Dr. Szabó Csaba miniszteri megbízott beszéde a NEFAG Zrt. székhelyének avatásakor

 Szolnok - 2012. június 8.  - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves egybegyűltek! Egy ország természeti környezete az emberek jólétének megalapozója. A mezőgazdaság, a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás a vidékfejlesztés olyan alappillérei közé tartoznak, amelyek nemcsak a vidéki Magyarország jólétét, hanem az egész nemzet vagyonának gyarapítását szolgálják.
Magyarország erdőterületei olyan megismételhetetlen és megőrzendő kincset képviselnek, mely csak közös összefogással őrizhető meg utódaink számára.
Tekintettel arra, hogy a mostani esemény folytán éppen az alföldfásítás történelmi központjában vagyunk, néhány gondolat erejéig meg kell, hogy emlékezünk a 145 éve született Kaán Károlyról, aki mindenkor kiemelkedő figyelmet fordított az itt, illetve a vidéken élők élet- és munkakörülményeinek javításárára. „Erdőgazdaság-politikai kérdések" című művében ő fogalmazta meg először a magyar erdészeti politika máig érvényes célkitűzéseit.
Ennek két legfontosabb irányelve, az ország erdősültségének növelése, elsősorban a fátlan Alföldön végzendő erdőtelepítések és fásítások révén, másrészt a meglevő erdők védelme, a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat kiteljesítése. A fenntartható erdőgazdálkodás gondolatához tartozik a jövő generációkról való gondoskodás követelménye is, melyet a világ népei az 1992-ben megtartott Riói Föld Csúcs óta ismernek széles körben.
Kaán Károly 1920-ban kiadott művében ezek a célok, elvek legmarkánsabban talán az alábbi gondolatokban fogalmazódnak meg;
„ Törvényes úton kell gondoskodnunk arról is, hogy erdőt telepítsünk az Alföldre!" „Gondoskodnunk kell, hogy már az iskolában megszerettessük az ország népével a fát és az erdőt."
Vezetésével dolgozták ki az alföldfásítási törvényt, melyet az Alföld környezeti állapotának javítására alkottak meg. Emellett mindenképpen megemlítendő az is, hogy elsőként lépett fel a túlzott akácosítás ellen, így a Zalában, Somogyban, Nógrádban és Hevesben tölgyesek és bükkösök helyére az akác ültetését elítélte.
Azonban ebben a kérdésben is reálpolitikus volt, mert az Alföld megfelelő helyein elismerte ennek a gazdaságilag igen fontos fafajnak a jelentőségét.
Úgy gondolom, hogy ezekhez a szűken vett erdész szakmán is jóval túlmutató célkitűzésekhez hozzá tenni és azokból elvenni nem nagyon lehet, ezért korát megelőző gondolatai, napjainkban is mindenképpen betartandó iránymutatást jelentenek számunkra.
Nagy kézimunka igénye miatt a kertészet mellett az erdőgazdálkodás az egyik legjelentősebb ágazat a vidéki munkahelyteremtésben. Az ágazat súlyát mielőbb az erdők területi arányához, jelentőségéhez szükséges közelíteni.
A Nemzeti Vidékstratégiánk egyik fontos eleme a „Nemzeti Erdőprogram", ami az erdők állapotának javítását, az erdőterületek arányának növelését, az erdők többcélú hasznosítását, és az erdőgazdálkodás hatékonyabbá tételét szolgálja.
Már az I. világháború óta változatlanul folyamatos cél hazánkban az erdővel borított területek növelése. Az erdőtelepítés a mezőgazdaság szerkezetátalakításában is jelentős tényező, mivel elsősorban a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken célszerű az erdőtelepítéseket megvalósítani.
A Nemzeti Erdőprogramunk részeként az erdőtelepítések ütemének és az erdő által borított területek nagyságának növelését, a Nemzeti Erdőtelepítési Programban hosszú távú célként fogalmaztuk meg. Mintegy 35-50 év alatt az ország erdősültségét 20 %-ról, a jelenleg optimálisnak tartott 27%-ra célszerű növelni, amely közel 700 000 ha új erdő telepítését jelenti. Ebben számítunk arra, hogy erdőtelepítések egyik fontos színtere az Alföld lesz, ahol ezzel is növelhetjük a foglalkoztatottságot az olyan vidéki térségekben is, ahol jelentős a munkanélküliség.
A következő, 2014-től 2020-ig terjedő vidékfejlesztési ciklusban is szeretnénk, ha az erdőtelepítésekre megfelelő mértékű pénzügyi források állnának rendelkezésre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. Emellett az erdőnek nem minősülő intenzíven kezelt, faipari célválasztékok előállítását szolgáló ültetvényekhez is megfelelő forrásokat szeretnénk biztosítani.
Törekedni kívánunk arra, hogy ezek a pénzügyi források a magán-erdőgazdálkodók mellett, az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére is elérhetőek maradjanak.
Az Alföldi erdőgazdálkodás speciális felkészültséget és rendkívül nagy odafigyelést kíván az itt dolgozó erdőgazdálkodóktól. A szélsőségesebb termőhelyi tényezők miatt alacsonyabb hozamok mellett sokkal nagyobb ráfordítások jellemzik az itt folyó erdőgazdálkodást. A régió alacsonyabb erdősültsége miatt a faanyagtermelés mellett, itt sokkal jelentősebb szerepet kapnak az erdők védelmi, közjóléti funkciói is.
A több mint 60 éves múlttal rendelkező Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. szakértelmével, több évtizedes erdőgazdálkodási tapasztalatával, technikai és technológiai felkészültségével, alapításától kezdve sikeresen alkalmazkodott ezekhez az átlagosnál magasabb gazdasági és a társadalmi elvárásokhoz. Emellett el tudta érni, hogy tartósan legyen helye a megye tíz legnagyobb agrárágazatban tevékenykedő vállalkozása között, amely mindenképpen tiszteletre méltó eredmény egy meghatározóan mezőgazdasági térségben.
Elismerés illeti meg ezért az itt dolgozókat és a társaság vezetését. Az állami vagyonnal történő ésszerű gazdálkodásra való törekvés jegyében most is egy alacsonyabb költséggel fenntartható és 'zöldebb' irányítási központ került kialakításra, amely modern technikai hátterével a részvénytársaság dolgozóinak kényelmesebb, nyugodtabb körülményeket biztosít.
Jelkép értékűnek tartom tehát az épület elhelyezését a jelenlegi környezetben, az erdei iskolával egybevonva, amely kifejezi az alföldi erdők, erdőgazdálkodás sokszínűségét, összetett feladatait, és a NEFAG elkötelezettségét az Alföld és az alföldi emberek érdekeinek képviselete mellett.
Kívánok Önöknek a jövőben feladataikhoz, munkájukhoz sok sikert, erőt és jó egészséget!
A szakmabeliek hagyományos köszöntésével: Jó Szerencsét! Üdv az Erdésznek!