A kétnapos eseményen, melyet a MTESZ Fejér megyei szervezete rendezett, számos szemszögből vizsgálták meg a környezetvédelem aktuális kérdéseit. Termelni kell, az a föld feladata, csak nem mindegy, hogy mit - mondotta Pálmai Ottó, a Fejér Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője az Országos Környezetvédelmi Konferencián, melyet a közelmúltban tartottak Balatonfüreden. A kétnapos eseményen, melyet a MTESZ Fejér megyei szervezete rendezett, számos szemszögből vizsgálták meg a környezetvédelem aktuális kérdéseit.
A konferencián előadást tartott Dióssy László, a KvVM szakállamtitkára csakúgy, mint Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke. Érdekes volt hallani, mi a véleménye a környezetvédelemről egy szaktárca, illetve egy politikai csoport felelős emberének.
Az éghajlatváltozást négy évvel ezelőtt „vették elő" a rendezők, s azóta is az egyik legnépszerűbb téma. Arról már sokat beszéltek, mi is történik a mezőgazdaságban, ahol nem csak a hőmérséklet emelkedése okoz majd fejtörést, hanem a szélsőségek megjelenésének gyakorisága is. Érdekes felvetések hangzottak el viszont a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásáról. Már megjelentek hazánkban is az olyan betegségek, amelyek délről, melegebb éghajlatról érkeztek, s nincsen rájuk felkészülve az egészségügy. De példa ez ügyben a lakásépítés is, ahol a hőségnapok magasabb száma újratervezésre kényszeríti az építészeket. Az oly népszerű tetőterek a legmelegebbek, s közben a pincékről elfeledkezünk, míg a panelokban veszélyeztetetté válnak a fiatalok csakúgy, mint az idősebb korosztály képviselői. A várostervezésben is sokkal több zöldre, parkra, szökőkútra lenne szükség.
Van, aki mindent - szalmát, kukoricaszárat - el akar égetni, el akar vinni a mezőgazdasági területekről, pedig az ott megtermelt szerves anyagot helyben kellene felhasználni. A szalmát a kombájnra szerelt szerkezettel fel lehetne aprítani és be lehetne tárcsázni. Sokak szerint azon bukott meg ez az ötlet, hogy így a kombájnok teljesítménye 3-5 százalékkal csökkent, a kombájnosokat pedig teljesítményben fizették, hangsúlyozta Pálmai Ottó.
A különböző fémek a nano mérettartományban teljesen másként viselkednek, más tulajdonságokkal rendelkeznek, hangzott el az egyik kerekasztal bevezetőjeként. A kutatások előrevetítik, hogy az élet minden területét megváltoztatják a nanotechnológiai fejlesztések. Ennek hatására a gyógyszeripar vagy éppen a műtrágyagyártás is átalakul.
Az élelmiszer-ellátásról szólva elhangzott, hogy bár Földünk távol-keleti részén él a világ lakosságának fele, ennek a hárommilliárd embernek kétharmada komoly gazdasági fejlődést élt át az elmúlt években, s megnőtt a fogyasztási igényük is. Ha csak Indiában évente egy kilogrammal növekedne a húsfogyasztás fejenként, akkor az tízmillió tonna plusz takarmányigényt jelentene. Az e területeken élő népességnek évszázadokon keresztül rizs alapú volt a táplálkozása, s most kezdenek az egyéb gabonafélék fogyasztására áttérni. Ezt az igényt pedig ki kell szolgálni, amit abból a térségből nem lehet megoldani. Oroszországban viszont nagy tartalékok vannak, 120 millió hektárnyi mezőgazda sági területből a privatizáció után 20 millió hektárt nem használnak, s a többit sem kezelik korszerűen. Ebből adódóan Európában nem kellene arra törekedni, hogy a termőföldek kapacitását ne használjuk ki, s a parlagoltatást támogassuk. Élelmiszert kellene ezeken előállítani.
- Alternatív helyett szívesebben használom a megújuló kifejezést. Ráadásul helyesen energiagazdálkodásról van szó, s bár sokan energia termelést mondanak, de a gazdálkodás ennél sokkal többet jelent - kezdte előadását Dinya László, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektorhelyettese. A „nemzetközi helyzet fokozódik", sőt nem csak fokozódik, hanem globalizálódik is, ami azt jelenti, hogy olyan piaccá válik, ahol nincsenek határok. Ez tapasztalható a klasszikus energia -olaj, földgáz stb. - piacán is.
