Erdőgazdák gondban (Magyar Nemzet)

Rossz esetben egy, jó esetben két alkalommal profitálhat életében egy erdőtulajdonos a fakitermelésből. A nyárfa 20, az akácfa 40, az erdei fenyők 60-80, a tölgy és a bükk pedig csak 100-120 év elteltével hajt hasznot, viszont az erdők kezelésére minden évben tetemes fenntartási összeget kell fordítaniuk az erdőtulajdonosoknak. Ebből a megfontolásból kezdeményezi a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a fakitermelésből származó bevételek teljes adómentességét. Telegdy Pál, a szövetség elnöke lapunknak azt mondta: így több pénz jutna erdőgazdálkodásra, emelkedne a fafeldolgozás szintje, s a feldolgozóiparban keletkező többletjövedelem adója busásan pótolná az erdőgazdák számára elengedett adótömeget.
Lassan, de növekednek erdőterületeink
Hivatalos, azaz „állami" álláspont szerint a Megosz indítványa nagyjából háromszázmillió forintnyi adótömeget érintene - ennyire taksálja a magánerdő-tulajdonosok adóbefizetéseit az erdészeti hivatal - értesült lapunk. Telegdy Pál, a Megosz elnöke szerint ez az érték kilencszázmillióra is rúghat, hiszen a szervezet - egy, az uniós csatlakozásig zajló - felzárkóztatási programja azt célozta meg, hogy mihamarabb művelés alá vonják azokat az erdőterületeket, amelyeken nem gazdálkodnak a tulajdonosok.
Magyarországon jelen pillanatban nagyjából 770 ezer hektár erdő van magánkezelésben, ez az összterületnek majdnem a fele, s hozzávetőleg 330 ezer hektár marad műveletlenül évente, hiszen a tulajdonosok tőkehiány miatt nem tudják művelni. A magánerdő-gazdálkodók éves jövedelme összességében 22 milliárd forint. A szövetségnél úgy gondolják, hogy a magánerdő-gazdaságok éves jövedelme az európai uniós csatlakozásig elérheti a 28-30 milliárd forintot. Tavaly az agrártárca ismét meghirdetett egy tízéves erdőtelepítési programot, amely 174 ezer hektárnyi új erdő megteremtését tűzte ki célul. Egyelőre minden a tervek szerint halad, az idei évre előirányzott új erdők csemetéi már a tavasszal majd mind gyökeret eresztettek. Az erdőgazdaság második a mezőgazdasági tevékenységek közül, nem véletlenül, hiszen az ország ötödét erdő borítja. Az optimális kívánalom szerint azonban Magyarország negyedén kellene erdőknek elterülniük. Ezt a célt szolgálják az erdőtelepítések Erdőterületeink 84 százaléka veszett el a trianoni békekötés után, a magyar erdőgazdaság azóta tartó stratégiai kérdése az erdőterületek növelése - nyilatkozta lapunknak Barátossy Gábor, az agrártárca erdészeti hivatalának vezetője.
Az első világháborút megelőzően Magyaroszág 27 százalékát borította erdő, ami a békeszerződést követően 11 százalékra csökkent. Ezt az arányt sikerült 80 év alatt 19 százalékra feltornázni. Az elmúlt tíz évben 150 ezer hektár új erdő létrehozása volt a cél, abból azonban csupán 66 ezer hektár valósult meg. Idén ismét kezdetét vette egy tízéves program, amely 174 ezer hektár erdő „megteremtését" irányozza elő. A program első két évében 15, áz utánuk következőkben évi 18 ezer hektárnyi erdőt kell telepíteni. A tizedik év végére a 22 százalékos borítottság elérése a cél.
Az idei terv nagy része már megvalósult - mondta Barátossy Gábor -, a tavaszi ültetések során 13 300 hektáron földbe kerültek a csemeték. (Az erdészeti gazdálkodás az erdőtörvény rendelkezései alapján zajlik, így minden levágott erdő felújítását két éven belül el kell kezdeni. Az erdőfelújítás nem azonos az erdőtelepítéssel, mert csak az erdőterületek szinten tartására elegendő, míg telepítéssel az erdőterületek mérete növelhető.)
Az erdőgazdaság a szántóföldi művelés után a második legnagyobb művelési ág, majd az ország ötödét borítja erdő. (Az optimális borítottság 24-25 százalék lenne, az EU-tagországokban átlagosan 34-35 százalék ez az érték.) A telepítések elősegítik a mezőgazdasági szerkezetváltást is, mert az erdővel olyan területek is gazdaságosan hasznosíthatók, ahol más művelési ágakkal nem igazán kifizetődő a termelés. Például ár- és belvíz sújtotta területeken, ahol az ártéri nyár- és égererdők éves 20-25 köbméteres növedéke - az egy év alatt termelődött famennyiség -ötszöröse más erdőkének. A potenciálisan erdőművelésre alkalmas területek 800 ezer hektárra tehetőek - ismertette a szakember.
Minden évben felmérik erdeink tíz százalékát, amelyekre termelési programokat készítenek az Állami Erdészeti Szolgálat szakemberei -magánerdő-tulajdonosoknak némi térítés ellenében - és csak ezen, az erdőfelügyelőség által jóváhagyott tervek alapján lehet gazdálkodni. Magyarországon nem folyik rablógazdálkodás, az évente termelődő 12 millió köbméter növedéknek általában csak a felét termelik ki, ezért évente hatmillió köbméterrel nő az ország élőfa-készlete.
Javul a telepített erdők fafajösszetétele, a korábbi 15 százalékról 23 százalékra emelkedett az őshonos tölgyfajok aránya, miközben az akác 31 százalékra csökkent. A nemes nyár és a fűz 28, az egyéb lágy lombos fafajok aránya 12 százalékos. A fenyők aránya minimális, egy-két százalék, ebbe viszont nem számítanak bele a karácsonyfa-ültetvények, mert azokat magánkertekben vagy nem erdőművelési területeken termelik. Erdeink több mint negyven százaléka magántulajdonban van, a maradék állami és kisebb részben önkormányzati tulajdon. A telepítések 96 százalékát mégis a magán-erdőtulajdonosok végzik, ezért a magánerdők aránya fokozatosan növekszik.  Hommer-Nagy