Amint arról korábban beszámoltunk, az 1996. évi Erdőtörvény helyett gyakorlatilag új szövegű jogszabály készült az FVM szakmai műhelyében. A 2005 óta folyó munka most jutott el abba a szakaszba, hogy lezárult a szakmai és a társadalmi vita. A korábbi hírek ugyan arról szóltak, hogy már ez év első felében a Parlament elé kerül a tervezet, de a törvényalkotási folyamatban bekövetkezett torlódás késedelmet okozott. Az erdőtörvény módosítása jelenleg az Országgyűlés 2008. II. félévi munkatervében szerepel. Az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya a terveknek megfelelően elkészítette a törvény és a végrehajtási rendelet tervezetét, amelyet augusztus 25-e és szeptember 1-je között szakmai egyeztetésre bocsátott a gazdálkodói- és a civil szervezetek részére.
A folyamat utolsó állomása az FVM Székházának színházterme volt, ahol szeptember 1-jén tartották a fővárosi egyeztetést.
A záró vitán megjelent Gőgös Zoltán államtitkár, Kis János, az FVM Természeti Erőforrások Főosztály vezetője, Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes, Nagy Dániel főtanácsos, valamint Bónis Krisztina és Ripka János a földügyi nyilvántartás szakértői.
Gőgös Zoltán államtitkár köszöntötte a megjelenteket, vitára ösztönözve a szakma és a civil szervezetek képviselőit. Elmondta, azt szeretnék, hogy az új erdőtörvény megfeleljen a társadalom elvárásainak, mert nem mindegy, hogy egy törvény megalkotását milyen társadalmi konszenzus övezi. Minden olyan kérdést, amely fontos a szakmának, előzetesen megvitattak. A törvény-előkészítésnek ez a formája bevált, valamennyi szereplő véleménye fontos a törvényalkotók számára. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan lezárulnak a végső egyeztetések, és a kormány szándékának megfelelően az országgyűlés elé kerülhet a törvényjavaslat, amelyet elfogadva hosszú távra születik jó törvény, amely jól szolgálhatja a szakmát, az erdőt. 
A bevezető előadást Lapos Tamás tartotta. A szakember elöljáróban elmondta. Hogy öt vidéki helyszínen tartottak fórumot jelentős érdeklődés mellett. Az írásbeli vélemények mellett több érdemi észrevétel fogalmazódott meg élőszóban. A javaslatok feldolgozása folyamatban van.
Az új erdőtörvény szükségességéről és az alkotási folyamatról kifejtette, hogy szakmai körökben is megfogalmazódtak különböző álláspontok az erdészeti politika létéről. Az erdőtörvény erdészeti politikai beágyazottságáról kapcsolatban leszögezte, hogy 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot (1110/2004.[X.27.]), amely az erdőhöz kapcsolódó ágazatok feletti, társadalmi konszenzussal létrehozott jogszabály. Ez a kormányhatározat a nemzetközi elvárásoknak megfelelően született, amely többek között az Európai Erdők Védelméért Miniszteri Konferencia ajánlásaira, az EU Erdőstratégiájára és az Erdészeti Akcióprogramra alapult.
Az egyik legfontosabb erdészetpolitikai cél a támogatási rendszer átalakítása volt. A NEP hasonlóan kiemelt feladata az egységes állami erdővagyon kezelés megteremtése, valamint az új erdőtörvény megalkotása.
A vagyonkezeléssel kapcsolatos döntések közé tartozik a 2082./2007-es kormányhatározat a közel nyolcezer hektár védett erdő átadásáról. Az előadó szerint ott szükséges a módosítás, ahol nem elég hatékony a kezelés, és a szervezeti átalakítással javítható. Az e téren várható változások még előttünk állnak.
Föltehető a kérdés, hogy miért kell új erdőtörvény? Azért, mert olyan mértékű a változtatás, ami indokolttá teszi. Ez volt az álláspontja az igazságügyi tárcának. Továbbá, a tulajdonviszonyok jelentős mértékben átalakultak, megszűnt az erdőfenntartási járulék, valamint az erdészeti szakigazgatás a teljesítőképességének határához ért. Ehhez jön még, hogy 2010-től megszűnik az erdőfelújítás hagyományos támogatása is, mert az EU nem engedi.
