Kevesen értik, noha nagy változásokat vezetne be rajtaütésszerűén az agráriumban a múlt évben tető alá hozott úgynevezett SPS-törvény. Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer működtetéséről szóló jogszabályt még november 12-én küldte normakontrollra az Alkotmánybírósághoz Sólyom László államfő. Az alkotmánybírák még januárban elkezdik a törvény tárgyalását, ráadásul már Gráf József földművelésügyi miniszter állásfoglalását is kézhez kapták. Ő ugyanis még az idén szeretné végigverni a változásokat a rendszeren. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a bírák legkésőbb március végéig alkotmányosnak ítéljék az SPS-t.
Most vagy soha?
A törvény sietős bevezetését az agrárlobbik által irányított minisztérium azzal indokolja, hogy ez az utolsó év, amikor még érdemes áttérni az új támogatási formára. 2011-ben ugyanis fel kell szabadítani a magyar földpiacot, két év múlva tehát már külföldi magán- és jogi személyek is vehetnek magyar földet. 2010-ben pedig választások lesznek, ezért néhány hónapig a kormányzati működés szünetelni fog, ami nem tenne jót az új szabályozásnak. Az FVM szerint ha idén elmarad az átállás, leghamarabb már csak 2011-ben vagy 2012-ben kerülhet rá sor. A mulasztás pedig súlyos károkat okoz a magyar agráriumnak - állítólag. Ugyanakkor Gőgös Zoltán államtitkár korábban - az ellenzéki képviselők felvetésére, miszerint Brüsszel az új tagállamok esetében 2013-ig nem ajánlja az átállást - elismerte: „Valóban nincs uniós kényszer, de az egységes mezőgazdasági rendszer bevezetését igaz, nem is tiltja semmi."
A bevezetés egyik indoka valójában az, hogy az SPS annak a 200 ezer gazdálkodónak előnyös leginkább, akik másoktól bérelt földeken dolgoznak. Ahogy Tanka Endre egyetemi tanár lapunknak fogalmaz: az új rendszer a földtulajdont a támogatási jogosultsággal együtt végérvényesen megszerző mai nagyüzemeknek kedvez. Magyarországon 1,8 millió földtulajdonos ad bérbe hárommillió hektárt néhány ezer vállalkozásnak; az áttérés fő haszonélvezői pedig ez utóbbiak lehetnek.
Kilóg a lóláb
Az agrárszakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az új rendszer a hazai földtulajdonviszonyok rendezetlensége miatt jogsértő állapotokra épül. Raskó György agrárvállalkozó, korábbi államtitkár úgy gondolja, hogy előbb az osztatlan közös földtulajdonok ügyét kellene rendezni, s csak ezt követően lenne szabad bevezetni az SPS-t. Így ugyanis a jogi szempontból is megkérdőjelezhető földhasználatot támogatjuk az uniós adófizetők pénzéből. Másképp látja ezt Gőgös Zoltán: szerinte „az osztatlan közös földtulajdonok jogi rendezése legalább 17-18 milliárd forintba kerülne, s ez felesleges kiadás lenne". A néhány hektáros kistulajdonosok viszont sejtik, mi vár rájuk. Aki csak teheti, felmondja bérleti szerződését, s azon töri a fejét, miként tudja visszaszerezni a földjét a közös tulajdonból. „Ez a folyamat valóban elindult" - erősíti meg a Heti Válasz információit Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
Az agrártárca másik indokként az állattartók sanyarú helyzetére hivatkozik. A hivatalos kommunikációban gyakori érv, hogy az új támogatási formában az állattenyésztők több pénzhez juthatnak, mint most. Ez igaz, de csak a szarvasmarha- és a juhtenyésztők esetében. A baromfisok és a sertésesek már most sem kapnak támogatást. A kormányzati szándék azonban mást takar, s ez az Agrárgazdasági Kutatóintézet egyik tanulmányából is kiderül. A kormány közeli kutatók bevallják: „a magyar SPS modell a méltányos kivonulás lehetőségét adja meg a kérődzőállat-tartó üzemek számára", amelyek „akkor is részesülnek az SPS támogatásokból, ha már felhagytak a termeléssel".
Föld, de támogatás nélkül
Az Alkotmánybíróság mégsem a rendezetlen földtulajdonviszonyok miatt meszelheti el a törvényt. A legtöbben azt tartják aggályosnak, hogy az SPS támogatás nagyságának kiszámításához a jogszabály - a régi uniós tagállamokban szokásos hároméves bázisidőszak helyett - egyetlen esztendő, a 2006-os év termelési adatait veszi figyelembe, utólag. Font Sándor fideszes politikus szerint azzal, hogy a parlament 2006-ban határozta meg a bázisévet, kiszámíthatatlan jogszabályt alkotott. Mivel az SPS egy három évvel korábbi állapothoz köt egy 2009-től induló támogatást, nem biztos, hogy a föld jelenlegi tulajdonosa lesz jogosult arra. A törvény szerint ugyanis azt illeti meg a támogatási jogosultság, aki 2006-ban használta a földet.
Ha tehát valaki 2000-ben bérbe adta a földjét, és 2010-ben lejár a szerződése, akkor azzal szembesülhet, hogy a földjét visszakapta, de támogatási jog nélkül, ezért a föld értéke csökkenhet. De az is rosszul járhat, aki 2007-ben földet vásárolt. Hiszen lehetséges, hogy olyan területet vett meg, melynek támogatása ahhoz kerül idén, aki 2006-ban megművelte. A vevő 2007-ben nem tudhatta, hogy egy későbbi jogszabály miatt utólag hátrányos helyzetbe kerül. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke 30 ezerre becsüli azok számát, akik az elmúlt két évben több földet műveltek, mint két éve, s akikre hátrányos lehet emiatt az SPS.