Fontos tisztázni, hogy amikor alternatívákról beszélünk, sokan azt hiszik, azokkal teljes egészében ki lehet váltani a fosszilis energiaforrásokat, pedig a számítások azt mutatják, a jövőben sem mondhatunk le róluk. Kétségtelen, hogy a kőkorszak nem azért ért véget, mert elfogyott a kő, hanem jöttek a korszerűbb anyagok, technikák, és az energia területén is ez játszódik majd le. Az „olajkorszak" is véget ér lassacskán, s amíg jön egy másféle energiahordozó, olyan forrás, amit ma még csak sejtünk, elterjedése igényli az átmeneti időt, azt, hogy az alternatív energiaforrásokat bevonjuk.
A tíz nagy globális kihívás csúcsán ott találjuk az energiaproblémát, s ha ezt nem oldjuk meg, a többi is megoldhatatlanná válik. Az elsőt követi a víz, az élelmiszer, a környezet, a szegénység, a terror és a háborúk, az egészség, az oktatás, a demokrácia és végül a demográfia, azaz a népességrobbanás. Ezek egymással szoros összefüggésben vannak, egyiket sem lehet a többi nélkül megoldani.
Az energia ügye akkor kerül a helyére, ha rájönnek az emberek, hogy többféle energiapotenciál létezik. Beszélnek elméleti potenciálról, ami óriási, ha azt nézzük, mennyi napsugárzás éri a földet, mennyi biomassza van a világon. Ám hogy ebből hogyan lesz fenntartható potenciál, ami társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontok szerint is kihasználható, sokkal fontosabb kérdés.
Hazánkban a mai elméleti biomassza-potenciál elég lenne Magyarország éves energiaszükségletének fedezésére. Mindebből a fenntartható potenciál arra elegendő csupán, hogy az igény 20 százalékát kielégítse, de ez is már a végső határ. Sajnos sokféle számítás van, ami sokféle eredményt is hoz, s ezek rendkívüli mértékben szóródnak. - Komoly feladatot jelent tehát a szabványosítás, meghatározni, hogy ki mit ért a 1 különböző fogalmak alatt - hangsúlyozta a szakember.
Nem csak az a fontos, hogy újabb energiaforrásokat vonjunk be, hanem megoldást kell találni a takarékosságra, mert jelenleg is pazarlóan élünk. Új fogalomként fenntartható energiagazdálkodásról beszélünk. Óriási tartalékunk van, amit számokkal is alá lehet támasztani. Ezer dollár GDP előállításához az EU 25-ök átlagában 210 kilogramm olajegyenértéknek megfelelő energia kell, míg hazánkban ez 450 körül van. Ebben is van 50 százalékos tartalékunk. - Azt szokták mondani, a legolcsóbb energia az, amit nem termelünk meg, amit egyszerűen csak „negajoule"-nak neveznek - fűzte tovább gondolatait Dinya László. Első lépésként tehát mobilizáljuk a tartalékainkat, másodikként pedig, amit lehet, meg kell termelni. A helyben termelés azért fontos, mert a jelenlegi technológiák hatásfoka meglehetősen alacsony. Alig 40 százalékról beszélhetünk, ráadásul újabb 10 százalék vész el a szállítás folyamán. Emellett ott van a fogyasztói hatásfok. Tudjuk, építményeink, eszközeink teljesítőképessége szintén alacsony. Összességében elmondható, hogy 22-23 százalékos hatásfokkal működnek azok a jelenlegi technológiáink, amelyek az energiafogyasztáshoz kapcsolódnak.
Jó lenne, ha követnénk a fejlettebb országokat, ahol léteznek az intelligens osztott energiahálózatok. Ez azt jelenti, hogy helyben igyekeznek kiépíteni az energiatermelést, amiből a közösség saját energiamixe összeáll, és a nagy hálózatokból csak azt veszik igénybe, ami feltétlenül szükséges. Amennyiben többlet termelődik, a nagy hálózatok arra valók, hogy ezt felvegyék és értékesítsék a megfelelő helyen.
Ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható energiagazdálkodásról beszélhessünk, megfelelő jogszabályokra is szükség van. Ebben - 'mint minden területen - a lobbik ereje érvényesül, s úgy tűnik, a megújuló energia-lobbi jelenleg messze nem olyan erős, mint a hagyományos energetikai.
Ami az informális „játékszabályokat" jelenti, az a társadalmi szokások és értékrendek változásán alapul. Ha társadalmi nyomás van, akkor a politikusok sem maradhatnak tétlenek, ezért is fontos minden megmozdulás, konferencia, tanácskozás.
Tavasszal még 130 dolláron tetőzött egy hordó nyersolaj ára, s már akkor riogattak a 600 forintos benzinnel. Most megint 50-60 dolláron mozog az olaj, ami azt mutat ja, hogy - akárcsak a gazdasági válság mögött - itt is óriási spekuláció húzódik meg. Ezek mozgatják a piacot. Ez is feltételezi azt, hogy valamiféle globális áttekintésre, ellenőrzésre lenne szükség.
Az alternatív energiaforrások vizsgálatánál nagyon fontosak a különböző - energia-, emissziós stb. - mérlegek. Az viszont kimondható, hogy ha egy energiamérleg negatív, akkor nem szabad foglalkozni vele, s ugyanez érvényes az emisszióra is. Ezután jöhetnek azok a jogszabályok, melyekkel megtámogatva gazdaságilag versenyképessé válnak ezek az irányzatok. Ehhez viszont olyan számítási módszerek kellenek, amelyekkel nem lehet visszaélni, nem lehet azokat manipulálni. Történtek lépések globális szabványok kiépítésére, a gyöngyösi főiskola rendelkezik olyan pályázattal, amely ezt célozza.
Nógrádi Sándor, a Servitech Kft. ügyvezetője szerint a bioetanolnál egy kezdeti felbuzdulás után mostanra visszaesés következett be. Ugyanis olyan alapanyagigénnyel léptek fel a feldolgozók, melynek kielégítése szinte lehetetlen. Hazánk gabonából eddig nettó exportőr volt, a mai igény viszont már komoly importot is feltételezne. Ráadásul olyan hektikusan változnak a felvásárlási árak -akár a búzát, akár a kukoricát nézzük -, amit nehéz követni Tavaly a tőzsdei árak közel voltak a tonnánkénti 70 ezer forinthoz, idén - búzából - ennek alig a fele. Ráadásul még nem ürültek ki azok a raktárak, amelyekbe már a kukoricát kellene beszállítani.
A felesleg levezetése okán reneszánszát éli a bioetanol-üzemek építése. Jelen pillanatban is három ilyen beruházás zajlik. Az egyik a már sok vihart megélt kabai, a másik Adonyban készül, a harmadik pedig Dunaalmáson. -Véleményem szerint középtávon - 2011-ig - 5-6 bioetanol üzem lesz ebben az országban, 2,5 millió tonna kukorica feldolgozó kapacitással. A bioetanol gazdaságossága pedig már közel sem olyan biztos. Amikor a Hungrana megtervezte beruházása második lépcsőjét, akkor tonnánként 30 ezer forintos kukorica árral számoltak, ma pedig ezen már régen túl vagyunk.
Ami a biodízelt illeti, ott szép számmal működnek üzemek, nagy az igény rá. Úgy látszik, ma is rentábilis vállalkozás.
Annyi a bizonytalanság ebben a két ágazatban, hogy bár az alternatív energiaforrásoknak megvan a létjogosultságuk - hiszen a fosszilis energiaforrások kimerülésével lehet számolni - de az élelmiszer-, illetve a takarmányszükséglet növekedése átrendezi a prioritásokat. Pedig az orosz gázhoz nagyon erősen kötődünk, kellene már egy kis szabadság.
A nemesítésben történtek erőfeszítések olyan hibridek kidolgozására, amelyek fermentálhatósága jobb, mint egy átlagos fajtáé. Itt érintőlegesen meg kell említeni a GM-problémát is, hiszen a vázolt gondokat génmanipuláció nélkül nem lehet megoldani. A kukoricába olyan mennyiségű és minőségű keményítő kell, ami által a mostani 33-34 százalékos kihozatalt akár 45 százalékra lehet emelni - hangsúlyozta a szakember.
VINICZAI SÁNDOR