Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A természeti erőforrások közül az erdő az, amelynek tartamos hasznosítását legelőször szabályozta az állam. Az állam először a saját tulajdonában álló erdő tartamos, fenntartható használatára alkotott szabályokat.
1426-ban Luxemburgi Zsigmond rendeletben, 1565-ben II. Habsburg Miksa erdőpátensben, 1769-ben Mária Terézia már erdőrendtartásban szabályozta az erdők kezelését, megóvását. Az 1791. évi országgyűlés fogadta el az első igazi magyar erdőtörvényt, az 1791. évi LVII. törvénycikket az erdő pusztulásának megakadályozásáról, amelyet 1807-ben kiegészített a XXI. törvénycikk a futóhomok-területek befásításáról és az erdők megóvásáról.
A magyar erdészeti jogalkotás, részben a selmecbányai oktatási tradícióknak köszönhetően mindig is Európa élvonalába tartozott. A magyar erdőtörvények - hasonlóan a világ számos erdőtörvényéhez - a bajor és az osztrák erdőtörvényekben gyökereznek. Az első magyar erdőtörvényt a változó társadalmi és szakmai követelmények, az átalakuló tulajdonviszonyok és különböző történelmi események következtében további négy erdőtörvény követte, 1879-ben, 1935-ben, 1961-ben és 1996-ban. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat az elfogadása esetén a hatodik magyar erdőtörvény lenne.
Tisztelt Országgyűlés! A harmadik évezredben az erdők szerepe, fenntartható használatának biztosítása az egész emberiség érdeke. Az erdő a szárazföld legösszetettebb életközössége, és ebből fakadóan minden erdő a társadalom számára rendkívül összetett szolgáltatásokat képes nyújtani. Az 1972-es erdészeti világkongresszuson Buenos Airesben magyar javaslat alapján került elfogadásra az az alapelv, hogy minden erdőnek hármas rendeltetése van, azaz egyszerre biztosít a társadalom számára védelmi, közjóléti és gazdasági szolgáltatásokat.
Az ember és az erdő viszonyában kétféle markáns irányvonalat lehet elkülöníteni: az ember által még érintetlen vagy rezervátumszemlélettel kezelt, fenntartott, meghagyott erdőkben erdőgazdálkodási tevékenységről nem beszélhetünk. Minden más erdőben azonban az ember célja az, hogy olyan erdőgazdálkodási tevékenységet folytasson, amellyel a saját maga szükségleteinek kielégítése érdekében az erdő anyagi vagy nem anyagi jellegű szolgáltatásait a legmagasabb szinten biztosítsa, úgy, hogy ez hosszú távon fenntartható módon valósuljon meg.
Az Európai Unió erdészeti stratégiája és erdészeti cselekvési terve, az európai erdők védelmének miniszteri konferenciája, a FAO és az ENSZ miniszteri konferenciái az 1992-es és 2002-es ENSZ-csúcskonferenciák, az ENSZ erdészeti fóruma, az ENSZ Közgyűlés 1997-es és 2007-es ülésszaka a fenntartható erdőgazdálkodás szabályozórendszerének kialakítását tűzte ki közös célul, éppen azért, hogy az erdő három fő rendeltetésének kiteljesedését ezzel biztosítsa.
Az erdő három fő rendeltetéséből fakadóan az alábbi, az új erdőtörvényben is megjelenített, kiemelt célok megvalósítását szolgálja: a klímaváltozás hatásainak csökkentése; a biológiai sokféleség megőrzése; a vidékfejlesztés, az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségek bővítése; az ország környezeti állapotának javulása; felszíni és felszín alatti vizek védelme; a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelme; a fa mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosítása; a tiszta ivóvíz biztosítása; az egészséges élelmiszerek előállítása. Az erdő így kiemelten hozzájárul az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, figyelemmel az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítésére.
Tisztelt Ház! Európa területének 44 százalékát, hazánk területének 20 százalékát erdő borítja, és ez az erdőterület folyamatosan növekszik. Az erdők az üvegházhatást okozó gázok folyamatos megkötésével a szárazföldön a leghatásosabban mérséklik a klímaváltozás ütemét, védik a földi életet. Az erdőkhöz, erdőgazdálkodáshoz és fafelhasználáshoz kapcsolható a hazai üvegházhatású gázkibocsátás 15-18 százalékának megkötése. A globális felmelegedés elleni küzdelem egyik leghatásosabb fegyvere az erdőtelepítés, mivel az erdők növekedésük során folyamatosan csökkentik a felmelegedést kiváltó légköri szén-dioxid koncentrációját.
