Tisztelt Kadleciková Asszony, Elnökhelyettes Úr, Főosztályvezető Úr, Igazgató Úr, Elnök és Titkár Urak, Kollégák, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, dr. Pethő József képviseletében, tisztelettel köszöntöm Önöket, kiemelten a sajtó megjelent képviselőit!
Az Erdészeti Lapok Szerkesztő Bizottsága elnökeként, az OEE elnökségi tagjai közül az én feladatom a sajtókapcsolatok közvetítése. Ezért kaptam a megbízatást, hogy az Elnök nevében szóljak a mögöttünk hagyott év egyesületi eredményeiről, tanulságairól.
Zétényi Zoltán szakosztályelnök Úr a bevezetőjében már számos eseményt megemlített – jókat is, rosszakat is. Én inkább az eredményeinket említeném. A felsorolásom nem lehet teljes körű, nem vállalkozom az események jelentőségének rangsorolására sem.
Hatályba lépett az új Erdőtörvény (május 25.) és a hozzá kapcsolódó, legfontosabb végrehajtási rendeletek
Létrehozásában, a törvényalkotást segítő egyeztetésekben az OEE – a társ szakmai szervezetekkel (MEGOSZ, FAGOSZ) karöltve - mindvégig fontos szerepet játszott.
Munkálkodásunk természetesen érdekérvényesítő szerepet is betöltött, valamint a jogszabályt jobbító szakmai javaslatokat eredményezett.
Az OEE 140. vándorgyűlése Selmecbányán (július 3-4.), különleges jelentőségű egyesületi eseményünk volt;
Selmecbánya és környéke 1864. és 1900. után harmadszor, Nógrád térsége, illetve az Ipoly Erdő Zrt. 1997. után másodszor lehetett házigazdája az Egyesület vándorgyűlésének.
Az esemény és a különleges helyszín apropóját az erdészeti felsőoktatás 200 éves évfordulója (Dr. H. D. Wilckens), és a magyar nyelvű erdészeti felsőoktatás 150 éves évfordulója (Wagner K.) jelentette.
A legfontosabb céljaink voltak: a szakmatörténeti értékek feltárása, az összetartozás erősítése, valamint főhajtás az elődök teljesítménye előtt. Selmec kifejezi, hogy mit jelent szakmáknak és népeknek együtt élni évszázadokon át, közben megtartani mindazt, ami maradandó érték.
A rendezvény sikere széleskörű visszhangot váltott ki - példaértékű volt a magyar-szlovák együttműködés.
Ismételten köszönjük a szlovákiai kollégák, a Szlovák Államerdészet, az Erdészeti Centrum, a Soproni és a Zólyomi Egyetem, valamint Selmecbánya város vezetőinek segítőkész közreműködését és megtisztelő részvételét!
Idézet Dr. Pethő József elnök ünnepi beszédéből:
„A Kárpát-medencében, de szűkebb hazánkban is csak akkor maradhatunk talpon, ha felvértezzük magunkat szakmai tudásból és erdőszeretetből. Ha az igazságra, a tisztességre, a becsületre törekszünk, ha lesz erkölcsi tartásunk, mely megvéd minden szakmai és emberi szélsőségtől. Ne vesszen ki a szociális érzékenység, emberség és empátia a vezetőkből, mely így lehet mentsvára az erdőnek és az erdő munkásainak. Uralkodjék a közösséget egybetartó szolidaritás, az erdésztársadalmat fenntartó bajtársi együvé tartozás. Elengedhetetlen az elődöktől örökölt hagyomány megtartása és továbbadása, és az ősök által kitaposott jó út követése. Íme, a „selmeci szellem” alapelvei, melyek nélkül nincs demokrácia, de önbecsülést adó munka sem.
