Új üzletág az illegális kitermelés
Az erdészeti törvény szigorítását szorgalmazza számos erdészeti vezető. A megélhetési falopás mellett ugyanis terjedőben van egy új „üzletág", az illegális fakitermelés. Ez a tevékenység több tízmilliós haszonnal kecsegtet ugyan, ám ennél jóval nagyobb gazdasági és ökológiai károkat okoz. Ennek ellenére az esetek többségében csupán szabálysértésként lehet ellene fellépni.
Zoli ideális bukóember. A nincstelen huszonéves fiatalember alkalmi munkákból tengődik, kevéske pénze általában a kocsmárosokat gazdagítja. Éppen ezért örömmel fogadta „faipari vállalkozó" ismerősének ajánlatát: kap 100 ezer forintot, ha aláír egy-két papírt, amivel igazolja, hogy megvett összesen 35 hektár erdőterületet, majd a kidöntött faanyagot - mint tulajdonos - továbbadja megbízójának. A vállalkozó megnyugtatta: egyszer sem kell kijönnie a területre, és ha bírságolásra kerül a sor, úgysem tudnak rajta semmit behajtani. Az üzlet megköttetett, a szóban forgó kiskunsági erdőkben pedig a következő hetekben mintegy 32 hektár fenyőt, akácot és nyárfát vágtak ki - illegálisan. Ugyanis az erdőgazdálkodási szabályok értelmében a több millió forint értékű faanyagot még évekig nem lehetett volna kitermelni. Ráadásul erdőfenntartási járulékot éppúgy nem fizetett senki a művelet után, mint ahogy adót, illetéket, TB járulékot sem, és „természetesen" az erdő sem mostanában lesz újratelepítve.
A megtörtént eset nem egyedi. Sulyok Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságának igazgatóhelyettese azt mondja, csak a megyében 250 hektáron mintegy ezer kamionra való fát „kaszáltak le" ilyen módon ebben, az évben, ami több mint másfélszerese a tavalyi mennyiségnek. Csak összehasonlításul: az igazgatóság engedélyével évente mintegy 1700 hektáron végeznek tarvágást. Az ügyekben kiszabott bírságok összege tavaly 150 millió forint volt, idén azonban akadt arra is példa, hogy egyetlen személy kapott 200 milliós büntetést. A bírságolás azonban a legtöbb esetben hiábavaló papírmunkának bizonyul: a bukóembereken ugyanis szinte semmit nem lehet behajtani. A jogszabályi hiányosságokat jelzi az is, hogy az erdészek még a rendőrséggel közösen razziázva sem tudják tetten érni az elkövetőket. Ehhez ugyanis a kidöntés pillanatában kell „megfogni" őket, ha a fa már a földön van, legálisnak számít a feldolgozása. „Nem egy esetben megtörtént, hogy távolról láttuk, hogy dőlnek a fák, ám amikor odaértünk, hirtelen mindenki abbahagyta a munkát, és érdekes módon semmit nem tudtak arról mondani, hogy miként kerültek a törzsek a földre..." -
mondja az igazgatóhelyettes. Ebben az esetben a már ismert lehetőség marad: megpróbálni megbüntetni a tulajdonost.
Pedig az erdészek és a rendőrök mindent tudnak arról a 3-4 családról, amelyek Bács-Kiskunban - és újabban Csongrádban, Tornában, sőt Borsodban is - illegális fakitermeléssel foglalkoznak. Az ujjnyi aranyláncokat viselő, és a legújabb Mercedesszel közlekedő „vállalkozók" mindig bukóembert használnak, és mintegy 200-300 százalékos haszonkulccsal dolgoznak. Az általuk kitermelt fa mindeközben akadálytalanul kerül a feldolgozó üzemekbe, vagy akár exportra is. Erdőt szerezni pedig könnyű. Sulyok Ferenc szerint ebben hangsúlyosan közrejátszik, hogy sokan kárpótlásként jutottak a kilencvenes évek közepén olyan erdőterületekhez, amelyek ugyan jó befektetésnek számítanak, ám ehhez évekig gondozni kell az állományt, a kitermelésre pedig gyakran csak hosszú évek múltán kerülhet sor. „A holt tőke helyett azonban sokan most szeretnének pénzhez jutni, ezért jóval áron alul is szívesen megválnak a területüktől" - magyarázza Sulyok Ferenc.
Az erdészek szerint bűncselekménnyé kellene minősíteni az illegális fakitermelést, így a felderítés könnyebb, a büntetés elrettentőbb lenne. „Az is sokat segítene, ha a faanyag származását köteles lenne igazolni a kereskedő, a megfelelő papírral nem rendelkező tételeket pedig el lehetne kobozni" - vázolja az igazgatóhelyettes, aki hangsúlyozza: a jelenlegi eszközökkel nem lehet sikeresen gátat szabni az erdőirtással felérő illegális kitermelésnek. Hasonló véleményen vannak az ügyben eljáró rendőrök is, akik környezetkárosítás címén próbálnak eljárni az erdészektől érkező feljelentések ügyében. Szakértői vélemény igazolja, hogy súlyos környezeti károkat okoz az ilyen jellegű tömeges fakitermelés, így akár börtönbüntetés is kiszabható az ügyben. Ez az eljárás azonban bonyolult és még nem szolgált precedenssel.
SEBESTYÉN ISTVÁN