A nemzeti erdőtelepítési program hosszú távú célként a következő 30-50 év során mintegy 700 ezer hektár új erdő telepítésére, az ország jelenleg optimálisnak tartott 27 százalékos erdősültségére tett javaslatot. A program megvalósítása esetén a hazai erdők faanyagában évente megkötött körülbelül 14-15 millió tonna szén-dioxid mellett évente további 4,5-5 millió tonna szén-dioxid kerülne lekötésre. Az erdő védelmi rendeltetései között meghatározó jelentősége van az árvízvédelemben, a vízbázisvédelemben, a csapadékvíz gyülekezési idejének meghosszabbításában, ezzel a helyi vízkárok csökkentésében és a vízkészletek megőrzésében betöltött szerepnek.
Az erdők alatt minimális vagy egyáltalán nincs erózió, így azok évi 32 millió tonna termőtalaj pusztulását akadályozzák meg. A laza talajú alföldi térségekben levő 465 ezer hektár erdő a defláció és az elsivatagosodás elleni védelemben játszik jelentős szerepet, megvédve és fenntartva a mezőgazdasági területek termőképességét. A hazai erdők mintegy 21 százaléka - 432 461 hektár - áll természetvédelmi oltalom alatt, amely területeken kiemelten valósul meg a biológiai sokféleség védelme. Közel 16 ezer hektáron már bevezetésre került a folyamatos erdőborítást biztosító, úgynevezett szálaló erdőgazdálkodás, amelynek tapasztalataira alapozva lehet felmérni annak üzemszerű bevezetésének lehetőségeit. Mintegy 48 ezer hektáron gazdasági célú faanyagtermelést egyáltalán nem folytatnak az erdőgazdálkodók.
Magyarország erdővagyona a faállomány és a talajérték, valamint a nem anyagi jellegű szolgáltatások értékét figyelembe véve több 10 ezer milliárd forint, amely nemzetgazdasági szinten is jelentős értéket képvisel. Ennek meghatározó része, 56 százalék, mintegy 1 153 000 hektár állami tulajdonban van.
A fa a legrégebbi megújítható környezetkímélő nyersanyag és energiaforrás, így a fa felhasználása a XXI. században is a legjobb választás a környezetvédelem terén. Az erdők élőfakészlete jelenleg országosan összesen 347 millió köbméter. Az elmúlt időszakban folyamatosan és jelentősen - évente 3-5 millió köbméterrel - emelkedett. A hazai erdőkből évente kitermelt mintegy 7 millió köbméter fa, amelyből 3 millió köbméter a tűzifa, a nemzetgazdaság számára nélkülözhetetlen, mivel alapanyagul szolgál az épületekhez, bútorokhoz, energiatermeléshez, papír és számos további termék előállításához.
A kitermelt faanyag mennyisége az erdők éves növedékének 60 százaléka, amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az erdőgazdálkodáshoz, illetve az erdőhöz kapcsolódó tevékenységek hozzájárulnak a megélhetéshez, valamint munkalehetőséget biztosítanak, így közvetlenül több mint 100 ezer ember megélhetését biztosítják, közvetetten pedig közel 1 millió állampolgár érintett az erdő anyagi szolgáltatásai által.
Az új erdőtörvény-tervezet célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő rendeltetéseinek kiteljesedését.
Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, sokakban felvetődik a kérdés, miért is szükséges egy új erdőtörvény. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény korszerű, jó erdőtörvény volt, amely óvatos, szigorú szabályozásával biztosította a rendszerváltás után a magyar erdők megóvását, mindamellett a törvény megújítását több tényező is indokolja.
Az előző erdőtörvény megalkotásakor még nem zárult le a kárpótlás, részaránykiadás; jóval kevesebb magántulajdonos, magán-erdőgazdálkodó ügyfél volt, ráadásul a szabályozással tőlük is kicsit féltettük az erdőt. Úgy gondoltuk, szigorú fékekkel lehet csak megakadályozni azt, hogy az új tulajdonosok túlhasználják az újdonsült szerzeményeket, így számos, mára indokolatlan túlszabályozást, jogintézményt, jogtechnikai eszközt alkalmaztunk. A felelős erdőtulajdonosi és erdőgazdálkodói réteg kialakulása, a bürokrácia csökkentésének igénye, a gyakorlatiasabb, hatékonyabb hatósági ügyintézés együttesen új szabályozást, eljárásrendet igényel.