Azok, persze jól jártak, akiknek az agrártárca 2005-ben súgott, hogy az új rendszerben 2006 lesz a bázisév. 2006-ban állítólag többen is csődközeli mezőgazdasági üzemeket vásároltak fel, mert tudták: így olcsón megszerezhetik a bérelt földek után járó támogatási jogosultságot. Azt Gráf József is elismerte: az SPS bevezetésére vonatkozó „első írásos emlékünk" még 2005 novemberében látott napvilágot.
Az agrárium berkeiben járatosak azt is tudni vélik, ha bukik a törvény, akkor vele együtt valószínűleg a Gőgös-Gráfféle vezetés is. Gyurcsány Ferencnek ez kapóra jöhet ahhoz, hogy félreállítsa a miniszterelnöki posztra leginkább alkalmasnak tartott riválisát. Ez a forgatókönyv ebben az esetben azzal számol, hogy az új agrárminiszter az a 28 éves Ficsor Ádám lehet, aki korábban az FVM szakállamtitkára volt, jelenleg pedig Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke.
A bevezetni kívánt SPS agrártámogatás lényege:
A támogatás fizikailag is elválik a termeléstől.
A támogatási jogosultságot csak a föld használója kapja meg. Ezt azonban a gazdálkodó területtel vagy terület nélkül is eladhatja.
A mezőgazdasági támogatás az esetben is két részből áll: a területalapú „regionális" átalánytámogatásból és „a történelmi komponensből". Magyarország ennek megállapításához a 2006-os évet jelölte meg bázisidőszaknak, szemben az uniós gyakorlattal, mely többnyire három évet (2000-2002) vesz alapul. A brüsszeli források 57 százalékát regionális, 37 százalékát történelmi támogatásként osztaná ki a kormány az SPS keretében. A támogatás mértékében nincs nagyságrendi különbség az SAPS és az SPS között.
A jelenlegi SAPS agrártámogatás lényege:
Az agrártámogatások döntő része termelési kötelezettség nélkül jár.
A gazdálkodót megillető támogatás nem vagyoni jog. Ha a tulajdonos értékesíti a termőföldjét vagy a bérlője visszaadja, akkor a támogatás az új használóhoz kerül.
A gazdálkodó két csatornán keresztül juthat támogatáshoz: az uniós területalapú átalánytámogatásból és a hazai forrású kiegészítő támogatásból. A Medgyessy-kormánynak nem sikerült elérnie hazánk EU-s csatlakozásakor, hogy a magyar gazdák is ugyanannyi támogatásban részesüljenek, mint uniós társaik, ezért kezdetben az uniós gazdáknak járó támogatás 25 százalékát kapták, melynek mértéke évről évre nő. A kormány ezt évente legfeljebb harminc százalékkal kiegészítheti.
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK
Mellette:
Ha marad a jelenlegi támogatási rendszer, akkor 2009-től az anyajuhra, 2010-től pedig az anyatehénre és a hízott bikára adható támogatás összege is kevesebb lesz. Ez tovább rontaná az állattenyésztés és a földtulajdonnal nem rendelkező állattartók versenyhelyzetét.
Jövedelem-kiegészítést jelent annak az egymillió földtulajdonosnak, akik bérbe adják a földet. Az SPS magasabb földbérleti díjat eredményezhet, mert bár a támogatást a földet bérlő üzem kapja, juttathat belőle a föld tulajdonosának is.
A vállalkozások „kétszer" kapnak. Először a minden gazdálkodónak alanyi jogon járó támogatást, másodszor - ingyen - a támogatási jogosultságot, ami a vállalkozás vagyoni része lesz.
Az SPS a földspekuláció ellen hat, mert bár a föld bérlője kapja meg a támogatási jogosultságot, megfelelő földterület híján nem tudja lehívni, és két év után a jogosultság is megszűnik. A földtulajdonos pedig hiába veszi vissza művelésre a bérbe adott területét, ha nincs rá támogatási jogosultsága, nem juthat pénzhez.
Ellene:
Az állattenyésztő ágazatok a jelenlegi rendszerben csak 2011-től veszítik el támogatásuk egy részét, ám ennek pótlására van lehetőség, tehát nem érdemes a 2009-es bevezetést erőltetni. S bár az SPS-sel az állattenyésztők többletjuttatásra számíthatnak, a gyepgazdálkodással foglalkozók viszont rosszul járnak a források átcsoportosításával.
Mivel az SPS-ben a támogatási jogosultság a föld bérlőjét illeti meg, a bérbeadó nem követelhet abból részt magának. Ráadásul a bérleti szerződés lejárta előtt a bérbeadó nem tudja felemelni a bérleti díjat.
Legalább 450 milliárd forintnyi vagyoni jogot ad át indokolatlanul a kormány a társaságoknak. Ezt támasztják alá a Bábolna Zrt. felszámolásakor lebonyolított ügyletek, ahol hasonló áron cserélt gazdát a történelmi bázisjogosultság.
Kettős földbérleti díj- és földárrendszer alakulhat ki. A támogatási jogot nem élvező föld leértékelődik, a haszonbérlő pedig, élve az elővásárlási jogával, olcsón felvásárolhatja. Így a legtöbben, főleg az egy-két hektárral rendelkező földtulajdonosok kénytelenek lesznek áron alul megválni a földjeiktől.