Ésszerű gazdálkodással csökkenthető az energiafüggőség
Nagy vita folyik napjainkban arról, miként biztosítsa az ország a jövőben saját energiaellátását. Különösen most, az orosz-ukrán gázkonfliktus után vált igazán hevessé a polémia, amelyben egyébként ezer ágon ütköznek a különféle érdekek. Az egyik legfőbb vitapont például a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, a másik a megújuló energiaforrások kihasználása. Kevés szó esik azonban az energiahatékonyság és az energiatakarékosság területéről.
A takarékossággal ugyanis drága beruházásokat, további környezeti károkat és kockázatokat spórolhatna meg magának az ország.
Arról, hogy miként is bánnak a magyarok az energiával, meglepő adatokra derül fény, ha összevetjük hazánk energiafelhasználását az EU vagy éppen Ausztria energiafelhasználásával. A statisztikák szerint Magyarország a GDP egydollárnyi egységére az EU-nál másfélszer, Ausztriánál pedig háromszor több energiát használ. A nagy különbség okait elsősorban a lakosság és az állami intézmények túlzott hőfelhasználásában, valamint az ipari felhasználás hatékonyságában kell keresni. Ha csak a villamos energia felhasználását tekintjük, akkor Magyarország az EU-átlagnál körülbelül 40 százalékkal, Ausztriánál pedig több mint 100 százalékkal nagyobb mennyiséget használ fel l dollárnyi GDP-re lebontva.
Az Energiapolitika 2000 Társulat nemrég megtartott Budapesti tanácskozásán - ha nem is központi kérdésként - asztalra került a takarékosság problémája. Dr. Csőm Gyula professzor, egyetemi tanár elmondta, hogy Magyarország összes energiaigénye két és félszerese az EU átlagának. Koltai Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint az energiafelhasználás négy nagy terepén, a gépjárművek, a világítás, a helyiségfűtés és a melegvíz-felhasználás terén takarékoskodhatna elsősorban az ország. Koltai Tamás elmondta, több nyugat-európai szakember is megdöbbent azon, hogy a magyarországi középületekben, hivatalokban ablaknyitással szabályozzák a szobahőmérsékletet! Azt a külföldiek persze már nem tudják, hogy mindez elsősorban egy lejárt technológiai korszak maradványa. A legtöbb hazai hivatali épületben, közintézményben, távfűtött lakótelepi lakásban ugyanis semmiféle hószabályozóval sem rendelkeznek a radiátorok, így szinte természetes módon alakult ki az a reflex az emberekben, hogy ha egy szobában meleg van, akkor ablakot nyitnak...
Németországban egy lakóépület tervezésénél be kell nyújtani a ház energiafelhaszná-lási tervét is. A szigorú szabályozásnak köszönhetően az elmúlt 35 évben körülbelül egynegyedére csökkent a megengedett fajla gos fútésihő-felhasználás. Az 1970-es evekben átlagosan 350 kWh/négyzetméter volt a német előírások szerint a fajlagos fütésihő-felhasználás, ma 80 kWh/négyzetméter csupán. Magyarországon csak most készül az a jogszabály, amely a lakások, lakóépületek energiafelhasználást szabályozná. A szakemberek egyébként kiszámították, hogy a 646 ezer magyar távfűtött lakás négyzetméterenkénti éves fűtésihő-felhasználása 172 kWh, azaz több mint kétszerese a Németországban megengedett mértéknek. De jóval több, úgynevezett használati meleg vizet is fogyasztunk személyenként, mint a németek, ennek okait is érdemes lenne valamilyen módon megvizsgálniuk a szakembereknek
Van egy másik érdekesség is, amit két energetikai szakember, ár. Járosi Márton és Petz Ernő említett meg közös könyvében. Eszerint Magyarországon úgy építették meg a távhőerőműveket, hogy nem használták ki az azokban rejlő villamosáram-termelési lehetőségeket
Arra, hogy mitől is olyan fontos a fűtésre használt energia, Tóth Nelli, az Energia Klub munkatársa világított rá. Elmondta, felmérések szerint a lakások által használt energia 60 százalékát a fűtés emészti fel. Nem véleüen, hogy a szervezet is ezen a téren látja a legnagyobb takarékoskodási lehetőségeket Az Energia Klub működtet például egy országos hálózatot Magyar Energia Brigádok néven, amely ablakok és nyílászárók utólagos szige telesét végzi. Megfelelő szigeteléssel ugyanis jelentős hőmennyiség takarítható meg, hiszen egy lakóház esetében még rendes körülmények között is a nyílászáróknál, vagyis az ablakoknál, ajtóknál vész el a fűtési hőenergia 25 százaléka. Az Energia Klub más tekintetben is számos jó tanáccsal igyekszik takarékosságra biztatni a hazai lakosságot Egyik kiadványában például arra buzdít hogy nyugodtan tekerjük lejjebb a hőszabályozót a lakásunkban. Már ha van... A hálószobákban a 17-18, a lakószobákban pedig a 21 fok is elegendő. Kétfokos csökkentéssel már megtakaríthatjuk a fűtési hőenergia 10 százalékát!
