Az erdőtüzek nagyságrendjét illetően 2007-ben kiugróan magas károsított terület várható, az évi mintegy 1000-1500 hektár átlagos területhez képest ez idáig 2400 hektár erdő égett le, mely területen a kár mértéke nehezen és csak a későbbiekben becsülhető. Nagyságrendje a felújítások költségeivel együtt 4 milliárd Ft-ra tehető.
Az erdőkben, illetve erdőfelújításokban a szélsőséges időjárás, a szárazság és a hőségnapok is kiugróan nagy károkat okoznak. Az Erdészeti Igazgatóság gyors felmérése alapján mintegy 15 ezer hektár – mintegy 10 milliárd Ft értékű – erdősítés semmisült meg ez idáig és ez a terület és érték minden nappal növekedik.
A nyári hosszan tartó szárazság következtében az elmúlt héten kialakult erdőtüzek fenyves állományokban felszíni tűzből szinte azonnal koronatűzzé fejlődtek, és a lombos állományokban terjedő felszíni tüzek terjedési sebessége is magasabb volt a megszokottnál. A nagyobb területű, intenzív koronatüzek könnyebben okoznak olyan problémát is, amikor a füst miatt a közúti, vasúti forgalom korlátozása szükséges.
Egy kisebb erdőtűz is érzékenyen érint még nagyobb erdőgazdálkodót is, a kisebb magánerdő-gazdálkodóknál pedig gyakran másfél évtized gondoskodása, munkája válik a tűz martalékává.
Az erdei tűzesetek idei száma és kiterjedése különösen jelentősnek tekinthető az elmúlt évekhez képest, melyekben éves szinten nem mindig haladta meg az 1000 hektárt, s túlnyomórészt a talajszint közelében pusztított, a fák koronáját nem érte el.
Erdeink Európa szerte elismert változatossága és fajgazdagsága folytán az ilyen jellegű katasztrófák, szemben például a mediterrán országokban éves rendszerességgel visszatérő erdei tűzvészekkel, ez idáig egyáltalán nem voltak jellemzőek.
Sajnos hazánk éghajlatának szárazodásával párhuzamosan, illetve a csapadékhiányos időszakok növekedésével a még oly szakszerűen kezelt erdők is áldozatul estek az idei erdőtüzeknek.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a természeti értékeinkért aggódó állampolgárok, illetve társadalmi szervezetek által a tűzesetek kapcsán megfogalmazott, erdőgazdálkodást bíráló véleménye szakmailag nem kellően megalapozott.
Egyrészről, az oly sokszor kritikusan emlegetett tarvágásos felújítások és az erdőtüzek előfordulása között semmilyen összefüggés nem állapítható meg.
Másrészről, a Nagyalföld klimatikus és hidrológia viszonyai meghatározzák az ott tenyésző fafajok, faállományok körét.
A jogszabályi kötöttségek kizárólag a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokat engedélyezik (például fehér nyár, boróka stb.) ott, ahol azok megmaradására reális esély van. Ezen szabályozás betartása felett az erdészeti hatóság éberen őrködik.
Az őshonos fajok tenyészetére alkalmatlan, különösen száraz és gyenge termőhelyeken azonban, egyéb fafajok, illetve faállományok is teret nyerhetnek. Ilyen fafajunk például az akác vagy az erdei fenyő, mely fajok faanyagának sokrétű felhasználási lehetőségeit (tűzifa, építési faanyag, méhlegelő stb.), illetve a helyi klímajavító hatásait sem kell különösképp hangsúlyoznunk.
Sajnos a jelenlegi események azt mutatják, hogy a tűz nem tesz különbséget őshonos és nem őshonos faállomány között. Az elsősorban emberi gondatlanság miatt keletkező tűzfészkek válogatás nélkül pusztítják az idős fehér nyáras–borókás védett természeti területeken álló erdőket és az idős akácosokat, fenyveseket.
A szélsőséges időjárási viszonyok és a teljesen kiszáradt erdei növényzet miatt a nagy kiterjedésű, katasztrofális hatású erdőtüzek megelőzésének egyetlen módja az odafigyelés és a tűzvédelmi szabályok betartása!
Erdőtüzek Magyarországon
Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik koratavasszal, hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, elsősorban lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.
A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetés következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves állományokban, valamint idősebb lombos állományokban.
A Magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi tevékenység miatt keletkezik, túlnyomó részben gondatlanság miatt. A klímaváltozás következtében, a korábbinál forróbb nyarakon elsősorban nem a tüzek száma nő meg jelentősen, hanem a terjedési sebessége és intenzitása. Így jóval nehezebb eloltani, és jóval nagyobb területet érintenek, mint korábban.
A tüzek megelőzése
A tüzek elleni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, ezért az Erdészeti Igazgatóságnál jelenleg is több erdőtűz-megelőzéssel kapcsolatos projekt van folyamatban.
Még a PHARE program keretében kezdődött meg az erdőtűz információs rendszer kiépítése, mely az Erdészeti Hatóság és a Katasztrófavédelem által gyűjtött erdészeti-, tűzoltási- és tűzmegelőzési adatokat egyaránt tartalmazza. Egy projekt keretében a magyar szakemberekkel együtt dolgozó uniós szaktanácsadók segítségével az uniós elvárásoknak megfelelően átdolgoztuk az erdőtüzek megelőzésére vonatkozó jogszabályokat, új erdőtűz-kockázati besorolás készült, valamint elkészült az országos erdőtűzvédelmi terv, amely az egyes szervek feladatait pontosítja, és 2007. végéig elkészülnek a veszélyeztetett megyékre vonatkozó erdőtűzvédelmi tervek is.
A PHARE projekt javaslatait figyelembe véve 2006-ban kezdődött a Forest Focus Erdőtűz-megelőzési program. A projekt célja:
– a magyarországi erdőtűz okok és kockázatok értékelése,
– speciális erdőtűz-kommunikációs stratégia és kommunikációs terv kidolgozása,
erdőtűzvédelmi szimbólum keresése,
– célcsoport-specifikus oktatási anyagok és képzési tematikák kidolgozása erdészeti és tűzoltó szakemberek részére.
Közösen, emberi odafigyeléssel a hazai erdőtüzek 99 százalékát tudnánk megelőzni, kérjük segítsék az erdészeti és tűzoltó szakemberek munkáját.
Budapest, 2007. július 27.
MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság