Forradalom küszöbén (Népszava)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. május 8. - Egyre több ország ismeri fel, hogy az éghajlatváltozás okozta gondokat globális fellépéssel lehet enyhíteni. Természeti környezetünk védelme egyike lehet azoknak az eszközöknek, amelyek az amerikai elnök. Barack Obama szavaival élve elindítják a „zöld forradalmat", aminek számos előnye között található a gazdasági válság negatív hatásainak visszaszorítása. Az Európai Bizottság május elején újabb két környezetvédelmi nagyprojektet hagyott jóvá: a hanyi-tiszasülyi és a nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó megépítését.
A gazdasági válságból a zöldberuházások kiutat jelenthetnek - fogalmazódott meg magyar részről a közelmúltban az Európai Parlament szakbizottságában, ahol az egységes klímapolitikai ajánlásokat fogalmazták meg a Florenz-jelentés számára. (Ez a dokumentum azt javasolja, hogy 2020-ra ne 20, hanem 25-40 százalékkal fogják vissza a tagállamok a szén-dioxid-kibocsátásukat. A kérdés összetettsége és az érdekek különbözősége miatt erről a légszennyezési problémáról nyilván további kemény viták várhatók. A zöldforradalom globális beindítását szinte egyöntetűen igenlik és támogatják, mivel a szakemberek zöme a gazdasági növekedés rejtett tartalékait a zöldgazdaságban látja.
Tény, hogy az Európai Unió 12 hazai környezetvédelmi nagyprojektet támogat, amelyeket a magyar kormány előzőleg jóváhagyott. Ezek közül 5 hulladékgazdálkodási, 5 szennyvízkezelési és 2 árvízi tározó objektum. A kabinet döntése szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Győr és Nagykanizsa is bekerült a támogatott környezetvédelmi beruházásokkal segített városok közé.
A győri térség zöldiparának 2012-ig garantál munkalehetőséget 42 hulladéklerakó felszámolása és rekultivációja, amelynek 6,11 milliárd forint összköltségéből az unió 5,18 milliárdot vállal. A projekt révén 192 ezer ember környezete javul, és jó néhány hátrányos helyzetű kistérség tud felzárkózni a fejlettebbek mellé. A nagykanizsai szennyvízkezelési projekt valójában egy 12,6 milliárd forintos fejlesztés, amelynek célja, hogy megépüljön a város egyes részein és 14 környező településen a még hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat, illetve a város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése. Ez utóbbi lehetővé teszi a nagyobb hatásfokú biológiai tisztítást és a szennyvíziszap korszerű kezelését. Ezzel a beruházással egyrészt munkalehetőségeket teremtenek az építőiparosoknak és persze a tervezőknek. A kivitelezést idén májusban kezdik és 2012 tavaszán fejezik be. A már említett fejlesztési összeg 85 százalékát, azaz 10,7 milliárd forintot a Környezet és Energia Operatív Program biztosítja, az uniós támogatás 9,1 milliárd. Tehát a nagyprojekt csupán 1,6 milliárddal terheli a magyar költségvetést.
Az Európai Bizottság a napokban újabb két környezetvédelmi nagyprojektet hagyott jóvá. Zöld utat kapott a hanyi-tiszasülyi és a nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó megépítése.
A Közép-Tiszán épülő három tározó - a tiszaroffi, a hanyi-tiszasülyi és a nagykunsági - Csongrád-Kisköre között 55-65 cm-es vízszintcsökkentést lesz képes biztosítani a rendkívüli árhullámok esetén, de a vízszintcsökkentő hatásuk még Szeged körzetében is eléri a 30 cm-t. A három tározó 570 ezer lakos árvízi biztonságát és 660 ezer hektár terület védettségét növeli.
A hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye területén helyezkedik el. A projekt összköltsége 24,8 milliárd forint, ebből 21,1 milliárd uniós támogatás. A kivitelezési munkák 2009 nyarán kezdődnek és várhatóan 2011 végén fejeződnek be.
A nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó a kiskörei víztározótól délre, a Tisza és a Keleti-főcsatorna közötti területen fog elhelyezkedni a Tisza bal partján, szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A tározóval határos települések': Abádszalók, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszabura, Pusztatáskony és Kunhegyes. A projekt összköltsége 13,3 milliárd forint, ebből 11,3 milliárd uniós támogatás. A kivitelezési munkák idén nyáron kezdődnek, és a tervek szerint 2011 végén fejeződnek be.
Előkészítés alatt vannak még a szamos-kraszna-közi és a beregi tározóprojektek. A 2013-ig elkészülő legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a hat tározóval a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan mintegy 50-60 cm-es árvízszintcsökkentést lehet majd elérni. Szabó Iréné

© 2025 Forestpress. All Rights Reserved.