Megint egy németországi példa. Ott adókedvezményt, illetve önkormányzati támogatást kapnak azok, akik hővédő ablakokra cserélik régi nyílászáróikat, vagy más módon szeretnék szigetelni lakásukat De kaphatnak önkormányzati segítséget arra is, ha például napkollektoros fűtéssel szeretnék ellátni a házukat Magyarországon 2000-ben indította el a Fidesz-kormány a maga Energiatakarékossági Programját, amely 2001-ben aztán a Széchenyi-terv része lett Itt lehetett támogatást kérni többek között lakások, családi házak ablakainak, ajtajainak cseréjére, házfalak szigetelésére. A Széchenyi-tervet azonban első intézkedései között szüntette meg a hivatalába lépő Medgyessy-kabinet, s csupán 2003-tól állította talpra az általa szerkesztett Nemzeti Energiatakarékossági Programot
A fűtés mellett ugyancsak nagy a háztartási gépek energiaigénye is. Ma már az üzletekben látható háztartási gépeken ott kell lennie az úgynevezett energiacímkének, amely azt mutatja, mennyire üzemel gazdaságosan az adott berendezés. Kilencféle terméket kötelesek ellátni ezzel a címkével a gyártók, illetve a kereskedők.
Se szeri, se száma a praktikus takarékossági tanácsoknak. Koltai Tamás nagy energiafogyasztóként tett említést a hazai közlekedésről és a fiatalodó, de még mindig öreg magyar autóparkról. Egy régi Zsiguli fogyasztása legalább 10 liter benzin 100 kilométerenként Ez a mennyiség ma már két közepes kategóriájú autónak is elég ugyanerre a távra.
A világítás tekintetében is korszerűsítéseket sürgetnek a szakemberek, hangsúlyozva, hogy az energiatakarékos izzók többe kerülnek ugyan, de hosszú távon behozzák az árukat És még valami: a településeknek is át Kigondolniuk, hogy hol és milyen esti, éjszakai közvilágítást alkalmaznak.
Van egy nagyon fontos dolog még a családok pénztárcáján és a központi költségvetés büdzséjén túl is, ami miatt takarékoskodnia kell az energiával hazánknak. Ez pedig az ország nagyon magas, 72 százalékos importfüggősége. Ebben á tekintetben másodikak vagyunk az európai ranglistán. A Fidesz energiapolitikai munkacsoportjának adatai szerint Magyarország 2004-ben összesen 1203,7 PJ (petajoule) energiával rendelkezett, ebből 423,4 PJ-t termelt meg maga, 780,3 PJ-t pedig importált, és 1077 PJ-t használt fel. Az importban messze a földgáz tette tó a legnagyobb hányadot, értéke 388,2 PJ volt
Érdekes megnézni azt is, hogyan festettek a fogyasztókkal kapcsolatos adatok. Ezek szerint az ipar 2004-ben 372,6 PJ-t használt el, míg a lakosság 407,2, a kommunális jellegű intézmények pedig 204,6 PJ-t Az utóbbi kettő az összes felhasználás közel 60 százaléka.
Magától értetődik, ha sikerül beindítani egy jól működő energiatakarékossági programot az csökkenti az import energia mennyiségét is. De van a függőség enyhítésének egy másik, a takarékossággal együtt is alkalmazható kulcsa is, éspedig a megújuló energiaforrások alkalmazása.
A világban a vizet tekintik a legfontosabb megújuló energiaforrásnak, a vízi erőművek a Föld áramtermelésének 16,1 százalékát adják. Kanada és Brazília mellett olyan ország is élen jár a vízi energia hasznosításában, mint Kína. Ez a hatalmas, sokszor fejletlennek bélyegzett állam különben a legtöbb megújuló energiaforrás hasznosításában is az élbolyban van. Kína használja például a világ biomassza-termelésének felét s csak ezzel 40 ezer PJ-nyi energiát állít elő. Még egy adat Kínából: a távol-keleti országban 2004-ben több mint 10 millió négyzetméternyi napkollektort építettek, míg Magyarországon a MAVTR adatai szerint 2004-ig még a 100 ezer négyzetmétert sem érte el az összes napkollektor-felület nagysága...
