Klemencsics András, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya helyettes vezetője avatóbeszéde Salgóbányán, az Erdészháznál, 2006. szeptember 16-án
Tisztelt Hölgyeim, és Uraim!
Szeretettel köszöntöm Önöket a Salgóbányai Erdészház ünnepélyes megnyitóján.
Az erdővel kapcsolatos társadalmi elvárások alapvetően megváltoztak az elmúlt évtizedekben, világméretekben, az Európai Unióban és hazánkban is.
Ezeknek a változásoknak a kezdete az 1972-es Buenos Aires-i Föld-csúcshoz köthető, amikor magyar javaslatra, Madas András erdőmérnök javaslatára, definiálták az erdők hármas funkcióját. Ez azóta is a nemzetközi erdészeti politika alaptézisét képezi. Valamennyi erdő egyszerre tölt be környezeti, gazdasági és közjóléti szerepet
A fenntartható erdőgazdálkodás az, amely egyszerre tud megfelelni ezeknek a funkcióknak, széleskörűen kielégítve a társadalmi igényeket és megőrizve erdeink sokféleségét. Az Európai Unió erdészeti stratégiája és cselekvési terve ezen alapelvek mentén fogalmazza meg elvárásait a tagországok felé, Az erdők gazdasági funkciója kapcsán gondoljunk a fára, mint megújítható nyersanyagra és energiaforrásra. A levegő, a víz tisztaságának megőrzésével a talajerózió elleni védelemmel és a biológiai sokféleség fenntartásával tölti be az erdő legfontosabb védelmi szerepét.
A közjóléti funkció esetén elég, ha az erdei sétákra, kirándulásokra ezek egészségmegőrző szerepére gondolunk, de a Salgóbányai Erdészház is az erdei közjóléti létesítmények sorát gyarapítja.
Az erdők közjóléti szerepének működtetésében hazánkban az állami tulajdonú erdészeti társaságokra kiemelt szerep hárul, és ezen belül is a különleges közjóléti létesítmények üzemeltetésében, azoknak a nagyközönség számára történő bemutatásában. Így az Ipoly Erdő Részvénytársaság is egyike azon erdészeti társaságoknak, amelyek fennállásuk óta megkülönböztetett figyelmet fordítanak az erdők közjóléti szerepére, gazdag erdészeti múltunk emlékeinek megőrzésére, és ezek bemutatására.
A Salgóbányai Erdészháznak, mint közjóléti létesítménynek célja, hogy betekintést nyújtson a vidék erdőgazdálkodási tevékenységébe, valamint a Karancs-Medves vidék rendkívül változatos növény- és állatvilágába, geológiai érdekességeibe.
A Salgóbányai Erdészház nem csupán egy hagyományos értelemben vett kiállítóterem, bemutatóhely. Ez a hely kísérletet tesz arra, hogy az interaktivitást előtérbe helyezve a látogatók érzékszerveik aktív bevonásával ismerjék meg a kiállításra került természeti értékeket, illetve az Ipoly Erdő Részvénytársaság életét.
Külön elismerést érdemel, hogy a rendezők a fogyatékkal élő emberek számára is látogathatóvá és élvezhetővé tették a kiállítást.
Az akadálymentes közlekedésen, valamint a higiéniás feltételeken túl számos olyan felfedezésre váró anyagot kínál a kiállítás, amely a fogyatékkal élők fámára is különleges élményt jelenthet.
A kiállítás célja, hogy megtanítsa a látogatót, hogy az erdőben ne hangoskodjon, hiszen az csak a csendben mozgó ember számára nyitja meg magát. A természet részeinek nem a szobánkban a helyük, a virágokat ne szedjük le az erdőben! Az emlékeket fényképezőgéppel és emlékezetünkkel gyűjtsük, és engedjünk teret az érzéseinknek, hadd kerüljünk közelebb a természetben található csodákhoz!
A bemutatóhely struktúrája nem követi a szokásos hagyományokat. A látogatók három helyiségen egyirányú forgalommal kerülnek átvezetésre. Mindegyikben valamely érzékszervük aktív bevonásával ismerhetik meg a kiállítás részleteit.
Az első terem a hallás és a tapintás színtere, a második terem a szem és a fül számára készült. Harmadik helyiség a szem birodalma.
A bemutatóhely szabadtéri, de fedett alkotó házi tevékenységet is kínál, azok számára, akik élményeiket szívesen megosztanák másokkal, vagy kedvet éreznek termésbábok készítésére, esetleg a kiállítás során már megismert növényekkel természetes élőhelyükön is szeretnének tovább ismerkedni.
Engedjék meg, hogy gratuláljak a rendezőnek, hogy egy olyan kiállítást hoztak létre, amely oktatási intézmény csoportjainak, családoknak és egyéni látogatóinknak is egyaránt színvonalas, egyedi élményforrást, kikapcsolódást jelenthet, és amely, meggyőződésem, segíti az erdőgazdálkodási tevékenység és annak közjóléti szerepének megértését, és ezáltal, emelni fogja nemcsak itt, hanem országosan is az erdő és az erdővel foglalkozó szakemberek megbecsülését.