Ma már fordítva járnak a kamionok
A helybéliek úgy tartják. Surd a fenyő hazája. A háromszáz fős Zala megyei kisfaluban szinte mindenki fenyőkitermeléssel foglalkozik. Néhány éve még erről a vidékről tonnaszámra vitték külföldre a karácsonyfát, mostanában azonban a hazai piacon is alig találnak vevőkre. A kereskedők hűtött kamionokban immár Dániából és Hollandiából hozzák Magyarországra az olcsó fákat.
Traktor döcög a Zala megyei Surd főutcáján, utánfutóján hatalmas kupac fenyő. A farakást szállító férfi jókedvében kurjantva szólongatja ismerőseit a főutcán, akik mosollyal felelnek. A Nagykanizsához közeli kistelepülésen minden adott a jókedvhez: elegendő a fenyő, és a csapadékos idő miatt a fák minőségére sem lehet panasz. Márpedig a helybéliek számára ez létkérdés. Alig akad ugyanis a környéken olyan család, amely ne egészítené ki jövedelmét fenyőneveléssel. Becslések szerint az országban karácsonykor eladott fenyők legalább hatvan százaléka a megyéből származik. A termelés döntő részét ma már magántermelők adják.
- Lankás domboldalak, sok csapadék, kötött, agyagos talaj - így válaszol Surd és Nemespátró közötti fenyvesében Tóth Zoltán arra a kérdésre, miért éppen itt érdemes fenyőtermesztésbe fogni. A Zala megye határán elhelyezkedő falunak számtalan előnye van. A gazda szerint a legjelentősebb az, hogy ősszel olyan magas, 80-90 százalékos a relatív páratartalom, hogy egyik dombról nem lehet átlátni a másikra. A különleges klímát a falutól hat kilométerre lévő Dráva völgye biztosítja. S ez annyira jól hat a fenyőfák fejlődésére, hogy a fáknak csupán három-négy százalékát kell kiselejtezni.
Tóth Zoltán már reggel óta megállás nélkül pakolja a korábban kivágott fákat. Levág egy darab madzagot, könnyedén megforgatja a fát, s közben nagy rutinnal gúzsba köti ágait. Az utánfutóban már vagy ötven fenyő fekszik.
- A karácsonyfa-termesztés úgy kezdődik, hogy fóliaházban elvetjük a fenyőmagot 2-3 évig csemeteként neveljük, és csak ezt követően ültetjük ki. Fajtától függően 5-6 vagy akár 10-15 évig is eltart, mire a fenyők elérik a megfelelő méretet - osztja meg velünk a titkot a 19 hektáron gazdálkodó férfi.
Aki fontosnak tartja még egyszer kihangsúlyozni: a karácsonyfákat direkt erre a célra létesített ültetvényeken termesztik, szinte kertészeti technológiával, kivágásukkal tehát semmiféle erdészeti kár nem keletkezik.
- Másfélszer másfél méteres hálózatba ültetve termesztjük a fácskákat, általábanbekerített területen. A kerítéssel azért kell védeni őket, mert az őzek, szarvasok szívesen rágják a gyenge hajtásokat, ágakat, és ez a spontán metszés hatalmas károkat okoz. A szakszerű metszés kulcsfontosságú a karácsonyfa-nevelésben: ez határozza meg a fenyő végső formáját.
Dezső János korábban a falu polgármestere is volt, most lányával és fiával együtt folytatja a családi hagyományokat.
- Már az apám is Pestre, a Lehel piacra járt fel, tőle tanultam a szakmát. De ma már korántsem olyan jó üzlet fenyőket nevelni, mint néhány éve. Dániából és Hollandiából ugyanis évek óta hűtött konténerekben hozzák az olcsó fákat. Ezekkel nem könnyű felvenni a versenyt pedig a zalai fenyők jóval frissebbek, sok csapadékot szívnak magukba, így tartósabbak, mint a konténeresek.
Azonban az ár elcsábítja a vevőket: a hazai normann például tavaly 2800 forintba került méterenként, miközben a külföldről behozott fákat - mérettől függetlenül - 4000 forintos egységáron adták a külföldi árut kínáló kereskedők. A férfi attól tart, valószínűleg idén is tönkreteszik a külföldiek nyomott áraikkal a magyar piacot.
