Az országos jelentőségű erdőgazdaságok között a negyedik legnagyobb az Egererdő Erdészeti Rt., amely összesen 74 ezer hektár erdőterület szakmai felügyeletét látja e! az Északi-középhegységben.
A részvénytársaság gondozásában lévő terület magába foglalja a Mátrát, a Nyugat-Bükköt, valamint a hevesi dombvidéket. A vállalkozásnak meghatározó szerepe van a régióban, mint a legtöbb munkavállalót foglalkozató cégek egyike, a tíz legnagyobb adófizető között szerepel a megyében.
Ma már nem elég csak eredményesen gazdálkodni, többre van szükség. Meg keli oldani a természet, a táj s a környezetvédelmi faladatokat, miközben az erdőnek közjóléti szerepe is van - mondta Pallagi László, az Egererdő Erdészeti Részvénytársaság vezérigazgatója.
Jogelődünk, az Egri Állami Erdőigazgatóság 1945 augusztusában jött létre. Ahogy változott az állam tulajdonosi érdeke, úgy változott a gazdaságunkkal szembeni szakmai követelmény is. Az ötvenes években például a termelés, a fa alapanyaggyártás került a gazdálkodás középpontjába. A hatvanas-hetvenes években viszont minden korábbinál magasabb lett a technikai színvonal. Az erdészetekben az élőmunkát nagyrészt kiváltották a speciális gépek, eszközök, iparszerűvé vált az alaptevékenység, a fafeldolgozás. Rendszerváltozáskor a többi között magánkézbe került észak-magyarországi Felnémeten lévő legnagyobb fűrészüzem, ahogy a petőfibányai is. Mind össze két fontos gazdasági egység maradt tulajdonunkban: a gyöngyösi parkettagyár és a Káli Csemetekert. A divízióként működő Mátraparkett teljes egészében nyereségérdekeltségű üzem.
A cégvezetés jó közgazdasági érzékkel alkalmazkodott a megváltozott piacgazdasági követelményekhez. A parkettaüzemet 1971-ben alapították, a rendszerváltásig társtulajdonban működött. A mozaikparketta mellett a hagyományos, csaphornyos parketta értékesítésével sem hagytak fel. A későbbiekben piacra dobták a lamella és a kisméretű parkettát is, de a termék előállítása így sem volt jövedelmező. Ezen segített az ÁPV Rt. támogatásával megvalósuló technológiai beruházás (lásd az átadásról szóló írásunk), amely lehetővé tette két új keresett termék - a svédpadló és a színréteg blokk - gyártását.
A részvénytársaság vállalkozókat szerződtetett az erdőművelési, fakitermelési és a faanyag-gazdálkodási feladatok ellátására. A gazdaság főként szakmai felügyeletet lát el. Egyrészt szolgáltat, másreszt viszont az erdő hármas feladatának – gazdálkodásnak, a védelemnek és a közjónak - megfelelően igyekszik dolgozni. Legfontosabb munkájuknak az erdő tervszerű, természetes felújítását tartják, tehát nincs tarvágás. Miközben ritkítanak és bontanak, aközben az öregek helyén fiatal, természetes újulat jelenik meg, amely megőrzi az állomány genetikai tulajdonságát. Gyümölcsöző vállalkozásuk a káli csemetekert, amely 70 hektáron termel szaporító anyagot, szükség szerint. Teljesítményük évente 15-20 millió csemete. Csemetéik főként magánerdőkbe és autópályák mellé kerülnek. Foglalkoznak továbbá dísznövénykertészettel és fenyőfa-árusítással is. A bükki erdők nem kevesebb, mint 2 millió embernek adnak egészséges ivóvizet a térségben. Az általuk kezeit erdők 51 százaléka természetvédelmi terület. Hozzánk tartozik a Bükki Nemzeti Park, a Mátrai és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet is. Van mit védeni, ápolni, őrizni. Az energetikai célú földterületek hasznosítására Kálban szaporító bázis létrehozását tervezzük - tette hozzá a vezérigazgató.
A tennivalókról szólva Pallagi László elsőként a fenntartásukban üzemeltetett három erdei kisvasutat említi, amely évente összesen 30 millió forint veszteséggel terheli a gazdálkodásukat. Ennek ellenére nagy szükség van a kisvasutakra, a turizmus, az egészséges életmód érdekében, ismereteim szerint az ország 14 erdei kisvasútját évente összesen egymillió kétszázezer kiránduló veszi igénybe. Ebből Felsőtárkányban, Mátrafüreden és Szilvásváradon megközelíti a négyszázezret az utasok száma. A közcélok eléréséért az államnak többet kellene fordítani a kisvasutak anyagi támogatására. De az is igaz, ha a régióban a víz- és a csatornadíjak csupán egy százalékát visszaforgatnák a természeti környezet megóvására, akkor az erdőgazdaságnak nem lennének ilyen gondjai - állítja Pallagi László.
A vezérigazgatónak és munkatársainak egy sor terve van az előbbre lépésre. Abból indulnak ki, hogy a természetvédelemnek és az erdőgazdaságnak együtt kell dolgozni az eredményekért. Együttműködnek a Nemzeti Földalappal, keresik a kapcsolatot az önkormányzatokkal is. Az előbbitől azt várják, hogy a tulajdonosoktól megvásárolt földterületeknek - amennyiben erdőtelepítésre alkalmasak - ők legyenek a kezelői. Ezt szeretnék a szociális földprogram keretében is, amennyiben az önkormányzatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az álláskeresők közhasznú munkát végezhessenek az erdőgazdaságban. (x)
Mika István