A sirálynál valamivel kisebb fattyúszerkő életmódjának legfőbb érdekessége, hogy vízinövények felszínen lebegő leveleire rak fészket. Emberi mértékkel nagyon bizonytalan alap, ám a madárnak bejött - legalábbis általában. A Kis-Balatonon azonban mostanság adódott vele probléma.
Röpte mint a fecskéé. A fattyúszerkőt korai természettudósok két közeli rokon madár, a fehérszárnyú, valamint a kormos szerkő hibridjének tartották - erre utal beszédes magyar elnevezése is. A ma már önálló fajként tisztelt vándormadár (a telet ő is Afrikában tölti) teste 23-25 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 74-78 cm. Rekedt, hangos kiáltása van, röpte könnyed és csapongó, mint a fecskéé. Rajta van a Természetvédelmi Szövetség vörös listáján, eszmei értéke nálunk 100 ezer forint
- 2003-ig tartottak az aszályos évek, akkor a tározók vízszintje is alacsonyabban volt - mesélt az okokról a fészekrakó csapat egyik tagja, Magyari Máté. - Azóta nagy esők jöttek, s a kényszerűségből magasan tartott vízszint megártott a növényeknek: a változásokat nem tudják ilyen gyorsan lekövetni, ha pedig a felszínen nincsenek levelek, a szerkő sem tud hová fészket építeni.
Az akció ötlete a nemzeti park csopaki központjában dolgozó dr. Nagy Lajostól származik, ő álmodta meg azt is, milyenek legyenek a mesterséges fészekalapok.
- Nem színtiszta saját fejlesztés, a szakirodalomban sikerült fogódzókat találnom - mutatta be a művet. - Nem mondom, hogy természetbarát a megoldás, van benne bőven műanyag, de ebben az esetben talán igaz, hogy a cél szentesíti az eszközt. Szóval a négyzet alakú kereteken alul hungarocell van, ez elsősorban a felhajtóerőért felelős. Fölül fából van a keret, melynek belsejébe úgynevezett vakondhálót erősítettünk. Természetvédő szemével egyébként ez egy borzalmas eszköz, hiszen arra használják, hogy a pázsit alá fektetve a vakondot megakadályozza abban, hogy a felszínre jusson, így - vélhetően a pusztulását okozva - védik meg tőle a gyepet. Most legalább lesz igazi haszna is ennek a hálónak...
A szerkőfészkek telepeket alkotnak a vízen, ezért a mesterséges kereteket is összefűzték, illetve köveket kötöttek hozzájuk, hogy valamennyire rögzítsék őket a tó hátán. Persze úgy, hogy a vízszint változásait azért követni tudják.
A természetvédelmi őrök némelyik keretre maguk raktak fészket: a hálón vízitök leveleit, illetve vidrakeserűfű friss hajtásait fűzték át, majd némi sással és gyékénnyel borították be az egészet. Más tálcákat üresen hagytak - majd kiderül, hogy a madaraknak melyik megoldás tetszik jobban. A Kis-Balatonon egyébként az idén 10-15 pár (idehaza fokozottan védett) fattyúszerkő fészkel - remélik, hogy az akciónak (is) köszönhetően számuk rövidesen emelkedni fog. Varga Andor
2009. május 19. - Zalavár - A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai a napokban szerkőfészkekhez saját fejlesztésű alapokat telepítettek a Kis-Balatonon. Először csináltak ilyet, s azóta nagy izgalommal várják, a madaraknak tetszenek-e alkotásaik.