Lemondott tisztségéről december 29-én Haraszthy László, a környezetvédelmi tárca természetvédelmi szakállamtitkára. A lemondást kihirdették a Magyar Közlönyben, majd január 1-jén Haraszthyt ismét kinevezték. Magyarázat: kiderült, hogy a szakállamtitkár a kinevezésekor nem rendelkezett az előírt egyetemi diplomával.
A második Gyurcsány-kormány megalakulása után szabályozták, hogy milyen iskolai végzettségű személy lehet szakállamtitkár. Eszerint a szakállamtitkároknak jogi, közgazdasági vagy szakirányú egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük. A Természetvédelmi Hivatalt vezető Haraszthy július 7-én lett szakállamtitkár, ám többen kétségbe vonták, hogy rendelkezik-e egyetemi diplomával.
A támadások oka, hogy Haraszthy komoly létszámleépítéseket hajtott végre, bírálói szerint szétzilálta a természetvédelem intézményrendszerét. Lapunk is beszámolt arról, hogy felszámolta az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóságot (Heti Válasz, 2006. december 7.), és ugyancsak Haraszthy regnálása idején került veszélybe a svábhegyi Jókai-kert, melyet a tárca privatizálni kíván. A szakállamtitkár bőven szerzett ellenségeket, arra viszont esély sincs, hogy szakmai okokból kényszerüljön távozásra - marad hát a diplomaügy.
Az első újságcikk megjelenése után Bakonyi Ágnes sajtófőnök december 4-én e-mailben próbálta megnyugtatni a minisztérium munkatársait: "A miniszter és a minisztérium álláspontja az ügyben az, hogy a szakállamtitkár diplomájával minden rendben... Fel sem merült, hogy esetleg lemondana vagy valaki lemondatná, minden, amit csinál, legitim, minden, amit aláír, jogszerű, mert ő is jogszerűen van a helyén. Maga a Kossuth Lajos Tudományegyetem is Haraszthy államtitkárnak ad igazat."
A sajtófőnök tévedett: egy héttel később Haraszthyt már csak úgy lehetett megmenteni, hogy december 14-én megváltoztatták a törvényt: a szakállamtitkároktól nem várnak el többé egyetemi diplomát, beérik a főiskolai papírral is. A szakállamtitkár ugyanis két főiskolai diplomával rendelkezik: 1975-ben állattenyésztő üzemmérnökként, két évvel később biológiatanárként diplomázott. Haraszthy szerint szakirányú egyetemi végzettséget az a kétéves szakosító továbbképzés jelentett, amelyet 1992-94-ben végzett el a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen természetvédelmi ökológusként.
Haraszthy azzal védekezett: nem tudhatta, hogy ezt a továbbképzést az egyetem később nem akkreditálta. A szakállamtitkár ellentámadásba ment át, és közölte, jogi lépéseket fontolgat az egyetem ellen, amiért ilyen helyzetbe hozták. Ez azonban csúsztatás: a továbbképzés akkor sem emelte volna egyetemi szintűre a diplomát, ha azt az egyetem akkreditáltatja. Sailer Kornél, a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának dékánja lapunknak adott írásos nyilatkozatában leszögezi: "A kiadott oklevél nem emeli a korábban megszerzett oklevél(ek) végzettségi szintjét. Ennek megállapításához így a korábbi oklevel(ek) ismerete szükséges." Vagyis Haraszthynak két főiskolai diplomája van.
A kormány nem ismeri el, hogy az új jogszabályt Haraszthyra szabták. A kormányszóvivői iroda kérdésünkre a bolognai rendszerre való áttéréssel indokolja a módosítást, mivel "ebben a szisztémában értelmetlenné válik a szakirányú egyetemi végzettség kifejezés, egyértelműbb a szakirányú felsőfokú képzettség, mint meghatározás."
A Népszabadság szerint nem csak Haraszthy esetében gond az egyetemi diploma hiánya. A lap a honvédelmi, a szociális, a gazdasági és a földművelésügyi minisztériumot említi, nevek nélkül, ám kideríthető, hogy a kérdés Bali József (HM), Egyed Géza (GKM), Forgó Györgyné (SZMM) szakállamtitkárok esetében merülhet fel; úgy tűnik, alaptalanul. Bali József a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett, az intézmény diplomáit azonban 1985-ben visszamenőlegesen egyetemi oklevélnek minősítették. Egyed Géza a berlini Hochschule für Ökonomie-n szerzett oklevelet, ez viszont csak a nevében főiskola, Magyarországon egyetemi diplomaként honosították az okmányt. Forgó Györgynének valóban nincs meg a megfelelő végzettsége, mivel a szociálpolitikai szakértő az Államigazgatási Főiskolán diplomázott. Õ azonban nem szakállamtitkár, csak "szakállamtitkári feladatokat lát el a miniszter megbízásából". Amint Kiss Péter szociális miniszter kérdésünkre elmondja: "Nem voltak meg a feltételek Forgó Györgyné szakállamtitkári kinevezéséhez, szakértelméről azonban nem kívántunk lemondani."
A törvénymódosításra tehát egyedül Haraszthy László miatt volt szükség. Ezek után pedig már csak egy kérdés marad: hozhatott-e érvényes döntéseket a fél évig jogszerűtlenül tevékenykedő politikus?
Zsuppán András