A harcot azonban nemcsak a külföldiekkel kell megvívni. Azokra a fenyőkre ugyanis, amelyeket minőségi kifogások miatt az árudák nem vesznek át minden évben rátenyerelnek a nepperek. Õk általában bevásárlóközpontok környékén kínálják a rendkívül olcsó árut.
- Mi csak a minőségben tudunk versenyezni. De sajnos a legtöbb ember számára favásárláskor az ár a legdöntőbb szempont - vélekedik a mintegy 15 ezer karácsonyfával rendelkező gazda.
De mennyit lehet valójában keresni a fenyőzéssel? A termelők úgy számolnak, idén 1500-2000 forintot kaphatnak egy kétméteres lucfenyőért, és kétszer ennyit egy ugyanekkora ezüstért vagy normannért. Ebből azonban jócskán jönnek levonások a fenyők Pestre szállítása körülbelül hetvenezer forintba kerül, a placcbérlet tíz napra 213 ezer forint a piacon, és még ki kell fizetni a szállást, a biztonsági őrt, s az árusítás után a takarítókat. Arról nem is beszélve - hangsúlyozzák a gazdák -, hogy évtizednyi munkájukat adják el a piacon! Tessék ezt is beleszámolni: nyaranta kaszálni, kapálni, gyomirtózni, permetezni, nyírni, télen pedig fagyban-hóban vágni, kötözni és pakolni kell. És persze őrködni is, mivel a fenyvesekben novembertől mindennapos látogatók a tolvajok.
- Elég, ha csak 30 normannt lopnak el évente, az máris 120 ezer forintos veszteséget jelent - számol Tóth Zoltán.
A tolvajok gyakran úgynevezett gallyazók: a terebélyes fák alsó ágait vágják le, amit virágüzleteknek próbálnak eladni. A néhány másodpercig tartó művelettel évtizedes munkát tesznek tönkre, a megcsonkított fát ugyanis lehetetlen eladni. A tolvajok távol tartására Surdon már polgárőrséget is szerveztek a helybeliek.
- Újabb piacveszteséget jelent az is - folytatja a gazda -, hogy a nagyobb városokból évről évre egyre több zöldségárus érkezik, akik a zöldségek és gyümölcsök mellett több tucat fát is magukkal visznek decemberben, hogy aztán boltjaikban egyéb portékáik mellett árulják.
Sőt, ma már nemcsak a külföldről kereskedők, nepperek, tolvajok és zöldségesek árulják a karácsonyfákat, hanem úgy tűnik, a benzinkutasok is.
- Tavaly több multi hirdetett olyan akciót hogy aki egy bizonyos összeg fölött tankol, ingyen kap karácsonyfát! Hát ezekkel az akciókkal bennünket termelőket tesznek tönkre - sóhajt nagyot Tóth Zoltán.
Csikós János 14 éves kora óta foglalkozik karácsonyfa-termesztéssel. Ahogy ő mondja, ezen a környéken apáról fiúra száll ez a hagyomány. A nyugdíjas gazdát ma már inkább ez - no és a megszokás - tartja a fenyőfatermelés mellett.
- A bevételem évről évre kevesebb, mégsem hagyok fel vele. Az őseimtől örökölt százéves hagyományt nekem és a fiamnak is őriznünk kell.
Különösen, hogy a termelők körében régóta köztudott a magyarországi fenyőfaültetvények egyre tekintélyesebb hányada kerül stájer és bajor üzletemberek kezébe.
Van itt Egerváron egy osztrák ember, aki egész karácsonyfa-birodalmat épített ki. Az egészben az a legérdekesebb, hogy ezt a férfit nemcsak Szlovákiából, de a saját országából, Ausztriából is kitiltották, olyan kártékony gazdálkodást folytatott. Nálunk viszont termesztői engedélyt kapott - bosszankodik az abszurd helyzeten a helybéli gazda.
- A magyar törvények hátrányosan érintenek bennünket, mert kivették a karácsonyfa-termesztést a mezőgazdasági tevékenységek listájáról, így elestünk a kistermelőket megillető adómentességtől - mondja id. Czigóth Miklós. - Ráadásul még földalapú támogatást sem kapunk, mert a karácsonyfa-ültetvény nem szántóföld, és nem is erdő.
