Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok Szakosztálya és a Kommunikációs Munkacsoport évzáró szakosztályülést tartott, amelyre meghívták az erdészettel foglalkozó újságírókat. Ezen az erdészeti ágazat vezetői adtak szakmai tájékoztatást.
Klemencsics András FVM főosztályvezető-helyettes röviden adott általános tájékoztatást. Megállapította, hogy nagyon nehéz volt a 2006. év, de azt sikerült elérni, hogy 12 erdészeti cím legyen található az EU támogatási rendszerben. Várhatóan 98 milliárd forint összeg áll majd rendelkezésre az erdészeti feladatok támogatási rendszerében 2007-2013 között.
Az erdőfelújítás jelenleg forráshiánnyal küzd, ami áthúzódik a következő esztendőre is. A 2007 átmeneti év lesz, mondotta a szakember, de az EU-s társfinanszírozások beindulnak. Az első negyedévben néhány, majd a második negyedévben valószínűleg az elmaradt támogatási összegek is rendeződnek.
Folyamatos feladatot jelent majd a nemzeti támogatás kivezetése. A befizetett összeget megkapják a magántulajdonosok, de 3 év alatt ki kell vezetni, meg kell szüntetni az erdőfenntartási járulékrendszert.
Az utóbbi időszak egyik legnagyobb problémája a nagyon sok engedély nélküli fakitermelés. Ennek rendszere nagyon egyszerű. A hajléktalan nevére írjak az erdőt, s tőle megveszik, utána már letermelik és elviszik a fát. Az ügyletek mögött komoly bűnözői szervezetek vannak, amelyet egy fakereskedő személy mozgat a háttérben.
Az erdőtörvényről szólva a szakember megemlítette, hogy 2006-ban csak kevés módosítás történt, talán csak az engedély nélküli fakitermelés szigorítása volt a legfontosabb változtatás. A következő, 2007.1. félévben gyökeres változást várnak az erdőtörvényben. Ebben sokat számít, hogy az állami erdők új szervezeti rendszere alakulhat ki, folyik a KVI-NFA-ÁPV Rt. összevonása. Emellett 2007-ben új EU és nemzeti támogatási rendszer szerveződik.
Wisnovszky Károly, a volt Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESz) mb. főigazgató helyettese beszédében elmondta, szeretné, ha a jövőben is lenne együttműködés a sajtóval, amihez kell az újságírók támogatása. Azt is hozzátette a szakember, hogy az elmúlt 3 év javuló tendenciát mutat a sajtó és a szakma közötti kapcsolatban.
Jelenleg viszont más a politikai akarat, és sajnos úgy tűnik, más a szakma igénye, szándéka. Miközben nő az erdőterületek nagysága, folyamatosan csökken a hatóság szerepe. Éppen ezért a szűkülő szabályozás mellett az erdőtörvénynek kell erőteljesnek lennie. Fontosnak tartják, hogy az ország teljes területére felhatalmazással bíró erdészeti hatóság legyen a jövőben is.
Sérelmezte, hogy az erdészeti igazgatás jobban szűkül, mint a teljes agrár igazgatás. Az erdészet meglépte a korszerűsítést, mégis most hátrányba kerül, pedig a teljes agrárigazgatás elmaradt a szükséges fejlesztéstől. Egy jogi személyiségű szervezet jött létre, s annak 19 megyei szervezete alakult, mint Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.
Wisnovszky Károly szerint a közel regionális felépítésű erdész szervezetet talán nem kellene lebontani 19 megyére. (Nem bontották le – a szerk.) A finanszírozás és támogatás a központi jogi személyiségű szervezet kezébe kerül. Akkor viszont eszköz nélkül nem nagyon lehet az erdészeti igazgatás erőteljes és hatékonyan működő.
A sajtó képviselői részéről feltett kérdések egyike a forráshiány nagyságára vonatkozott. Mint megtudtuk, az elmúlt évben 4,3 milliárd Ft volt az erdészeti közcélú feladatokra vonatkozó forráshiány, de 5,6 milliárd Ft kellett volna. Az idei esztendőre hasonló mértékű pénzt igényel a szakma. A befizetett erdőfenntartási járulék 4,3 milliárd Ft, tehát ezt szeretné az ágazat visszakapni.
