Pénzkérdések Cancúnban: adakozás a Klíma Alapba (piacesprofit)

2010. december 5. - A Koppenhágában beígért gyorssegély alap az éghajlatváltozás okozta károk orvoslását támogatná a szegény országokban. Ezek az államok a leginkább védtelenek a szélsőséges természeti folyamatokkal szemben. A legtöbb pénzt az EU ajánlotta fel. Az Alap 30 milliárd dollárt osztana szét a rászoruló országoknak 2012-ig, és összesen 100 milliárdot 2020-ig. A gazdag országok felajánlásai azonban lassúak, nem elegendőek (legalábbis 2020-ig nincsenek biztosítva), és a fejlődő országok úgy látják, a beígért summák valójában csak átpántlikázott, új címke alá helyezett pénzek. Szerintük új összeg nem (igazán) áll a házhoz, márpedig a koppenhágai egyezmény  "további" forrásokat írt elő.
A Klíma Alap a tengerszint emelkedéséből és az aszályokból eredő (kár)költségeket finanszírozná, és vélhetően a kármegelőzést, a katasztrófákra való felkészülést is. Minél tovább várnak az országok a természeti károk annál súlyosabbak, s orvoslásuk annál költségesebb lesz, vélik szakértők.
Igérvények
A kiotói egyezménnyel honosították meg a klímapolitikában a szegény és gazdag országok közötti különbségtételt - mivel a jegyzőkönyvben foglalt emisszió-csökkentések a fejlett országokra vonatkoztak.
A Klíma Alap szintén e különbségtétel mentén allokálna pénzeket: a fejlett országok befizetnek, a fejlődő országok megkapják. Csakhogy a koppenhágai egyezményben nincsenek világosan lefektetve, mit jelent a "további", tehát új forrás, milyen grémium dönti el, melyik ország mekkora összeggel szálljon be, stb. Az eddigi önkéntes felajánlások a következőképpen alakultak:
Európai Unió: a tagországok kormányai 9,64 milliárd dollárt adnak 2012-ig. Ebből 2,2 milliárd az idei összeg.
Egyesült Államok: 3 milliárd dollár. Az USA 2010-es összegként 1,3 milliárd dollárt ajánlott a Klíma Alap céljaira, jövőre 1,7 milliárdot kíván rendelkezésre bocsátani. Ezenkívül Ausztráliával, Franciaországgal, Japánnal, Norvégiával és Nagy-Britanniával együtt 3,5 milliárdot folyósít 2012-ig erdővédelmi programokra.
Japán: 15 milliárd dollárt ad 2012-ig.
Norvégia: 1 milliárd dollár, hangsúlyosan az erdőirtás megállítására.
Ausztrália: 548 millió dollár.
Kanada: 393 millió dollár.
Svájc: 141 millió dollár.  
Új-Zéland: 69 millió dollár.
Arról azonban nem szól a fáma, hogy a 2010-re vonatkozó ígéretek valóra lettek-e váltva, és megkezdődött-e a rászoruló országoknak a pénzfolyósítás.