Hogyan kerül a csizma az asztalra? Hogyan jön az erdő az Operaházba, pontosabban, hogy megy az Operaház, hogyan mennek a művészek az erdőbe? Mi nem akarjuk az „erdőbe” vinni a művészeket, mi tiszta szándékkal, értéket akarunk menteni és új értékeket teremteni.
Ez van az egyesületi programunkban. Mi olyan zöld civil szervezet vagyunk, amelyik nem olcsó fogásokkal, láncokkal összekötözve, a közvéleményt megtévesztve, a hegy tetején tiltakozva a katonai objektum ellen, mi nem gyalogolva a Duna mellett akarjuk a figyelmet magunkra terelni, mi nem vagyunk lefizethetők sem az állam, sem az érdekcsoportok által, mi független értékmegőrzők és értékteremtők akarunk lenni, ez a célunk. Az Országos Erdészeti Egyesület több mint 150 éves múltra tekinthet vissza, ez nagy erőt ad számunkra és felelősséget ró tagságunkra.
Az erdész sokoldalú képzésben részesül. Az erdészeti oktatás alapjait még Mária Terézia rakta le Selmecbányán 1808-ban, jövőre lesz 200 éve. E szerint a műszaki tárgyak – útépítés, házépítés, vasútépítés, hídépítés, géptan – az erdészeti tárgyak – erdőhasználat, erdőművelés, erdővédelem, talajtan, kőzettan, vadgazdálkodás – mellett a természetvédelmi, a biológiai, az ökológiai, a közgazdasági tudományokat és az alapozó tárgyakat – matematika, fizika, ábrázoló geometria, elektronika – egészen az erdőesztétikáig sok mindent kellett tanulni. Ennek oka az volt, hogy a történelmi Magyarország kevésbé lakott, elhagyatott területein lévő erdeiben – a Kárpátokban – kellett önálló élet- és munkafeltételeket teremteni az erdésznek. Trianonnal a legnagyobb veszteség az erdők vonatkozásában érte az országot, hiszen erdeink 83 százalékát veszítettük el. Az elmúlt 60 évben az erdészek több mint 700 000 ha új erdőt hoztak létre a megmaradt országban, így ma minden negyedik hektár termőföld erdő hazánkban. Sajnos a múlt megbecsülésére csak áhítozunk, a mai társadalmi – gazdasági formáció nem fogékony az értékekre, ezért szükséges, hogy az értéket szolgáltató, látszólag az erdőtől távol álló, valójában igen közel lévő művészekkel együttműködjünk és ezen keresztül is felhívjuk a döntéshozók figyelmét az emberiség zálogát jelentő erdők jelentőségére. Egyébként az erdők megújítása, a fiatal fácskák léte a fény erdőben történő szabályozásától függ, melyet az erdész végez munkája során, ezért az erdészt a fény művészének is szokták nevezni. A fény és zene művészeinek legyen nagy találkozója a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat.
Egy kis párhuzamosság
1884. szeptember 27-én fényes külsőségek közepette I. Ferenc József jelenlétében megnyitotta kapuit a budapesti Operaház a Sugár úton. Az operajátszás a kényszerű nemzeti színházi társbérlet és súrlódások után jutott önálló épülethez. Az építési pályázatot Ybl Miklós nyerte meg. A ház felépítését Tisza Kálmán miniszterelnök erőteljes beavatkozása is segítette.
Az 1884. március 10-i igazgató választmányi ülés Tisza Lajos erdészeti egyesületi elnököt (Tisza Kálmán miniszterelnök testvéröccsét, Szeged újjáépítőjét) és Bedő Albert alelnököt kéri fel az erdészeti egyesületi székház felépítésére. Sikerült az új, akkor épülő Országház közelében, az Alkotmány és Honvéd utca sarkán találni egy alkalmas telket, melyen közadakozásból, tagsági befizetésekkel felépítette és 1886. augusztus 12-én az Egyesület birtokba vette a Székházat. E ház volt a magyar erdőgazdaság szellemi irányítója, fellegvára. Itt tett látogatást 1888. február 12-én Rudolf trónörökös és február 28-án I. Ferenc József, - egyesületünk alapító okiratának aláírója - aki szobáról-szobára járva gyönyörködött az agancsokban (az 1756 db-os gyűjteményben), és hallgatta meg a vendéglátók tájékoztatását az egyesületi munkáról. Sajnos ezt a Székházat az 50-es években elvették és a mai napig nem hajlandók visszaszolgáltatni. Nem célszerű napi aktualitásokba keveredni, de az Alkotmánybíróság 1991. évi határozatát kell kritika alá venni, mely kimondja az ötvenes években történt államosítás alkotmányellenességét, de a határozat a kihirdetése után (1991. év) lép életbe! Természetesen a jogászok visszakapták helyiségeiket, ugyanebben a kerületben. Mindig vannak segítőink és az elmúlt évben a GKM segítségével sikerült csodálatosan helyreállítani a Székházunk Erdésztermét. Ezt a házat 1884. szeptember 15-én a Pécsi Közgyűlés létesítette, több száz magyar erdész és erdészbarát szíve melege hordta össze. Kötelességünk megőrizni ezt a meleget, reménykedve az igazság győzelmében, a majdani visszatérésben.
Örülnénk, ha mihamarabb a két ház, az Operaház és az erdészek Székháza méltón adhatna helyet egy budapesti muzsikálnak a házak rendezvénynek is.
Az erdészek nemcsak a múlt értékeit becsülik és építenek rá. A jövő generációi iránt is felelősséget éreznek. Azért valósítják meg a közérdekű erdőgazdálkodást, mely a társadalom igényeit igyekszik kielégíteni és gyermekeink szemléletét javítani. Ennek színtere az erdészeti erdei iskola hálózat, mely a legkiterjedtebb egységet képviseli és a legjobban szervezett az országban. Minden iskolában szól a muzsika, hiszen az erdő a színtere.
Szóljon a muzsika az erdőben a művészek együttműködésével és megszólaltatásában!
Budapest – Operaház, 2007. június 13.
Ormos Balázs főtitkár