Német hagyomány török elnevezéssel
Kiszámíthatatlan természet, vibráló politika, rohanó hétköznapok. Év végén mégis minden megnyugszik néhány napra, amikor karácsonyfát állítunk. Valójában nem is olyan régóta: Magyarországon alig több mint másfél évszázada jelentek meg az első feldíszített fenyőfák, a szegényebb családok körében pedig csupán a XX. század második felében.
Feldíszített karácsonyfát első ízben egy 1509-ben keletkezett rézmetszeten örökítettek meg. A karácsonyfa állítása azonban mégsem számít régi szokásnak. Először a német területeken a XVII. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak, és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak.
A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Õ azonban Jézus születésének tiszteletére állította a fát, és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourgi polgár jegyzetei szerint városában akkor kezdtek fenyőfákat állítani. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették. Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett terjedni ez a szokás, bécsi mintát követve. Először Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben, példáját később nemesi, majd módosabb polgári családok is követték. A szegényebb családok körében csak a XX. században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfaállítás. A német gyökerek ismeretében meglepő, hogy a „karácsony" szó török eredetű, és adót jelent.
Manapság a karácsonyfa látványa kevésbé meghitt dolgot juttat sokunk eszébe: gondokat jelentő karácsonyi vásárlást, a piacok emberekkel megtelt sorait, családi vitákat és pénztárcánk vékonyságát. És a tortúrát a fenyőfa vásárlása koronázza meg. Mindenki más-más módszerre esküszik. Van, aki hetekkel előtte már feltérképezi a piacokat, van, akinek konkrét elképzelése van fajtáról és méretről, s van, aki az utolsó nap utolsó órájára tartogatja a vásárlást, mivel akkor már szinte ingyen adják a fákat. És van, aki mindebből kimarad, mert műfenyőt díszít karácsonykor. A szép hagyományok ellenére ma már a karácsonyfa feldíszítése is a divatot követi. Tavalyelőtt a kék és az ezüstszínű díszek voltak keresettek, tavaly visszatért az arany és a piros. Pedig igazán szerencsésnek az mondhatja magát, ahol generációk óta gyűlnek a családban a karácsonyfadíszek.
Hiába a természetvédők tiltakozása, hiába próbálják népszerűsíteni a gyökeres, visszaváltható fenyőket, karácsony előtt minden évben mintegy hárommillió fenyőfát kínálnak a piacokon - és ebből el is adnak 2-2,3 milliót. A maradékot az utóbbi években még december 24-én sem adták sokkal olcsóbban, a kereskedők rájöttek, hogy inkább eladják virágdíszítőnek. A korábbi éveknek megfelelően idén is 10-15 százalékos áremelkedésre számíthatunk a karácsonyfa piacán. Emlékeztetőként: tavaly a luc méterét 1400, az ezüstfenyőt 2000-3000 forint körüli áron kínálták, a normann ára pedig 3000-4000 forint között mozgott. Ennek megfelelően a korábbi években hiány mutatkozott a lucfenyőből, és arra számítanak, hogy idén is ez lesz a legkeresettebb fajta.
A melegebb lakásokba mégis célszerűbb például jegenyefenyőt venni (métere 4000 forint), amely több hétig is kibírja a szobában anélkül, hogy hullatná levelét. A hosszú tűrőképességű fenyők magasabb ára azzal magyarázható, hogy például a normann fenyő dupla annyi idő (10-12 év) alatt éri el a kétméteres magasságot, mint a luc.
Mottl Ágnes
Egy régi babona szerint az a lány, aki karácsonykor a ház ajtajában állva almát eszik, az első arra járó legényhez megy majd feleségül, A karácsonyi szimbolika szerint a fára aggasztott alma a bűnbeesést szimbolizálja, a dió és a mogyoró Isten megismerhetetlen voltára utal, az aranyozott toboz pedig a termékenységre hívja fel a figyelmet. A karácsonyfára függesztett szívek a szemlélőnek tesznek szerelmi vallomást, a csillagok az örökkévalóságot és a tudományos ismereteket, de asztrológiai szempontból a jó sorsban való reménykedést is képviselik, míg a szalmából készült csillagok a jászolra, Jézus megszületésére utalnak. A fa csúcsát díszítő nagy csillag pedig a betlehemi csillagokra emlékeztet.