A 45 éve fenyőfatermesztéssel foglalkozó idős férfi a '90-es években még Franciaországba és Svájcba is adott el karácsonyfákat. Pedig az átvevők nagyon szigorúak voltak: ha 3-4 fát rossznak találtak, az egész kamiont visszadobták. Ilyesmire azonban egyetlenegyszer sem került sor.
- Hét éven keresztül, minden év decemberében tízezrével vitték a fenyőfát tőlem, hat-nyolc kamion érkezett egyszerre! Elképesztő látvány volt! Tíz községből kellett összevásárolnom a karácsonyfákat, hogy teljesíteni tudjam a megrendeléseket. Most már azonban, ha jól számolom, lassan tíz éve, hogy nem jönnek. Mindent letarol a holland és dán dömping - meséli szomorúan az idős úr.
Az egykor szebb napokat látott gazda ma már csak jövedelem kiegészítésként ter-mesztgeti karácsonyfáit. Merthogy 38 év bejelentett munkaviszony után 25 ezer forint nyugdíjból kénytelen élni.
- Ha ez a lehetőség nem lenne - sóhajt -, talán már mink sem lennénk.
Néhány kilométerrel távolabb, Nemespátró központjában is nagy a sürgés-forgás Földlabdás fenyőket készítenek elő szállításra - vagy ezer példányt. A kötözést leleményes helyi találmány segíti: a fát kivágott aljú vashordón húzzák át, így ágai összeszorulnak, könnyen lehet köré zsinórt tekerni, hálót húzni rá. Néhol már embermagasságú a fenyőkupac. Az idősebb gazdák a felvásárlókat várják, a fiatalabbak pedig napokon belül teherautókra pakolják fáikat, és kirajzanak az ország nagyobb városai felé. Többségük Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Győrött próbálja értékesíteni fenyőit.
- Nem szabad elhallgatnunk, hogy évente a piacra kerülő karácsonyfa mintegy tíz százaléka eladatlan marad - mondja Szmodics Komél, aki négy hektáron gazdálkodik -, de ez még mindig jobb, mintha valaki nem jutna fához. Térben és időben lehetetlen tökéletesen teríteni az árut, ez a tíz százalék betervezett veszteség.
Újabban azonban ebből is próbálnak megfogni valamit. Hiszen ha ezek a fák megmaradnának, a következő évben ezekből nőhetne a méretesebb áru. Korlátozott számban a földlabdával való kiszedés jelentheti a megoldást, különösen, hogy - a „környezetvédő" kampányok eredményeként — ez sok vásárlónak is megfelel. A földlabdás karácsonyfa széles körű elterjedése viszont - állítja Kornél - katasztrofális lenne, mert talajpusztító. A balni kiemelésével ugyanis a legértékesebb talajrétegtől fosztják meg a földeket, arról nem is beszélve, hogy a módszer gyorsítja a domboldalak erózióját.
- Ezen a területen minden év december tizedikétől kezdik meg a favágást, kivéve ott, ahol a fákat földlabdával együtt emelik ki. Ezeket ugyanis már november közepén traktorokra rakhatják. Ez a térség azért híres a karácsonyfáiról, mert itt nemcsak szépek, de frissek is a fák. Mi ugyanis komoly figyelmet fordítunk arra, hogy az utolsó pillanatban kezdjük meg a kitermelést.
Surdhoz hasonlóan Nemespátrón is mintegy háromszázan élnek, de csak két-három család nem foglalkozik fenyőneveléssel. A fenyőzők többsége itt is őstermelő, s mellékfoglalkozásban neveli a fákat, a gazdák úgy számolnak: az idei karácsonyon is legalább 2O-30 ezer családnál nemespátrói fenyőn gyújtanak majd gyertyát szerte az országban A dél-zalai fenyőtermesztők közül a legkisebbek is legalább 300 darabot visznek a piacra, a legnagyobbak pedig több ezer darabos szállítmányt állítanak össze. A gazdák december elejéig őrizték a fenyveseket. Most útra kelnek, hogy három hét alatt beszedjék tízévnyi munkájuk árát.
Király Levente