2010. augusztus 5. - Minden betűnek rendkívüli jelentősége van a Tokaj
név használatáról zajló szlovák-magyar vita új fejezetében - mondja
Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter már a második akciótervbe
beemelné a hungarikumok védelmét. - Milyen a viszonya a nemzetgazdasági miniszterrel?
Négy évig egymás mellett ültünk a parlamentben, jó baráti és munkakapcsolatban vagyok Matolcsy Györggyel. Mindketten alföldiek vagyunk, sok mindent hasonlóan látunk.
– Akkor hogyan maradhatott ki az új Széchenyi-tervből a mezőgazdaság?
- A Széchenyi-terv átfogó gazdaságfejlesztési koncepció, hét kiemelt programjához a mezőgazdaság több ponton is kapcsolódik. Kiemelt szerephez jut benne például a növényházi kertészet, a fóliás zöldségtermelés.
Az egészségturizmus, amelynek a falusi turizmus is a része, a szépségipar ban a kozmetikumok alapanyagait pedig ugyancsak a mezőgazdaság állít ja elő. Gyógynövény-nagyhatalom vagyunk, de a növények többsége feldolgozatlanul kerül külföldre, ezért nem a hazai vállalkozásoknál termelődik a haszon. Az agrárium helyzete egyébként sajátos, mivel annak az unió közös politikája szab irányt. Ezért ezen a területen a kabinetnek szűkebb a mozgástere. Ennek ellenére a vidékfejlesztési tárcának is meg
van az elképzelése, 34 pontból álló, a kormányzati elvekhez igazodó programunkat a napokban mutattuk be.
– Jó kapcsolatban van a szlovák mezőgazdasági miniszterrel is? Mit szól ahhoz, hogy Simon Zsolt kijelentette: mindent meg fog tenni azért, hogy Szlovákia, bár új borászati törvényével felrúgta a korábbi megállapodásokat, megtarthassa a Tokaj név használatát?
– A visegrádi négyek budapesti találkozójakor az új szlovák kormány épp csak megalakulóban volt, így ő ezen még nem vehetett részt. A következő időszakban viszont szeretnék találkozni vele, hiszen több olyan témát is meg kellene vitatnunk, amely mindkét országnak érdeke. Ilyen például az unió közös agrárpolitikájának jövője. De a kétoldalú kapcsolatokban is jó néhány ügy van függőben. A Tokaj név használatának kérdését kiemelten fontosnak tartom, ezért körültekintően kell eljárnunk. Azt majd csak a tárgyalóasztalnál fogjuk látni, milyen álláspontot képvisel az új szlovák kormány. Egy biztos: minden betűnek, szónak jelentősége lesz.
- Korábban úgy nyilatkozott, hogy a kormány július végéig írásban is megerősíti az uniónak, hogy hazánk három évvel meghosszabbítaná a külföldiek magyarországi földvásárlására vonatkozó moratóriumot. Elment
már a levél Brüsszelbe?
- A levél elkészült, a Külügyminisztérium továbbítja a kérvényt az EU-biztosnak. Mire ez az interjú megjelenik, reményeim szerint már Brüsszelben lesz az akta. A moratórium meghosszabbítása nemzeti érdek.
Több tagországgal is tárgyaltunk erről, a franciáktól kezdve a lengyeleken át a finnekig sokan támogatják célkitűzésünket.
– Az arabok is lemondhatnak a magyar termőföldről? Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként Ománban és Katarban állami tulajdonban lévő termőföldet ígért gázért és olajért cserébe.
– Ennek nem találtam írásos nyomát a minisztériumban. Igaz, Gráf József idején még központi számítógépes iktatórendszer sem működött a földművelésügyi tárcánál, ez talán magyarázat lehet az ügyiratkezelés alacsony színvonalára. A volt miniszterelnök ígéretét a gyurcsányizmus kései vadhajtásai között tartom számon, de egyúttal minősíti az elmúlt néhány évet is, ami a baloldal szellemi kiszikkadásaként írható le.
– Meglepte, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek találta a Gráf által szorgalmazott, SPS-nek nevezett agrártámogatási rendszert? Mi lesz azzal a 17 érdekvédelmi szervezettel, amely a bevezetéséért lobbizott?
- A Fidesz álláspontja beigazolódott, mi is ugyanazt a passzust sérelmeztük, mint amit az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az SPS bevezetése hátrányos helyzetbe hozná a földtulajdonosokat, mert a támogatás vagyoni értékű joggá alakulva elválna a földtulajdontól. Azt is kifogásoltuk, hogy az új támogatás összegének kiszámolásához egyetlen, önkényesen kiragadott
évet, a 2006-os esztendő termelési adatait vették volna alapul. Átdolgozzuk a törvény tervezetét, és olyan javaslatot fogunk benyújtani az Országgyűlésnek, amely nem egyik termelői réteget juttatja indokolatlan előnyhöz a másik rovására.
- Látja már, mennyi pénz maradt a kasszában?
