A talajvíz szintjét közvetve a folyamszabályozás is mélyítheti
Foltokban kiszáradt fák, víztelen gödrök, árkok jellemzik egyre inkább a bédai erdőt. A jelenség pontos okaira nehéz rámutatni, de lehet, hogy ebben a Duna medrének szabályozása, és a talajvízszint ebből fakadó csökkenése is közrejátszik.
Idős erdőjárók elmondása alapján az, aki 15-20 éve sétálni, gombászni indult Bédába, felkészült arra, hogy helyenként combig-derékig érő vízen kellett átgázolnia. Ma ennek nyoma sincs. Az árkokban nincs víz, gyakori látvány a nádassal körbenőtt, mára viszont kiapadt pocsolya, és a fiatalabb-idősebb, foltokban kiszáradt facsoport. A vízhiány egyértelmű jele a szúnyogok rendkívül kis száma, valamint az aljnövényzetben a szárazabb környezetet jobban tűrő lágyszárú fajok térnyerése is. A bédai erdő közel 2500 hektár, ebből 600 az ártéren, a többi a mentett oldalon van. A terület túlnyomó részén, mintegy 98 százalékán ültetett fák találhatók. Szakértők nemrég vizsgálták itt az élővilág több területét, de a mai napig sok a nyitott kérdés. Éppen ezért nehéz pontos választ várni a Bédában lezajlott folyamatok miértjére. Vitathatatlan, hogy az idei csapadéktalan nyár is hozzájárult a szárazsághoz, ám a jelek arra engednék következtetni, hogy nem egynyári jelenségről van szó. Ennek egyik lehetséges oka az, hogy a Duna medre az elmúlt mintegy száz év alatt közel egy métert mélyült.
- A tendencia az, hogy ezzel párhuzamosan esik a talajvíz átlagos szintje, így Bédában is csökken a vízigényesebb ártéri fafajok élettere - vélekedett Schmidt Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának dunai területi osztályvezetője. - Szakértők kutatták, hogy meddig mélyülhet a folyam medre, de erre egyelőre nincs válasz, és semmi sem utal arra, hogy a folyamat egyáltalán megáll.
A mélyülés közvetve a Duna szabályozásának következménye. A honi vízügyi igazgatóságoknak, miután hazánk is tagja az Európai Duna Bizottságnak, biztosítaniuk kell egy megfelelő hajózó útvonalat. Ezt a meder szűkítésével tudják elérni, amely felgyorsítja a folyamot, így a meder erózióját is. Rab Ferenc, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke elmondta: mivel a folyó itteni szakaszán kavicsos a talaj, a mélyülésnek lehet olyan hatása, hogy ha kis területen is, de elszívja a talajvíz egy részét.
B.B.