A korábbi erdőtörvény az erdőfenntartási járulék kirovó-visszaosztó rendszerére épült. Az erdőfelújítások elvégzését pénzügyi szempontból garantáló, 2007-ben megszüntetett erdőfenntartási járulék intézménye helyett új szabályozási rendszer kialakítása szükséges az erdők fenntartásának biztosítása érdekében. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program végrehajtása keretében az erdészeti támogatások kifizetéséhez szükséges egyes szakmai szabályozók módosítása, kiegészítése.
Az elmúlt évtizedben számos új, természetközeli erdőgazdálkodást, folyamatos erdőborítást biztosító módszert kezdett alkalmazni a hazai erdőgazdálkodás, amelyeket nem ismert az erdőtörvény. Így jogtechnikai szempontból ezeket az erdészeti szakigazgatás is csak nehézkesen tudta kezelni.
Az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében új jogintézmények, új szemléletű szabályozás szükséges. A jogalkotási folyamat már 2005-ben megkezdődött, ennek során 2007-re világossá vált, hogy az erdőtörvény egyes részeinél nem elég a korábbi szabályozás módosítása, hanem átfogó koncepcióváltás szükséges a célok eléréséhez. Mivel a módosító javaslatok a korábbi erdőtörvény paragrafusainak mintegy felét érintenék, így a tervezet jogtechnikai okokból új törvényként került benyújtásra.
Tisztelt Ház! Az új erdőtörvény számtalan új jogintézménye és jogtechnikai módosítása közül csak néhányat emelnék ki.
A körzeti erdőtervezés folyamata a korábbi tervezési rendszernél még szélesebb körű társadalmi egyeztetési, véleménynyilvánítási lehetőséget kíván biztosítani az erdőkkel való gazdálkodással kapcsolatban. Kiemelt cél, hogy a természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi szempontból releváns információk teljes
körűen, naprakészen, szükség szerint erdészeti szakmai előírásokkal konvertáltan megjelenjenek az erdőtervekben, hiszen ezzel elkerülhetők a korábbi többes nyilvántartásból, információhiányból, eltérő fogalomrendszerből adódó problémák, növelhető a preventív védelem.
Az erdőtervekben engedélyezett erdőgazdálkodási műveletek végrehajtásánál megszűnik a többszörös engedélyezés bürokratikus rendszere, a tervezet a fékek-egyensúlyok koncepcióját követve kölcsönös felelősségi rendszert vezet be, ahol az erdőgazdálkodó döntései az erdészeti szakember, szakirányító ellenjegyzésével, szakmai egyetértésével, a körzeti erdőtervben foglalt kereteken belül juthatnak érvényre. Mindamellett, ha a körzeti erdőtervezés óta új tény vagy körülmény merül fel, a hatóságoknak indokolt esetben továbbra is elegendő idejük van preventív jelleggel beavatkozni.
Az új erdőtörvény pontosítja az erdő és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát, biztosítva az ingatlan-nyilvántartással való összhangot, növelve a jogbiztonságot, könnyítve annak eldöntését, hogy egy terület erdőnek minősül-e. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vétel, az erdő használatára kötött szerződések pontosabb szabályozása a hatékonyabb erdészeti hatósági eljárásokat és az erdővel kapcsolatos visszaélések megelőzését, a tulajdonosok, kisebbségi tulajdonosok védelmét, közvetve az illegális fakitermelések visszaszorítását szolgálják. A természetességi állapot fogalmának bevezetése lehetővé teszi a cizellált szabályozás bevezetését, a magasabb természetességi állapotú erdőkre szigorúbb normák megállapítását. A tervezet kiemelten fontos alapelvként fekteti le, hogy egy erdő természetességi állapota nem romolhat.