Érdemes tudni azt is, hogy a hazai energiatermelésben csupán 9,5 százaléknyi részt tesznek ki - a vízzel és tűzifával együtt - a megújuló források. Ez túlhaladja ugyan azt a 7-8 százalékos mértéket, amelyet Magyarország vállalt Brüsszelben 2010-ig, de még mindig kevés. Mindezt leszűkíthetjük a villamosenergia-termelés területére is. Itt a megújuló források mértéke 4 százalék, a Brüsszel felé vállalt 3,6 százalékos aránnyal szemben. 2010-ig egyébként 5,8 százalékos arányrészt kell elérnünk akkor, amikor ez a mutató Németországban már 2003-ban is 9 százalék volt
Dr. Tombor Antal, a MAVTR elnök-vezérigazgatója az Energiapolitika 2000 Társulat konferenciáján elmondta, hogy a megújuló források alkalmazásával kapcsolatos lemaradásunk egyik oka a kutatások elhanyagolásában rejlik. Amíg Magyarországon például még igencsak kezdeti stádiumban van a föld hőenergiájának hasznosítása - noha feltűnően gazdagok vagyunk földhőforrások tekintetében. A világon 25 országban működik olyan erőmű, amely villamos energiát állít elő föld-hő segítségével. Az össztermelés 8930 MW, hazánkban azonban csak most épít egy 2 MW-os erőművet a Mol.
Több szakember szerint nekünk egyelőre az is hasznos lenne, ha a hagyományos utat járnánk a földhő hasznosításában és elsősorban épületek, lakások fűtésére használnánk. Ha tudjuk ugyanis, hogy egy lakás energiafogyasztásának 60 százalékát a fűtés teszi ki, akkor rögtön látjuk, hogy több mint a felére csökkenne a hazai háztartások energiaigénye a földhő alkalmazásával. Ennek következtében a lakossági és a kommunális felhasználás teljes mennyisége is legalább a felére csökkenne, ami az ország összes energiafogyasztását is körülbelül 30 százalékkal csökkentené.
Nagy lemaradásban vagyunk egy másik területen, a bioetanol-termelés területén is. A bioetanol például üzemanyagként is használható - megfelelő feldolgozás után -, s ez jelentősen csökkenthetné éves kőolaj-, illetve kőolajtermék-behozatalunkat, ami összesen 314 PJ-t tett ki 2004-ben, tehát a földgázimport után a legnagyobb behozatali mennyiséget jelentette. 2004-ben a világon 32,3 milliárd liter bioetanolt állítottak elő. Brazília és az Egyesült Államok jár az élen a termelésében és felhasználásban is. Brazília a világtermelés 47 százalékát, az Egyesült Államok pedig a 40 százalékát használja belső égésű rm> torok működtetésére. Az EU-ban különben 620 millió liternyi bioetanolt gyártanak éven te, a hazai termelés annyira elenyésző, hogy adat sincs róla. Nem is lehet, mert Magyarországon csak igen kezdetleges mértékben folyik bioetanol-termelés, noha a földterület, szakértelem, de még az EU-támogatás is meglenne hozzá! Ráadásul egy ésszerű, nem a génmanipulált növényeken alapuló bioetanol-program sokat segítene a hazai mezőgazdaságon, ezen belül pedig a sok bajjal küszködő gazdatársadalmon is. Nálunk azonban jogszabály sincs még arra, hogy működnének-e bioüzemanyaggal az autók, vagy sem. Tehát nemcsak a kutatásban maradtunk e de a jogszabályalkotásban is, ráadásul a két probléma nemhogy összeadódna, de éppenséggel szorozza egymást. Ha pedig a tisztázatlanságok és koncepciótlanságok szelleme uralkodik mindenütt, akkor „lőttek" az igazi takarékosságnak. Jól látható, hogy a különféle lobbik érdekei, a külföldi befektetők térnyerése közepette elveszett a nemzeti energiastratégia ügye.
Elveszett, mert ezt a kormányt inkább zavarta volna, ha van. Április után azonban mindenképpen meg kell csinálni.
Sinkovics Ferenc