Felmerült az is, mennyi 1 hektár erdőtelepítés támogatása? A számítások szerint 300 000 Ft az első kivitel, ehhez jön kétszeri ápolás, plusz a 20 év jövedelempótló támogatása (40-100 000 Ft/ha.).
Tudni kell azt is, hogy az elmaradt támogatás hiányát az erdőt járó hogyan veszi észre? Legszembetűnőbbek a tönkrement kisvasutak, parkerdők, sétáló erdők, s ezek összes berendezése, amire nincs így pénz. Nem kap elegendő támogatást a 42%-nyi magánerdő és a 167 integrátori szervezet sem. Emellett az erdészeti monitoring is hátrányt szenved (pl. gyapjas hernyó, tölgyszáradás, betegségek megjelenésének figyelése). Vajon hogyan érzi meg ezt a turizmus, amely valóban sérül, erre sincs pénz?
Wisnovszky Károly kiegészítésében még hozzátette, az erdőtelepítés fenntartásához is pénz kell. Ha nem lesz, a magánerdő tulajdonos beperli majd az államot.
Dr. Pethő József OEE elnök szerint nem lenne szabad az erdő és a benne dolgozók ellen intézkedni. Nagy harcban vagyunk - az OEE és az erdészek - az állami politikai vonallal - mondta. Pedig már 2 millió ha erdő van hazánkban. Trianon óta, 1954-1967 között, tudott az erdészet nagyot lépni, amikor tíz év alatt 200 000 ha-on történt erdőtelepítés.
A politika meg sem kérdezte az erdészeket, csak reform van, de nincs kímélet. Mi tettük a legtöbbet Európában az erdő ügyében. Például a tüdőbetegség ellen - az Alföld fásítása - Kaán Károly által. A szakma alapját rendíti meg a mostani reform-elképzelés az Állami Erdészeti Szolgálat lebontásával.
ÁESz adatbankja az alapja a természetvédelemnek, az NFA-nak, az ÁPV Rt.-nek, a magánerdősöknek. Pethő József szerint nem lenne szabad hozzányúlni ehhez a szervezethez, hiszen ma még 300 ezer hektár terület rendezetlen a magánerdőkben!
Az Országos Erdészeti Egyesület minden szervezetet megkeresett, többek között a Parlament mezőgazdasági bizottságát, a minisztériumot, a minisztert. Megtudták, hogy egycsatornás rendszer fog kialakulni. Patthelyzet van, de nem álltunk meg, mondta a szakember. A pénzügyminiszternek is írt levelet az OEE, mivel ő az állami erdők tulajdonosa! Az ÁESz átszervezése, beolvasztása és a tevékenység korlátozása nem jelent egyetlen forint megtakarítást sem az állami költségvetés számára. Az összes civil szervezet támogatja az erdészeti kezdeményezést, még azok is, amelyek eddig ellenfelek voltak.
Ez nem kórház-ügy, amely negatív jelenségekkel terhelt, az erdészet pozitív elemekkel van tele. Állami erdők racionalizálási szándéka is felmerült, várhatóan itt is negatív intézkedések történhetnek.
Dr. Sárvári János, a MEGOSz főtitkára tájékoztatott a szervezet legfontosabb tevékenységéről, 2006-os eredményeiről. Mint elmondta, a természetvédők túlzott fellépését kellett visszafogni, sikerült is végre érdemi tárgyalásokat folytatni. De ugyanígy érdekegyeztető fórumokat tartottak a civil zöld szervezetekkel. A vidékfejlesztésben korábban csak egyetlen erdészeti téma szerepelt. Elérték, hogy ma már 12 konkrét jogcímben legyen benne az erdészet és 25 további olyan részlet szerepel a vidékfejlesztésben, ami erdészetet érinthet.
Dr. Balázs István