A természetközeli erdőgazdálkodás szabályozási rendszerének bővítéseként kerül bevezetésre az üzemmód fogalma, amely a számos helyen megkezdett szálaló erdőgazdálkodás tervezés-ellenőrzési feltételeinek megteremtését, a szálaló üzemmód alkalmazásának elősegítését jelenti. A szabad rendelkezésű erdő jogintézménye olyan területeken kívánja elősegíteni az erdőtelepítést, ahol a támogatást nem igénylő tulajdonos az erdőtelepítést követően is meg kívánja őrizni a művelési ág megválasztásával és a fahasználatokkal kapcsolatos döntési szabadságát.
Az erdőgazdálkodás erdőőrzési kötelezettségét pontosítja a tervezet, mindamellett szigorítja az erdészeti hatósági eljárást az illegális fakitermelőkkel szemben. Az erdőgazdálkodók erdőőrzési kötelezettsége nem terjedhet túl a kötelező bejelentésen, mivel az erdő esetében, amennyiben más felelőssége nem kerül megállapításra, az erdő felújítása az erdőgazdálkodó vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos kötelessége, amely más tulajdonhoz képest önmagában is jelentős többletfelelősséget jelent.
Az erdő vonatkozásában a közérdek fokozott érvényesítése érdekében indokolt az állam erdővédelemmel kapcsolatos tevékenységének fokozása, ezért az illegális fakitermelések elleni harc más hatóságokkal, szervezetekkel - rendőrség, természetvédelmi szolgálat, polgárőrség, erdészeti szakszemélyzet - történő összehangolására, erdőtüzek és más haváriák felszámolására egy koordinatív szerepet ellátó erdővédelmi szolgálat létrehozása szükséges. Ebben az esetben nem egy új szervezet felállításáról van szó, hanem a jelenlegi erdészeti hatósági szervezetén belül egy önálló szervezeti egység létrehozására kerül sor. A tervezet az uniós elvárásoknak megfelelően hatósági engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan bevezeti a faanyag eredetigazolási rendszerét, a rendszer működtetésében megosztva a feladatokat az erdészeti hatóság, a szakirányító és az erdőgazdálkodó között.
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység jogintézménye a korábbi kijelölt erdőgazdálkodói jogintézményhez képest hatékonyabban szolgálhatja az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonos által el nem végzett, de a visszafordíthatatlan károk megelőzése miatt elvégzendő erdészeti műveletek elvégzését, megfelelő megoldást teremt a jelenleg erdőgazdálkodási szempontból működésképtelen erdők állapotának megóvására. A tervezet pontosítja az erdők látogatásának, az erdőben történő közlekedésnek és az erdei melléktermékek gyűjtésének szabályait. A módosítások célja az erdő közjóléti funkcióinak biztosítása, az erdőket esetenként veszélyeztető üzletszerű melléktermékgyűjtés, valamint az illegális fakitermelés megakadályozása.
Tisztelt Ház! Az új erdőtörvény felépítésében, szerkezetében, szabályozási tárgykörében hasonlít a kontinentális jogrendszerű európai államok erdőtörvényeihez. A több száz éves erdészeti alapelvek mellett kiemelten foglalkozik az erdővédelmi feladatokkal és az erdő közjóléti funkcióinak fenntartásával is. Az új erdőtörvény megkönnyíti az erdőgazdálkodók és az erdészeti igazgatás munkáját, elősegíti a természetközeli erdőgazdálkodás és az erdővédelem fokozott érvényre jutását. Az új erdőtörvény-tervezet a szakmai szervezetek széles körű támogatottságát élvezi. A tervezetet a mezőgazdasági, az önkormányzati és területfejlesztési, valamint a gazdasági és informatikai bizottság szótöbbséggel, míg a környezetvédelmi bizottság egyhangúlag találta általános vitára alkalmasnak.
Az erdőnek számos, sokszor különböző társadalmi igényt kell biztosítania, és ezen igények összehangolását, harmonizálását kell szolgálnia az ágazati törvénynek. Ez természetesen csak hosszabb egyeztetések után jöhet létre, ezért a most általános vitára bocsátott előterjesztés hosszú előkészítő munka eredménye, amelyet köszönök minden közreműködőnek. Az erdészek - a fa és az erdő életciklusának megfelelően - hosszú évtizedekben, évszázadokban gondolkodnak. Így különösen nagy a törvényhozás felelőssége a 2 millió hektár erdőre vonatkozó szabályozás megalkotásában.
A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a hatodik magyar erdőtörvény megszületését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.