Az erdészszakma teljes köre kiállt az osztatlan erdőmérnökképzés visszaállításáért. Továbbá, az állami erdőterületek egy vagyonkezelőnél való tartásáért is komoly és egyetértő műhelymunka folyt - eredménnyel. Az új erdőtörvény sikerre vitelében ugyancsak osztozik az erdészszakma színe-java. Ami kimondottan Egyesületünk kézjegye, az Erdészeti Lapok – 1862-től, a kezdetektől napjainkig – történő digitalizálása.
Megkerülhetetlen, hogy ne vetnénk egy pillantást az Akadémia és az OEE közös történetére, s Wagner Károlyt ne emelnénk a figyelem középpontjába. Akadémiai tanárként nevéhez fűződik a magyar erdészeti szaknyelv 150 évvel ezelőtt felvetett gondolata, és - Divald Adolffal együtt - az Erdészeti Lapok elindítása (1862). Meghatározó szerepe volt az OEE magyarrá válásában (1866), az Akadémián a magyar nyelvű előadások elindításában (1867), az Akadémia oktatási rendszerének megreformálásában (1867–72). 2009. halálának (1879. dec. 21.) 130 éves, majd 2010. születésének (1830. október 8.) 180 éves évfordulója lesz.
Elnökünk itt hirdette meg a Wagner-emlékév elindítását.
Az OEE kiemelkedő szerepet játszott az ötéves felsőfokú erdészképzéshez való visszatérésben;
Ebben az évben valósult meg az a határozott törekvése a szakmának, hogy a soproni egyetem Erdőmérnöki Karán a 2010/11. tanévtől, a 200 éves hagyományok alapján visszaállhasson az ötéves képzés. A bolognai-rendszerű Bsc-Msc képzés teljesen idegen volt az erdészszakmától, annak pedagógiai gyakorlatától. A „kimenet”, a diplomát szerző szakemberek piacképes felkészíthetősége vált erősen kétségessé.
Amit éveken át a szakma és a Kar nem volt képes elérni, az példás összefogással, kitartó és meggyőző lobbizással most sikerült. Ez is valódi együttműködésre képes szakmai közösségünk – benne az OEE - kiemelt eredménye.
Szakmánk fóruma, másfél évszázados szaklapja, közlönye az Erdészeti Lapok. Elkészült az EL digitális változata, archívuma;
Ez nem csak szűken értelmezett szakmai esemény és teljesítmény. Az „Erdészeti Lapok digitális archívuma” projekt a Magyar Tartalomipari Szolgáltatók Szövetsége e-Fesztiválján harmadik díjat kapott.
Nov. 10-én vehettük át az erdeszetilapok.hu ágazati honlap kimunkálásért, a digitális archívum megvalósításáért járó „Díjnyertes digitális multimédia alkalmazás 2009” kitüntető címet, és az összevont kategóriában elért harmadik helyezést.
Ez a megjelenés kapu a társadalom széles, eddig el nem érhető célcsoportjai felé is. Az erdészek e programját széleskörű összefogás és az adófizetők felajánlásaiból finanszírozott pályázat segítette. A 120 000 oldalnyi, digitális szakmai tartalom egyedülálló értéket tett a világon bárki által elérhető közkinccsé - egyben létrehozta a magyar web legnagyobb, szabadszavas keresőrendszerrel ellátott tematikus tartalmát. A díj az Egyesület munkájának elismerésén túl az egész ágazat összefogásának elismerése is. Felismertük, hogy mekkora kommunikációs potenciál rejtőzik abban, ha 150 évre visszanyúló szakmai örökségünk kulturális örökséggé válhat az internet segítségével.
Tovább fejlődött, üzeneteket közvetítő tartalmában bővült az OEE központi honlapja;
Egyesületi portálunk másfél év alatt több mint 500 ezer látogatást regisztrált.
Kiemelkedő sikerünk volt a „Muzsikál az erdő” – Mátrai Művészeti Napok megrendezése (Július 4-12.);
Immár sokéves hagyományt ápoló rendezvényünk a „Muzsikál az erdő”. Különleges kulturális és természeti élmény – a közfigyelmet a művészet erejével irányítja rá az erdőre és az erdészekre.
