Jelen írásunkban Miskolc két nevezetes műemlékét mutatjuk be, a Deszkatemplomot és az Avasi harangtornyot, amelyek történeti és esztétikai szempontból is egyedülállóak.
Miskolci Deszkatemplom
Miskolc egyik legszebb temploma és jelképe a Deszkatemplom. A jelenlegi templomot 1999-ben országos összefogással építették újjá, másolataként az előzőnek, amely gyújtogatás áldozata lett. Ezen a helyen - írásos dokumentumok bizonyítják - már 1698-tól templom (deszkatemplom) állt. „Ezen deszkatemplom tartassék fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét-hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendenek...ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel" olvasható Bató István és neje 1882-ben készült végrendeletében, aki gazdag miskolci kereskedő révén nagy összeget hagyott a templom rendbehozatalára. Amikor a templom úgy elöregedett, hogy le kellett bontani, a város úgy határozott, hogy hasonlóan gerendákból kell megépíteni az újat is. A bontás során nagyon sok muzeális érték került napvilágra. Az Úrasztala alatt évszázados fejfákat találtak és múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. Az új deszkatemplom építésére kiírt pályázatot Szeghalmi Bálint nyerte el, aki erdélyi stílusú, gerendavázas, zsindelytetős, fiatornyos épületet készített.
Az 1938 szeptemberében felszentelt templom oldalfalai Erdélyből hozott, barnára pácolt fekvő gerendákból épültek, a sarokrészeket gazdagon díszített, faragott motívumok ékesítették. A templom tetőzetét a felszenteléskor zöldre festett zsindely fedte, amelyből karcsú zöld torony emelkedett ki, amit négy kisebb szellőző-torony bástyaként vett körbe. A templom sajnos 1997-ben tűzvész áldozata lett. A Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de - Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján – megújult templomot 1999-ben szentelték fel.
A deszkatemplom megtartotta külső jegyeit, a fekvő gerendavázak, a fazsindely a harangtornyok szerencsére az eredeti formában lettek visszaállítva. A kevés zöld és piros festését visszakapó épület belülről is lenyűgöző: a vörösfenyő tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a betérőt.
Avasi harangtorony
Az avasi református templomtól nyugatra helyezkedik el a város egyik legszebb műemléke, a 16. századból fennmaradt harangtorony. Elődje a Szent Mihályról elnevezett temetkezési célokat is szolgáló kápolna volt, amely a török gyújtogatás következtében elpusztult, a templommal együtt 1544-ben égett le. Helyén 1577-ben épült jelenlegi formájában a különálló őrtorony, mely Miskolc egyik szimbóluma lett. A gótikus református templom mellett álló kőtornyon hatszögletű fazsindelyes sisak ül, ami alatt mellvéddel körülvett faárkád helyezkedik el. A torony jellegzetessége, hogy a keleti oldalán két sarok és egy középtámpillér helyezkedik el. A torony vastag erődítményszerű kőfalát csak néhány szűk ablaknyílás töri át. A falazat fölött és a hatszögletű fazsindelyes sisak alatt helyezkedik el a mellvéddel körülvett faárkád. Ez a rész szolgált a város egyik tűzőrségéül, azaz egyik tűzfigyelő helyéül. A XIX. század második felétől egészen 1968-ig a torony lakóhelyül is szolgált, olyan családok váltották itt egymást, akiknek a harangozáson, az órakezelésen túl feladata volt a torony környékének rendbetartása és megóvása. A harangtorony különlegessége az óra, amelyről már 1740-ben írás szól. 1781-ben újjal váltották fel, egy-egy óra elteltét már ekkor is jelezték a harangok. A legújabb harangjátékos szerkezet 1941-óta szól az avasi harangtorony tetejéről.
(nyz)