2010. október 23. - Energianád: bizonytalan jövő
Az MVM elleni milliárdos per árnyékában a kormány halogatja a döntést, hajlandó-e az energianád-program mögé állni. VAJON ELLENÉRDEKELT LOBBIK befolyása vagy a Magyar Villamos Művek elleni per miatt halogatja a kormány a döntést az energianád-program támogatásáról, ami miatt újabb évet veszítettünk?" - veti fel a kérdést Kiss Gábor, a Nád MPS-H Kft. elnevezésű projektcég ügyvezetője. A program kidolgozói szerint a magyar kutatók által jó egy évtizede nemesített nád nagyüzemi körülmények között minden eddig ismert energianövénynél gazdaságosabban termeszthető, és versenyképes lehet a fosszilis energiahordozókkal is. A Nád Kft. már az előző kormány idején is próbálkozott, de Kiss Gábor szerint a programjukat akkor „le akarták nyúlni", amit ők nem hagytak, ezért az energianád hasznosítása elakadt.
Tény, hogy az MVM-csoporthoz tartozó Paksi Atomerőműben 2007-ben döntés született: részesedést vásárolnak az addig magyar kutatók és üzletemberek tulajdonában lévő Nád Kft.-ben. Bár ebből semmi nem lett, a cégben 33 százalékban tulajdonossá vált a Paksi Atomerőművel együttműködő, számára szakvéleményeket készítő szlovák Vúje a.s., majd ez a részesedés még ugyanebben az évben az MVM-közeli, vele szerződésben álló, ciprusi bejegyzésű Aquifex Ltd.-hez vándorolt, amelyet az egykor „nádorosként" ismertté vált Szász András képvisel. Ezzel együtt még abban az évben megkezdődött Bátonyterenyén egy energianád-hasznosító üzem építése is, amely nagyjából félmilliárd forint elköltése után félbemaradt.
A Nád Kft. ügyvezetője állítja, hogy az MVM egy 2006-os szerződésben 2,5 milliárd forintnyi forrást ígért és 9 milliárd forint hitelhez készfizető kezességet vállalt cége számára. A pénz folyósítása az Aquifex közvetítésével a bécsi Meinl Bankon keresztül meg is kezdődött - majd váratlanul elakadt. A Nád Kft. perel, 9,5 milliárd forintot követel az MVM-től a kár és az elmaradt haszon miatt - nyilatkozta a HVG-nek a céget képviselő Bárándy György ügyvéd. A perben még bizonyítani kell, hogy az egyik dokumentumon Kocsis Istvánnak, az MVM akkori vezetőjének (aki ma a BKV Zrt. vezérigazgatója) az aláírása szerepel-e, továbbá hogy az áramtársaságnak van-e köze banki átutalásokhoz.
A PERANYAGHOZ a Nád Kft. csatolt egy megállapodást, amely az MVM, az Aquifex és a Meinl Bank között jött létre. Az Aquifex ciprusi vezetője pedig a perben jognyilatkozatot tett, hogy cége 2007 tavaszán négy tételben 3 millió eurót küldött a Nád Kft. számlájára egy, az MVM, a Meinl Bank és az Aquifex között 2007 elején létrejött befektetési és vagyonkezelési szerződés keretében, az áramtársasággal történt egyeztetéseknek megfelelően. Szász András a HVG-nek egyenesen azt nyilatkozta, hogy mivel az Aquifex az MVM megbízásából került bele a Nád Kft.-be, a cégben lévő részesedését bármikor kész átadni az áramtársaságnak - megfelelő elszámolás mellett.
Az előző MVM-vezetőváltás után (amikor Kocsis helyére Mártha Imre került) vizsgálat indult, vajon a bátonyterenyei építkezést az áramtársaság finanszírozta-e. Ez máig nem zárult le, az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is kért be iratokat. A Nád Kft. peresített kártérítési igénye „hibás, hiányos, spekulatív és megalapozatlan" számításokon alapul - tolmácsolta az újabb vezetőségváltáson átesett MVM álláspontját a HVG-nek Felkai György kommunikációs igazgató, hozzátéve: a Nád Kft. által szerződésként felmutatott dokumentum csupán egy féloldalnyi, kézzel írott feljegyzés vagy tárgyalási vázlat, amelynek eredetisége kétséges. Az MVM szerint a nyomozásnak tisztáznia kell az Aquifex szerepét is, amelyet 5,9 millió euró és járulékai megfizetése miatt be is perelt.
