Az 1996. évi 53. törvény a vadászatról, vadvédelemről és vadgazdálkodásról - mely jelenleg a vadászatot szabályozza -, hosszú idő után a vadászati jogot ismét visszaadta a földtulajdonosoknak. A földtulajdonosok - ha kellő területet birtokolnak vagy összeállnak, társulnak - önállóan gyakorolhatják a vadászati jogot, illetve azt haszonbérletbe adhatják.
Mivel ez a törvény tízéves vadgazdálkodási ciklusokat ír elő, így az idén különösen fontossá válik, hogy a földtulajdonosok érdekeiket és esélyeiket felismerve, hasznosítsák a törvény által biztosított lehetőségeiket. A vadászati törvény szakmai szempontból megalapozott és európai színvonalú törvénynek tekinthető, azonban a minimális vadászterületek nagyságáról elsősorban az apró vadas területeken indokolt á szakmai viták lefolytatása. A nagyvadas területeken feltétlenül meg kell tartani a minimum 3 ezer hektáros területméretet, mert a vadászterületek fölaprózása a nagyvadállomány rendkívül nagy mértékű csökkenésével járna, ami a világszerte híres nagyvadgazdálkodás eddigi eredményeit rövid idő alatt tönkre tenné. A vadgazdálkodást természetesen mindenkor az adott terület gazdasági hasznosítási céljaival összhangban - erdő- vagy mezőgazdálkodás - kell folytatni. Ez a záloga a tartalmas és az eddigi eredményeket legalábbis megtartó magas színvonalú munkának. Ezért a MIÉP programjában a vadászat, úgy is mint gazdasági tevékenység, úgy is mint az egyik legősibb sportszenvedély, a mezőgazdasági program hangsúlyos részét képezi, és súlyt fektetünk arra, hogy a földtulajdonosok és a földtulajdonnal nem rendelkező, de vadat és természetet szerető honfitársaink élni tudjanak a vadászat adta lehetőségekkel, természetesen a vonatkozó jogszabályok és a nemzedékeken át hagyományozódó vadászetikai szabályok szigorú betartása mellett.
Farkas Lajos
MIÉP-Jobbik a Harmadik Út