Menyiért lehet erdőnk? (Magyar Mezőgazdaság)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006. szeptember 20.
Árkirándulás a rengetegben
Erdőt venni nem kis kockázat: a valóban jó minőségűeket drágán mérik, és a kötelező teendőket sem végzik el ingyen. Ráadásul elég néhány kötelességről megfeledkezni, és máris mi fizethetünk. Néhány hasznos ötlet erdővásárlóknak.

Erdő esetében már az átlagos árat is nehéz meghatározni: egymillió forintos hektáronkénti átlagár alatt ugyanis gyakorlatilag bármilyen árral találkozhatunk, a fölkapottabb részeken pedig még ennél is mélyebben kell a zsebbe nyúlni - tudtuk meg Molnár Lászlótól, a Poplar Magán Erdészet Kft. ügyvezetőjétől. Erdőnk akár ingyen is lehet: az erdő-felújítási kötelezettséggel terhelt, letarolt birtokot a tulajdonosok esetenként ajándékba is adják, csak szabaduljanak az újraerdősítés kényszerétől. Ilyenkor a vételár fejében az új tulajdonos átvállalja az erdősítés nem kis költségét: ez 200-400 ezer forintos hektáronkénti kiadás.
Ízekre szedve
Egy Észak-Magyarországon lévő, véghasználati erdő ára általában 500 és 700 ezer forint körül mozog, de ebből szinte semmire nem lehet következtetni: az erdőérték-számítás ugyanis külön szakmai ágazat, amely a megtermelhető anyagi javak mellett az erdő sokcélú hasznosításának megfelelően számos tényezőt figyelembe vesz. Beszámítják például a termőföld forgalmi értékét: ez hektáronként körülbelül 100-200 ezer forintos induló alapot jelent. Ehhez jön a területen lévő faállomány értéke, amely függ az ott lévő fafajoktól, azok korától és minőségétől. A legértékesebbek egyértelműen a véghasználati termelésre alkalmas területek, ezek ugyanis belátható időn belül hasznot is hoznak. Vehetünk fiatalabb erdőt is, de figyelembe kell venni, hogy ekkor az átfutási idő 25-50 év is lehet, addig pedig csak viszi a pénzt.
A fafajok között is nagyságrendi különbségek lehetnek, attól függően, milyen faanyag előállítására alkalmasak. Ha csak tűzifának jók, akkor alapárban számítják őket, ha viszont ipari felhasználásra is alkalmasak, már többszöröződhet az értékük. Legértékesebbnek a tölgyek, a bükk, és az akác számítanak. Mindenképpen emelik az erdő árat a kiépített utak, vagy egy meglévő vadászház is. Ezekre hivatkozva az eladók gyakran túl is árazzák a birtokot.
Erdei kiváltságok
Erdőt nemcsak fakitermelés végett vehetünk: vadászterületnek például gyengébb minőségű erdő is megfelel. A vadászati célból történő erdővásárlás mellett igen komoly érv, hogy vadásztársaságba bekerülni szinte csak földbirtokosként lehet. A tulajdonos ilyenkor beleszólhat a közös vadászterület kialakításába, és ilyen pozícióból könnyebben és biztonságosabban szerezhet vadászati jogosultságot is. A vadgazdálkodás szempontjából kedvező adottságú erdőkre éppen ezért nagy a kereslet, ami még akkor is megemeli az árat, ha a fák egyébként nem jó minőségűek.
Vadászati célra még védett területen lévő erdőt is érdemes megvásárolni: ezeken ugyan lehet gazdasági korlátozás, de ez kevéssé érinti a különleges sportot. Előfordulhat például, hogy az apróvad vadászatot vagy az acélsörét használatát megtiltják, de komolyabb korlátozásokra nem kell számítani.
Figyelő szemek
Védett területek erdőgazdálkodási célú megvásárlása megfontolandó: ilyen terület esetén külön kalkulációt javasolnak, ugyanis a védettség gyakran többletköltségekbe veri a tulajdonost. Nem termelheti például ki a fát a vegetációs időben, így nem végezheti megfelelő ütemezéssel a munkálatokat. Ez és a többi lehetséges korlátozás komoly versenyhátrányt és kockázati tényezőt jelenthet: gyakran olcsón megkapjuk a kiszemelt területet, viszont nem tudunk vele mit kezdeni.
Fától az erdőt
A legkomolyabb buktatót azonban nem a védett területek, hanem a gyakorlatilag forgalomképtelen, erdő-felújítási kötelezettséggel terhelt birtokok jelentik. Ezek nagyon gyakran okoznak problémát, ugyanis a tulajdonos sokszor úgy próbál könnyen túladni az ilyen területen, hogy elhallgatja a vevő elől a rá váró feladatot. Ezt az erdőfelújítási kötelezettségét ráadásul határidőre kell teljesíteni, ellenkező esetben bírságot szabnak ki, amelynek évi összege általában a földterületek hasznosítóinak járó normatív támogatás 20 százaléka. Ha valaki nagyobb erdőterületet vásárol, ezt mindenféleképpen le kell ellenőriznie: korrekt felvilágosítást az erdészeti hatóságok adhatnak. Ilyen esetben az adatokhoz való hozzáférés jogosultságát (például a tulajdonjogot) igazolni kell, bár ehhez elegendő egy előszerződés is.
Vásárláskor azzal is tisztában kell lenni, hogy erdőtulajdonos bárki lehet, erdőgazdálkodást ugyanakkor nem végezheti akárki. Ehhez erdészeti szakirányú végzettség szükséges: ha nincs ilyenünk, a megfelelő szakembert kell pénzért megbízni.

H. Gy.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.