A hazai természetvédelem átvitt és valóságos értelmében is„megnyerte" az első perét: végre bírói ítélet született egy kerecsensólyom-fészek kifosztásának ügyében.
A verdikt, melyet a Ceglédi Városi Bíróság illetékes tanácsa hozott meg, és még nem jogerős, öt hónap felfüggesztett fogházbüntetésről szól. Rodics Katalin, a Természetvédelmi Hivatal főtanácsosa szerint az ítélet példaértékű, eddig ugyanis egyetlen hasonló ügy sem került bírói szakaszba, az elkövetők mindig megúszták figyelmeztetéssel. A szóban forgó eset egyébként 1994-ben történt, természetvédők akkor fedeztek fel egy addig ismeretlen kerecsensólyomfészket négy fiókával.
Megszervezték az őrzést, melyre felkérték a területileg illetékes vádőrt is. Ennek ellenére tíz nap múlva a fészket üresen találták, a két nőstény és két hím fiókát ellopták. (A kerecsensólymok nagyon keresettek a nyugat-európai és főként a közel-keleti előkelőségek és pénzarisztokraták körében, egy-egy madárért, de még a tojásáért is csillagászati összeget fizetnek).
A természetvédelmi hatóság szakemberei és a munkájukat segítő önkéntesek jó ideig figyelték a forgalmat, de a piacon nyugalom volt, a madaraknak pedig nyomát sem lelték. Másfél évnyi eredménytelen várakozás után végre hírét vették, hogy Cegléd környékén eladó kerecsensólymok vannak. Hosszas, előzetes tárgyalások után, amelyeket a gyanakvás elaltatására német vevőként folytattak, rendőri kísérettel mentek ki a helyszínre és elkobozták az állatokat. „Szükség volt erre a kis rafinériára - mondja a főtanácsos -, hisz a tanyavilágban gyorsan terjednek a hírek, és mi mindenképp meg akartuk találni a madarakat".
Kiderült, hogy a sólymok őrzésével megbízott, területileg illetékes vadőr lopta ki a fészekből a fiókákat, amelyeket arab vevőknek kívánt eladni, de mivel nem találta meg a kellő kapcsolatokat, kénytelen volt magánál tartani azokat. (A kerecsensólyom - a magyar mondavilág turulmadara - fokozottan védett, eszmei értéke ötszázezer forint. A hazai védettség mellett még a washingtoni egyezmény előírása is vonatkozik rá, amely megtiltja minden fokozottan veszélyeztetett, vadon élő állat kereskedelmét).
Az elkobzott madarak azóta szabadon élnek, ámde a visszavadításuk hosszadalmas folyamat volt, hisz repülni és vadászni is meg kellett tanítani őket. A jelek szerint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai jó tanítóknak bizonyultak.
Sajnos, azóta újabb fészekrablásról értesültek az illetékesek. Bagyura János, a MME munkatársa szerint nincs is olyan év, hogy ne találnának kifosztott fészkeket. Az eset ezúttal Üllő határában történt és három, már meggyűrűzött, négyhetes fióka tűnt el. Még két hétre lett volna szükségük ahhoz, hogy kirepüljenek. A rabló egyébként a gyűrűzés
után két héttel fosztotta ki a fészket, a helyszínen hagyva a speciális mászóvasakat és
a kesztyűt, amivel megfogta a fiókákat. A kerecsensólymoknak egyébként csak
Magyarországon maradt meg életképes állományuk. Szakemberek szerint a fészkelő párok száma száz-százhúszra tehető. A '70-es évekre azonban nálunk is a kipusztulás szélére sodródott ez a nemes madár, a nagyarányú fosztogatás miatt mindössze húsz pár
maradt meg. Azóta a MME őrizteti az ismert fészkeket. A fosztogatás csökkent ugyan, de
nem szűnt meg. (sárvári)