Az aranysakálok belakták Bács-Kiskunt, vonyításuk sokfelé jelzi jelenlétüket. Harkakötönyben most akadtak puskavégre az első példányok.
A kötönyi vadászok már régóta hallgatják a nádi farkasok esti koncertjét, de a rejtőzködő ragadozókból kedd estig nem sikerült egyet sem elejteniük.
- Vaddisznóra vártam a Harkai-tó mögötti területen, amikor feltűnt egy sakál. Úgy 350 méterre lehetett, amikor megcéloztam. A lövést követően az anyaállat megpördült, tehát biztosan eltaláltam, de még el tudott menekülni a helyszínről - mesélte Baky Imre, a Harkakötönyi Vadásztársaság tagja. Néhány perc múlva a sakál jól fejlett kölykei is előbukkantak a takarásból, s a négyből kettő kapott halálos találatot. A társaság területén eddig még senkinek sem sikerült sakált lőnie, így nem csoda, hogy többen is megnézték az aranysárgás-vöröses bundájú csikaszokat. Azt mondják: legalább négy-öt sakálcsalád él már a falu határában.,
A környékbeli vadásztársaságok területein is otthon érzi magát az aranysakál, idén Pirtón és Szánkon is lőttek már egy-egy példányt. A puskások nem nagyon rokonszenveznek a sakálokkal, mivel azok is jó vadászok, és egyre inkább ritkítják az apróvadállományt. A szakirodalom szerint táplálkozásukban a rágcsálók dominálnak, ám a falkában vadászó toportyánok ellen az őzeknek és a vadmalacoknak sincs sok esélyük. Tapodi Kálmán
Vadászható, de a faj terjedésének üteme nem csökken
AZ ARANYSAKÁL 1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján még mint Magyarországon kihalt faj szerepelt, de a 90-es években fokozatosan újra megjelent a déli megyékben. Jelenleg Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyében tekinthető elterjedtnek. Az aranysakál vadászható, napjainkban évente már 80-90 példányt ejtenek el anélkül, hogy a juj terjedésének üteme csökkenne