- A leltár még folyamatban van. Elvileg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból nagyjából 200 milliárd forintnyi támogatás maradt. Megpróbáljuk a fel nem használt, de lekötött pénzeket is felszabadítani. Elődöm ideje alatt elköltötték szinte mindent, amit lehetett.
- Brüsszelben kérte, hogy a jövő évi uniós agrártámogatások 80 százalékát, 200 milliárd forintot előlegként még idén kifizethessünk a belvíz- és árvízkárokra.. De mi marad a gazdáknak jövőre, ha már most kevés a pénz?
- A kifizetések általában december elsején kezdődnek, s indokolt esetben az Európai Bizottság megengedheti, hogy az adott tagállam a teljes támogatási összeg 50-80 százalékáig előleget adjon. Ha elfogadják a kérelmünket, akkor már október közepétől indulhat a kifizetés. Nem mindegy, hogy még az idén vagy csak a jövő év elején érkezik meg a gazdákhoz a pénz. A bajba jutottaknak ugyanis kétszer ad, ki gyorsan ad. Ne felejtsük azt sem, hogy a megtermelt terményeket sem a tábla szélén, átvételkor szokás rögtön kifizetni, hanem hónapokkal később. Hozzáteszem, tavaly Európában szinte mindenhol előre hozták az uniós támogatások kifizetését a gazdasági válság miatt.
- Elődjének nem sikerült elérnie, hogy az alapvető élelmiszerek alacsonyabb áfakulcs alá tartozzanak, így továbbra is nagy a feketegazdaság szerepe a különböző ágazatokban. Ön is megpróbálkozik ezzel?
- Év közben nem szerencsés módosítani az adókat. A nemzetgazdasági minisztériummal közösen létrehoztunk egy munkacsoportot, melynek az a feladata, hogy áttekintse: milyen adójogi megoldások lehetségesek az adócsökkentésen kívül a feketegazdaság visszaszorítására.
– Ez akár már a második akciótervbe is bekerülhet?
– A miniszterelnök úr szeptemberben jelenti be a második akciótervet, az adótörvényekkel kapcsolatos javaslatokat októberben, a költségvetés tárgyalásakor teszi le az asztalra a munka csoport.
– Akkor milyen javaslatokat készít a tárca a szeptemberi akciótervhez?
– Az egyik a hungarikumokkal lesz kapcsolatos. Nemcsak értékőrzésben gondolkodunk, hanem azt is szeretnénk elérni, hogy a hungarikumaink váljanak a mindennapjaink részévé, a termelésben, az exportban és a fogyasztásunkban is jussanak előkelő szerephez. Újragondolnánk az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb szerves hulladékok energetikai hasznosításának lehetőségeit is. A hulladékgazdálkodással és a termékdíjakkal kapcsolatosan is új szabályozásra lenne szükség. Miközben ugyanis PET-palack- és hulladékhegyek emelkednek az országban, addig ma már alig van visszaváltható üveg.
– Viszonylag kevés személycsere kötődik a nevéhez, pedig az a hír járja, hogy a minisztérium apparátusa Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnökének embereivel van felduzzasztva. Nyilván találkozott már velük a folyosókon.
– A tárcánál és háttérintézményeinél 23 ezer ember van alkalmazásban. Azon dolgozunk, hogy a feladatokhoz igazítva optimális létszámmal működjön a minisztérium. Szervezeteinknél meg akarjuk szüntetni, hogy a központok vezetői stábjaiban hatalmas létszám legyen, miközben a terepen, ahol az ellenőrzéseket, vizsgálatokat kell lebonyolítani, létszámhiánnyal küszködnek.
– Meddig állhat Glatz Ferenc a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat élén, és mi lesz az ugyancsak szocialista kádertemetőnek számító Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal?
– A szervezetek egyesületi formában működnek, a tisztségviselőket a bíróságnál jegyzik be, felügyeletüket az ügyészség gyakorolja. Ezek nem olyan közigazgatási szervek, amelyekre közvetlen hatással lehet a miniszter. A tárcának szerződései vannak a két szervezettel, programokat finanszírozunk rajtuk keresztül. A dokumentumok átvizsgálása folyamatban van, viszont vannak olyan feladatok, amelyekre júliustól már nem biztosítunk forrást a vidékfejlesztési irodáknak.
– De a falunapok megrendezéséhez sem adnak pénzt, pedig az ilyen rendezvényeket többnyire augusztusban tartják. Csak nem a Merlin Communications Kft. közreműködői díját sokallták?
– Való igaz, a minisztérium nem hirdetett győztest a Vidéki rendezvények és falunapok 2010 elnevezésű pályázaton. Tavaly ugyanis 504 rendezvényre közel egymilliárd forintot használtak fel; ebből 400 millió jutott az önkormányzatoknak, amelyek a szervezési feladatok legnagyobb részét végezték, a fennmaradó 600 millió forint pedig a közbeszerzésen kiválasztott magáncéget gazdagította. Biztosíthatom, hogy ilyen pályázati feltételekkel új tendert nem írunk ki. GYÜRE JÓZSEF