Ismét kiadásra került az „Erdők a közjóért” c. kötet;
A kötetet minden jelentősebb település polgármesterének, személyes gesztussal adjuk át.
E programunk szintén az adófizetők közcélú felajánlásainak segítségével valósulhatott meg.
A sajtó együttműködését is kérjük a megszűnt pályázati lehetőség visszaállítását célzó törekvésünkhöz!
Megjelent Pápai Gábor: „Gyökerek és lombok” c. sorozatának 7. kötete;
Az erdészszakma nagy öregjeinek visszaemlékezései – megismételhetetlen interjúk gyűjteményében. A könyvsorozat a szakmatörténet és szaktudás, a szakmai- és élettapasztalat egyedülálló kincsesbányája.
Elindítottuk a Wagner Károly emlékév rendezvényeit;
Az eseménysorozatot dec. 9-én, ünnepi küldöttközgyűlés keretében nyitottuk meg az Alkotmány utcai, egykori Székházunkban, illetve az FVM árkádjai alatt.
Nagy elődünket méltassuk három idézettel:
„A magyar erdészeti irodalom megalkotása, a selmeci erdészeti akadémia megmagyarítása és sok részben egyesületünknek magyar szellemben történt szervezkedése” voltak halhatatlan érdemei.”
(Illés Nándor)
„Vannak emberek, akiket a gondviselés kiszemel, hogy az emberiség fejlődésének irányt adjanak, egy nemzetet vagy más testületet a hatalmuk által a bukástól megmentsenek, vagy annak felvirágozását lényegesen előmozdítsák, vagy pedig valamely szak kifejlődése történetében korszakot alkotó haladást idézzenek elő: ilyen providenciális ember volt Wagner Károly.”
(Fekete Lajos)
„Úgy gondolta, hogy a világ egyik legszebb, legplasztikusabb és legidőtállóbb nyelvén, magyarul kell – a német nyelv helyett – a magyar erdészetben is megszólalni. Fiatal akadémiai tanárként előbb az ifjú magyar hallgatókat mozgósította, majd a az erdészeti terminológia elkészítésén szorgoskodott, hogy ennek segítségével megteremtődjék a magyar erdészeti szakirodalom alapja, az Erdészeti Lapok kiadásával pedig kiteljesedjék mindezek gyakorlata. Az egyesületet magyarrá átszervezve – harcostársaival – kiemelte a magyar erdészetet a birodalmi érdekek hálójából. Wagner Károly ma is köztünk él, ma is korszerű. Szellemisége napjainkig töretlenül hat. Az általa elindított magyar erdészeti szaknyelv parázsló szikrája egyre erőteljesebb lánggal égve szaklapunk folyamatos megjelenéséhez, napjainkra a világhálóra való felkerüléséhez vezetett. Erdészeti oktatásunk, kutatásunk és gyakorlatunk gazdagodó szakirodalma szakmánk szellemi erejévé vált.”
(Dr. Pethő József)
Az OEE 141. vándorgyűlését 2010. május. 18-19-én, Pécsen, Európa Kulturális Fővárosában rendezzük meg.
A vándorgyűlés házigazdája a Mecseki Erdészeti Zrt. Számos más rendezvény mellett hozzá kapcsolódik majd a május 28-29-ére meghirdetett „Év Erdésze” verseny, mint az ágazatunk jelentős szakmai eseménye.
Nagy örömünkre szolgál, hogy ma ismét, 2008-óta másodszor, átadhatjuk a „Kétmilliomodik hektár magyar erdő” Emlékérmet – az OEE és az MGSZH közös sajtódíját.
Az átadás aktusára perceken belül sor kerül.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Országos Erdészeti Egyesület Elnöke nevében mindenkinek Békés Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt Kívánok!
Jó Szerencsét!