BÉKÉS MEGOLDÁSRA tehát aligha van esély. Bár a Nád Kft. a program mielőbbi beindítása érdekében többször is megpróbálta a vitát, majd a pert megegyezéssé lezárni az MVM előző vezérigazgatója, Mártha Imre nem fogadta a cég képviselőit, akiknek eddig az áramtársaság új vezetőjéhez sem sikerült bejutniuk - folytatta Kiss. Erre a felvetésre az MVM azzal reagált, nem tartja indokoltnak és célszerűnek, hogy peren kívüli egyeztetéseket folytasson, mivel a Nád Kft. a perben „rendkívül sajátos eszközöket" vett igénybe. A kommunikációs vezető közlése szerint az MVM jelenleg nem foglalkozik az energianád-programmal, a tüzelőanyag-források megteremtését az agrárgazdaság szakértőire és vállalkozásaira bízza. Pedig az új kormánnyal biztatóbban indultak a tárgyalások - említi Kiss Gábor, hozzátéve, hogy a Nád Kft. képviselői már a kormányváltás előtt találkoztak Matolcsy Györggyel, a nemzetgazdasági miniszter kérésére dolgozták ki az országos programot, és utasították vissza egy nyugati áramtársaság befektetési ajánlatát. Július végén Illés Zoltán és Bencsik János államtitkárokkal, valamint Kovács Pál és Olajos Péter helyettes államtitkárokkal egyeztettek. Bár ők támogatandónak ítélték a projektet, azóta semmi nem történt. Az ügyvezető hangsúlyozta: ha az állam kész kötelezően átvenni az energianád hasznosításával keletkező áramot, akkor a program beindításához nincs szükség sem állami, sem uniós támogatásra. Ugrásra készen áll ugyanis egy tengerentúli pénzügyi befektető, aki vállalja a finanszírozást a saját termelési rendszer kiépítésétől a száz darab, egyenként 20 megawattos egységből álló biomassza-erőműrendszer megépítéséig, amely tíz év alatt összesen több mint 2 ezermilliárd forintot igényelne. A befektető kormányzati körökben sem ismeretlen, képviselője már tárgyalt a fejlesztési tárcánál - mondta Kiss Gábor, ám kilétét egyelőre üzleti titoknak tekinti.
Az országos program megvalósulásához 680 ezer hektárnyi termőterületre volna szükség. A Nemzeti Földalap nyilatkozata szerint elvileg volna lehetőség ekkora terület termelésbe vonására, ha a politikai döntés megszületik. A HVG megkereste az egyes tárcákat, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium ma már nem érzi magát illetékesnek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig több hét alatt sem tudott válaszolni, támogathatónak tartja-e az ügyet. A helyzet a jelek szerint kaotikus, még az sem világos, melyik tárcához tartoznak a megújuló energiával kapcsolatos kérdések. Ugyanakkor az Európai Bizottság figyelmeztette - más tagállamokkal együtt - Magyarországot is amiatt, hogy a szeptember végi, meghosszabbított határidőre sem küldte el a megújuló energiával kapcsolatos nemzeti cselekvési programját. TÖRÖK TÜNDE
Kiváltási kísérlet
A Nád MPS-H Kft. kormányhoz eljuttatott dokumentuma szerint a társaság programja a Mischantussinensis Tatai néven levédetett energianádon alapul. Ennek termesztésével 70-80 ezer új munkahely létesülhet, állítják a cégnél, és az élelmiszer termelésébe nem, vagy csak gazdaságtalanul bevonható, gyenge minőségű, 18 aranykorona alatti területek is hasznosíthatóvá válhatnak. A növény élettartama 25 év, hozama hektáronként 25 tonna, kifejlett állapotban nem gyomosodik, a termőtalajt nem zsigereli ki, nem invazív (azaz nem burjánzik túl az ültetvényen), fagyálló, kórokozója, kártevője nem ismert. Vegetatív úton szaporodik, pollenszennyezést nem okoz. Az egyelőre 600 hektáron termesztett nád fűtőértéke Kiss Gábor ügyvezető szerint kilogrammonként 18,2 megajoule. A program teljes megvalósulása esetén a projektgazdák merész becslése alapján 15 év múlva 7,5-8 milliárd köbméter gáz kiváltására alkalmas energiát lehetne előállítani. Az értéket úgy kalkulálják, hogy a nádalapú biomasszából 2025-től évi 2000 megawatt villamos energia előállítására nyílna lehetőség, a fosszilis fűtőanyagoknál számottevően olcsóbban. Ezenkívül az ország szén-dioxid-kibocsátása is jelentősen csökkenthető, az így felszabaduló kvóták pedig a piacon jól értékesíthetők.
