Magyarországon az energetikai célú növénytermesztésben és az erdőültetvények telepítésében jelentős áttörés még nem következett be. Annak ellenére, hogy több nagy (korábban barnaszén-tüzelésű) hőerőművünk biomassza-tüzelésűre való átállítása napirenden van, illetve ezek egy részét már részben megvalósították.
A megújuló energiaforrások széles körű hasznosításának megvalósulásához komplex természeti, társadalmi, gazdasági, politikai feltételrendszer szükséges. Annak oka, hogy az általánosságban kedvező lehetőségek ellenére az energetikai célú növénytermelés hazánkban széles körben még nem terjedt el - nemzetközi viszonylatban pedig jelentős lemaradások mutatkoznak -, eme feltételrendszer hiányosságaiban keresendő. Az olyan nyilvánvaló faktorok mellett, mint az energiapolitika, érdemes és szükséges nagyobb figyelmet fordítani az önmagában is összetett társadalmi szegmensre. A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos magatartását befolyásolja gazdasági indíttatású viselkedése, az adott technológiáról alkotott ismeretei, illetve saját, például kényelmi szempontjai is.
Attraktív beruházások
Érdekes eredmények születtek abból a lakossági kérdőíves felmérésből, amelyet a hazai mintaterületeken, Tiszazugon és Csereháton végeztünk el. Világosan kiderült, hogy a megkérdezettek tisztában vannak a megújuló energiaforrások hasznosításával járó előnyökkel; nyitottak az ilyen beruházásokra. Azokról általában lényegi ismeretekkel rendelkeznek, de ezek nem mindig állnak összhangban a térség kínálta lehetőségekkel. A Tiszazugban, az olajosnövények termelésének egyik hagyományos körzetében a bioenergetikai ágazatok (különösen a biodízel) mutatói meglepő eredménynek minősíthetők. Mivel Martfűn a szükséges feldolgozói infrastruktúra is rendelkezésre áll, ez az ágazat a térség fejlődése szempontjából fontos szerepet játszhatna. Sajnos a gyakorlati megvalósítás szempontjából fontos ismeretek hiányára is fény derült.
A megkérdezettek kétharmada egyetlen, a felmérés idején igénybe vehető energiatakarékossági vagy megújuló energetikai fejlesztésekre felhasználható pályázati forrást sem tudott megnevezni, és mindössze 14,5 százalékuk nevezte meg az akkor a médiában sokat reklámozott Széchenyi Tervet. Ezek az eredmények a környezeti tudatformálás fontosságára hívják fel a figyelmet, melyben kiemelt szerep jut a médiumokon, az önkormányzatokon túl az oktatásnak-nevelésnek. Ez utóbbi egyik eszköze lehet az ökoenergia-turizmus, amely a megújuló energiaforrások hasznosításához (esetünkben az energetikai célú növénytermesztéshez) kapcsolódó intézményeket és berendezéseket tekinti attrakciónak, és amelynek célja azok népszerűsítése és elterjedésének ösztönzése. Ezt az oktatáson túl széles körű marketing-tevékenység révén is elérheti.
Konferencia az erőműben
Az ökoenergia-turizmus a környezeti nevelés részévé válhat az (alap-, közép- és felsőfokú) iskolai oktatásban és azok keretein kívül is. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek általános iskolai tantervekbe történő beépítése, valamint a téma megerősítése a középiskolákban is fontos feladatként jelentkezik, aminek megvalósítását nagyban segíthetik, ha az oktatási intézmények élnek egy-egy fűtőmű, szél- vagy vízerőmű kínálta lehetőségekkel is, és a diákok (hallgatók) azokat egy-egy napos üzemlátogatások, táborozások során felkereshetik.
A projektek során érintett lakosság, a döntéshozók tájékoztatása is fontos szerephez juthat. A tájékoztatást azonban érdemes tágabb értelemben kezelni. Nem csak szűken az adott technológiára vagy a megújuló energetikai ágazatra kell itt feltétlenül gondolni: az energetikai célú növénytermesztésbe bekapcsolódni kívánó gazdálkodók, valamint az energiahatékonyság, energiatakarékosság, a fűtési rendszerek korszerűsítése, stb. iránt érdeklődők informálása is fontos, például a rendelkezésre álló támogatási lehetőségekről.
A megújuló energiaforrások idegenforgalommal történő kombinálása más előnyöket is magában rejthet. Az Észak-alföldi régió 2004-2005. évi kistérségi fejlesztési dokumentumai alapján készült összegző-helyzetfeltáró értékelésekben megjelenő intézkedések áttekintésével megállapítást nyert, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítása más prioritásokhoz képest igencsak kedvezőtlen helyzetben van. Ezen az összképen javíthat a prioritás turisztikai fejlesztésekbe történő integrálása, azokkal való kombinálása. Utóbbiak a fejlesztési prioritások között vezető szerepet foglalnak el, így lényegében a húzóágazat szerepét tölthetik be. Amennyiben az említett központi létesítmények konferenciák, szakmai ankétok megtartására is alkalmasak, azok kapacitásainak kihasználásával a szakmai turizmus, a konferenciaturizmus élénkülése várható. Az ágazat megteremtésére magyarországi viszonylatban is számos helyszín, például éppen a nemrégiben korszerűsített hőerőművek tűnnek alkalmasnak.
Együttműködés és őszinteség
A megvalósításhoz azonban szükséges az egyes megújuló energetikai ágazatok célterületeinek, mintaprojekteknek a kialakítása. Ehhez együttműködés kell, melynek célja a tevékenység iránti igény felmérése, a potenciális célcsoportok feltérképezése. Ezek alapján a célcsoportok igényeire szabott információs és oktatási anyagok tematikájának kidolgozása, iskolai látogatások és különböző időtartamú tematikus táborok szervezése.
A megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiaellátó-rendszerek széles körű elterjedését sokszor a negatív társadalmi fogadtatás akadályozza. Az ilyen típusú beruházások sikerének egyik lényeges feltétele, hogy az érintett térség lakossága tisztában legyen az adott technológia biztosította előnyökkel, illetve az azzal járó hátrányokkal is, valamint hogy minél teljesebb körű és pontosabb információval rendelkezzen a beruházás céljaival, előnyeivel és költségeivel kapcsolatban. Az ökoenergia-turizmus és a látogatóközpontok kialakítása tehát több problémára is egyszerre kínál megoldást.
DÁVID LÓRÁNT, BAROS ZOLTÁN