A mezőgazdasági különbizottság ülésén komoly vita alakult ki arról, hogy az EU közös agrárpolitikai célokat kíván-e követni, amikor a leginkább rászoruló hátrányos helyzetű csoportokon szeretne segíteni vagy ez inkább szociális vonatkozású ügy és nem agrárkérdés. Néhány tagállam úgy vélekedett, hogy ez esetben inkább szociálpolitikai vonatkozású ügyről van szó. A túlnyomó többség viszont azon az állásponton volt, hogy agrárpolitikai alapon kell az ügyet kezelni, hiszen a leginkább rászorulóknak juttatandó élelmiszerek az intervenciós készletekből származnak. Magyarország megerősítette, hogy azokkal az országokkal ért egyet, akik a közös agrárpolitikától elválaszthatatlannak tartják a szociális funkciót.
Az elkövetkező időszak miniszteri tanácskozásainak fontos kérdése lesz a fejlődő országok támogatása. A történet nem mai keletű, újdonsága az, hogy a szóban forgó országok élelmiszerekkel, technológiával való megsegítéséhez a mezőgazdaság forrásait is fel kell-e használni vagy pedig az EU-büdzsé más fejezetéből teremtsék elő a fedezetét. Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a fejlődő országokat támogatni kell; előzzük meg a különböző válságokat, menjünk elébe a problémáknak, de a finanszírozást illetően további elemzésre van szükség.
A növény-egészségügyi állandó bizottság ülésén változatlanul a fenyőrontó fonálféreg terjedése, illetve terjedésének megakadályozása volt a legfajsúlyosabb témakör. Az ügy egyre komolyabbá válik, Portugália után már Spanyolországban is észlelték a kártevőt, illetve svédországi szállítmányokban is kimutatták egyes fa csomagolóanyagokban. A skandináv állam bejelentette, hogy nemzeti szükségintézkedést vezet be, mely szerint jogot formálnak arra, hogy minden fa csomagolóanyagot, amelyen nincs jelölve, hogy végrehajtották a hő- vagy a metilbromidos gázkezelést, megsemmisítsenek. A Bizottság a kérdésben óvatosságra intett, egyelőre csak a gyanús szállítmányok szúrópróbaszerű ellenőrzését tartja elfogadhatónak. A tagországoknak célszerű felmérniük, mely cégeik vannak kapcsolatban Portugáliával. Főként a gyümölcsimportőrök jöhetnek szóba, melyekre, illetve szállítmányaikra fokozott figyelmet kell fordítani. A leginkább veszélyeztetett Spanyolországban a Portugáliával összekötő főutakat a Nemzeti Gárda ellenőrzi.
Az ülésen megszavazták a 2000/29/EK növény-egészségügyi tanácsi irányelv I., II., IV. és V. mellékleteinek módosításait, amelyek listájára több károsító is felkerült.
Az állatorvosi munkacsoport az állati melléktermékekről szóló 1174-es tanácsi rendelet visszavonására készül, helyette egy új jogszabályt kíván megjelentetni. A francia elnökség a legutóbbi munkacsoporti ülésen bemutatta a rendelet-tervezet szövegét, majd kiadta véleményezésre, így az várhatóan fél év múlva kerül az Európai Parlament elé.
Az élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottság biológiai biztonsági ülésén a szalmonella-mentesítésről volt szó. A bizottság szeretné a tojótyúk- és pulykaállományokat a fertőzéstől mentesíteni.
A testület foglalkozott a TSE nevű betegség altípusával is, amely juhokban, kiskérődzőkben fordul elő. A tagállamok az ellen szavaztak, hogy az ilyen betegséggel fertőzött állatok tejét emberi || fogyasztásra alkalmasnak " minősítsék. Ha egy állományban csak felmerül a betegség gyanúja, akkor az 4 adott állomány tejét a tagországon belül - állati takarmányként - forgalomba lehetne hozni. Ezt a tejet azonban még kezelés után sem kaphatják meg kérődzők. Amennyiben tejelő állományban állapítják meg a betegség gyanúját, akkor az állományt 18 hónapon belül fel kell számolni, illetve - értékes tenyészállomány esetében - öt éven belül kell az állatokat levágni. A tejet harmadik országból csak olyan bizonyítvánnyal lehet behozni, ami igazolja, hogy az elmúlt hét évben mentes volt a szóban forgó betegségtől, s még a gyanúját sem állapították meg. A görögök szerettek volna kevésbé szigorú megoldást találni, a ciprusiak és a románok a szavazás során tartózkodtak.
Az ülésen újra napirendre került a baromfifélék testfelület-fertőtlenítése a vágás végén. A fertőtlenítést magas nyomású gőzzel szeretnék elvégezni. Az írek szerint elég lenne a HACCP-előírásokat betartani, mert akkor nem lenne szükség kezelésre. VALKÓ BÉLA
A fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelencus xylophilus) a múlt század elején komoly károkat okozott Japánban, majd az USA-ban, és később Kínában is megjelent. A kártevő a fák edénynyalábjaiba költözik, megállítja a nedvkeringést, ezzel a fa pusztulását okozza. A fonálféreg vektorai (terjesztői) a Monochamus genusba tartozó cincérfélék, melyek nem csak a kéregben és annak határán, de mélyen a fatestben is megtalálhatók. A fertőzés nagy távolságú hordozói pedig a fából készült csomagolóanyagok: raklap, láda, alátétfa, vagonácsoló anyag stb. A világ erdeinek védelme érdekében ezeknek fertőzésmentesnek és ellenőrzöttnek kell lenniük. A fa csomagolóanyagot vagy annak alapanyagát minimum 56 °C maghőmérsékleten kell tartani legalább fél órán át, vagy metilbromiddal kell elgázosítani, és e gázban tartani meghatározott körülmények között és ideig. A magyar gyártók és exportőrök lényegében csak a fahevítést alkalmazhatják a metilbromidra vonatkozó erős korlátozások miatt.