínűség szerint elfogynak a hazai készletek, a tűzifát és a feldolgozásra való, a falemez- és parkettagyártók, fűrészüzemek alapanyagául szolgáló fát importból kell majd pótolni - kalkulál Kovács Zoltán. A telepen jelenleg még hazai, jó minőségű kemény tölgyfát árulnak, de a fogyatkozó készletet valószínűleg legközelebb Ukrajnából származó importáruval töltik fel.
A fakitermelés Magyarországon elérte a maximumot. Az ország területének mindössze 20 százalékát borítja csak erdő. Ez pedig már nem elegendő ahhoz, hogy kielégítse az energetikai szektor és a lakosság növekvő igényeit - vélekedik a telepvezető. Magyarországon évente összesen 6 millió köbméter fát termelnek ki. Ebből tüzelésre és energetikai célra 3.9 millió megy, amelyből az ország hét biomassza-erőműve összesen 1,2 millió köbmétert, vagyis az évente kivágott mennyiség közel negyedét használják fel.
A Tüzép-teleptől néhány kilométerre, a Fa-Ki Trans Kft-nél tűzifagyártásra és kereskedésre rendezkedtek be. Ott jártunkkor éppen kamiont rakodtak kandallóméretre darabolt, kalodába kötegelt fából.
Kész, csomagolt tűzifát szállítunk olasz és osztrák piacra, belföldre minimális mennyiséget adunk el. Igazából itthon is megkapnánk ugyanazt a pénzt, csak a nagyobb mennyiséget tudtuk eddig biztosan eladni külföldön - mondja Másli Attila, a cég ügyvezetője. Arra a kérdésre, hogy valóban kevés-e a hazai fa, a fejét csóválva válaszol:
A hazai piacra bőven elég lenne az a fa, amit itthon kitermelnek az erdőkből. Csak mindenki ráállt az exportra, az utóbbi két évben sok új vállalkozás kifejezetten ezért alakult Magyarországról az olaszokhoz és az osztrákokhoz kerül a legtöbb fa. A cég az általuk forgalmazott 5-6 ezer köbméter tűzifának körülbelül a 20 százalékát adja el Magyarországon.
- Ami tűzifát beszerzünk, az rögtön értékesítésre is kerül. Teljesen nyilvánvaló, mi is érezzük, hogy tűzifából keresleti piac alakul ki. Azt is tudom, hogy vannak térségek, ahol nem tudják kiszolgálni a helyi igényeket. A helyzet kialakulásában azonban az is közrejátszott, hogy a magánerdők egy része nem működik. Egy részüknek a kárpótlás óta sincs erdőkezelője, az ilyen erdők nincsenek termelésbe vonva, vagyis ami onnan piacra kerülhetne, az ott marad - mondja a cégvezető.
Ezt megerősíti az Állami Erdészeti Szolgálat zalai igazgatója is.
- Zala megyében 52 ezer hektár erdő van magán kézben, ennek 35 százaléka nem működik, mivel a tulajdonosok nem tudják biztosítani az erdőművelés feltételeit így nem is termelhetnek az erdőből. A nyugat-dunántúli régióban pedig 43 ezer hektárt tesz ki ez a magánerdő-mennyiség. Ha a magánerdők is termelnének, akkor a régióból 350-400 ezer köbméterrel több fa kerülhetne piacra. Ez persze nem mind tűzifa, egy része ipari fa, de jelentősen javítana a helyzeten.
A szakember szerint a legnehezebb helyzetben a fában szegény alföldi megyéi lesznek. Ide korábban is a Mátrából, Bükkből és a Dunántúlról szállítottak tűzifát, de most ott sem rendelkeznek fölösleges mennyiséggel. Hajdú Tibor szerint egyetlen megoldás marad: a szlovák és az ukrán import. A behozatal miatt azonban minden bizonnyal további drágulás várható.
Király Levente