Sopron, 2010.11.19.
Tisztelt Intézetigazgató Asszony! Tisztelt Elnök Úr, Főigazgató Úr! Tisztelt Rektorhelyettes Úr, Dékán Urak, Főtitkár Úr!
Hölgyeim és uraim! Tisztelettel köszöntöm Önöket Prof. Dr. Faragó Sándor, egyetemünk rektora nevében, aki más városban zajló hivatalos elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a rendezvényen. Rektor úr megkért, hogy tolmácsoljam Önök felé: Moór Arthur volt tanítványaként nagy tisztelettel őrzi emlékét, nagyrabecsüli munkásságát és emberi nagyságát. Egyben megköszöni mindazoknak a munkáját és segítségét, akik bármilyen módon részt vállaltak a szobor megszületésében.
A mai napon a szobor avatásán túl tudományos előadásokkal is fejet hajtunk Moór Arthur, egyetemünk nagy tanárának emléke előtt. Moór Arthur nemzetközi hírű tudós és egyetemi tanár volt, aki munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a magyar és a nemzetközi matematika, a differenciálgeometria tudásép(tményének bővítéséhez. Tanítványai érezték tudománya sugallatos varázsát, sejtették elegáns fölényét.
Rá gondolva fokozottan is érvényesnek tűnik a neves történetfilozófus, Jan Assmann megállap(tása: (az emlékezet nemcsak a múltat rekonstruálja, hanem a jelen és a jövő tapasztalását is szervezi." Amikor felidézzük az életművét, egyfelől tudománytörténetet művelünk, másfelől a jövő terveit és feladatait is körvonalazzuk. Szellemi hagyatéka mindehhez támpontot, inspirációt, identitásképző erőt jelent.
Tudós volt, szakmai példakép. A „ Magyarország a XX. Században” c. könyv V. kötetében, “A legjelentősebb 20. századi magyar matematikusok munkássága”, c. fejezetben a szerző név szerint is megemlékezik Moór Arthur munkásságáról, mint a Varga Ottó vezetésével kialakult debreceni differenciálgeometriai iskola jeles képviselőjéről. Tudományos eredményeivel nemzetközi téren is nagy tekintélyt szerzett magának és egyetemének, a japán Tenzor Társaság tagjai közé választotta. Két cikluson át tagja volt az MTA Matematikai Szakbizottságának, a Bolyai János Matematikai Társaságban a soproni tagozat elnökeként igen eredményes munkát végzett. Főleg a Riemann- és Finsler-geometria kötötte le érdeklődését, de a modern differenciálgeometriának szinte minden területén figyelemre méltó új eredményeket ért el. Foglalkoztatta a modern fizika térelmélete is.
Tudományos munkásságának eredményeit 106 dolgozatában osztotta meg a szakmai közösséggel. Közülük kettő kivételével mind idegen nyelven jelent meg, többségük a kor tudományának nemzetközi nyelvén, németül. Eredményeit korában is és ma is sokan hivatkozzák, a Finsler-terek geometriájában az egyik legtöbbet idézett matematikus. Nemzetközi szinten is elismert tudós volt, meghívására sok hazai és külföldi professzor tartott Sopronban előadást, Őt is gyakran hívták hazai és külföldi egyetemekre, konferenciákra előadást tartani.
Életműve bizonyítja, hogy egy kis országban, vidéki egyetemen alkotva is az európai gondolkodás fő áramához lehet tartozni.
A tudományos teljesítmények, iskolateremtő oktatási témák és módszerek, a kutatói és professzori élet állomásai mögött felsejlik Moór Arthur megnyerő egyénisége is. A vállalt feladatokat magán és munkatársain becsületesen, következetesen behajtotta. Elvhűség jellemezte, nem ismerte a megalkuvást és a kivételezést. Nyitott volt mások véleményének befogadására, jól felkészült, udvarias vitapartnerként is kiváltotta mások elismerését. Az emberi gyengeségekről, a mindennapi, vagy szakmai élet fonákságairól szívesen mondott véleményt, mindenkor szellemes iróniával ostorozva a visszásságokat. Úgy töltötte be hívatását, hogy értékes szaktudományi eredményein és módszerein túl az önmagához való hűség és a szellemi nyitottság egységének példáját is ránk hagyta.
Egyetemi előadásaiban, de a beszélgetések során is nagy súlyt helyezett a magyar nyelv helyes használatára. Szívesen vizsgáztatott német, vagy francia nyelven is.
Sok kedves, szívet melengető epizód őrzi emlékét, a vele való találkozásokat. A vizsgákon tanúsított legendás szigorát tiszteletté és nagyrabecsüléssé oldotta az emlékezés. Tanítványai rég felismerték, hogy a hallgatói humor egyik megnyilvánulásaként általuk „létesített” ARTHUR AIR LINES, amellyel egykor az UV bárcák állomásai között utaztak, valójában rakéta volt, amely szellemi magasságokba, a személyes példamutatás csúcsaira röpítette őket. Sokat tanultak tőle és ezért tisztelve-szerették, mert Goethe szerint "csak attól tanulunk akit szeretünk".
Moór Arthur a szellemi Európa ama nagy polgáraihoz tartozott, akik megismerték és vállalták az igaz gondolatok szigorú keménységét. Ragyogó intellektusa legendává vált, szellemének szárnyalásával mércét állított elénk.
Életpályája szellemi ösztönzés, amelyet nagyszámú hallgatója, tanítványa hasznosított. Szellemének gyümölcsei, emberi példamutatása írott műveiben és tanítványaiban megmaradt. Az idők során mindezt tanítványai, majd az ők tanítványaik a maguk hozzájárulásával együtt tovább adják. Ily módon oktatói és kutatói munkássága a szellem örök láncolatán keresztül lassan belevegyül nemzeti kultúránk kincsestárába. És mi ez, ha nem az örökkévalóság?
A legcsodálatosabb eszményt hagyta ránk: a minőség tiszteletét és az emberséget. Mától arcának mása, az Intézete mellett álló szobra is hivatva lesz figyelmeztetni mindannyiunkat emberségünk, magyarságunk, tudós és oktatói mivoltunk szüntelen kötelességeire.
Moór Arthur életének középpontjában a matematika állt. Ezen kívül a sakkozás és a repülőmodellek érdekelték különösen. És a kávé. A nescafé volt a kedvence. Talán csak legenda, hogy azt kérte, sírját is locsolják meg kedvenc italával és kérését egyik tanítványa teljesítette.
Nem ismerhettem személyesen a legendás professzort, de emléke előtt fejet hajtva, nagyrabecsülésem jeléül a magammal hozott kis csomag kávét a szobrára teszem.
Köszönöm a figyelmüket!
Prof. Dr. Albert Levente
NYME általános rektorhelyettes