Az új uniós és nemzeti támogatási rendszer is új szabályozási keretet igényel.
Fontos szempont az erdővédelem területén az állami szerepvállalás növelése.
Az új eredőtörvény legfontosabb céljai között Lapos Tamás kiemelte a fenntartható erdőgazdálkodást. Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az erdőgazdálkodók éves bejelentési kötelezettségeit. Ugyanakkor pontosítani kell a nyilvántartásba vételt. Az alacsonyabb természetességi kategóriákban a gazdálkodó kötelmeit egyszerűsítik. Rögzíteni kell ugyanakkor a gyakorlatban dolgozó erdészek jogosultságait és kötelességeit.
Nyitottabbá kell tenni az erdőtervezés rendszerét a társadalom számára, nagyobb kört kell bevonni az előzetes munkálatokba. Az erdészeti adatbázis egyes adatait nyilvánossá kell tenni. Ugyanakkor leszögezte a szakember, hogy a társadalmi szervezetek alaphelyzetben nem rendelkeznek ügyféli jogosultsággal, s ezzel az állásponttal az igazságügyi tárca is egyetért.
A továbbiakban Kiss János főosztályvezető elmondta, hogy négy tárca tárgyalta az állami erdők kérdését, a meghatározásukhoz szükséges speciális szabályokat.
Állami erdőnek tekintik azokat, amelyek a kincstári vagyon részét képezik, és korlátozottan forgalomképesek.
A földnyilvántartással összhangba hozva a fásítás területét 5000 négyzetméterben maximalizálták.
Új elem az erdőtörvényben a természetességi kategória. Az alacsonyabb természetességi kategóriába tartozó állományokkal kapcsolatban egyszerűsített adminisztrációs kötelezettségeket ír elő az új törvény.
Hasonlóan fontos új intézménye a törvénynek a szabad rendelkezésű erdő fogalma. Ennek lényege, hogy a nem állami vagy EU-s tőkével létesített erdőt a tulajdonosa bármikor levághatja, megszüntetheti.
Az új törvény szerint az erdőgazdálkodási nyilvántartás egyben a földhasználati nyilvántartás is lesz.
Új elem az erdőgazdálkodási haszonbérlet intézménye.
Az új törvény meg kívánja teremteni a szakirányító felelősségének a kereteit is. A gazdálkodótól aktív szerepet vár, számít a véleményére, javaslatára. Emiatt az erdészeti igazgatás szerepe módosulhat.
Az erdőterezés folyamatát nyitottá kívánja tenni, hogy a későbbiekben ne legyen reklamálás.
Az éves erdőgazdálkodási tevékenységet a gazdálkodónak be kell jelentenie, de szakhatósági közreműködés nincs. Az elvégzett munkálatokról az erdőgazdálkodónak és a szakirányítónak közös bejelentést kell tennie. Ezt követően szúrópróbaszerű ellenőrzések következnek.
Az erdősítés műszaki átvétele is egyszerűsödik. Legyen sikeres az erdősítés, és a befejezett erdősítés státusának rögzítésével zárul.
Az erdei haszonvételek terén ellenőrizhető mennyiségeket határoz meg az új törvény. A jogszabály kitér a szarvasgomba mellékhaszonvételére is.
A fakitermelés terén bevezeti a törvény az eredetigazolás rendszerét, amely kapcsolódik a természetességi kategóriákhoz.
A sokat vitatott tulajdonosi erdőőrzési kötelezettség megszűnik. Ugyanakkor szignalizációs kötelezettség keletkezik, ami bejelentési kötelezettséget jelent.
Ezzel együtt létrehozzák az erdővédelmi szolgálatot, új osztályként az erdészeti hatóság kebelén belül.
Az új törvény a hatósági munka változásait is maga után vonja.
Az erdő minimális területe 5000 négyzetméter lesz, és az adattár bejegyzése dönti el a terület besorolását.
A törvény megköveteli a nyilvántartás naprakészségét. A gazdálkodónak a szerződés törvényerőre emelkedésétől vannak jogai és kötelezettségei.
Új elem a törvényben az erdővédelmi járulék. 
Nagy Dániel elmondta, hogy az ügyféli jogállás alaphelyzete más EU tagállamokban sem ismert, ám például egy erdő megszüntetése már ilyen helyzetet teremthet.
A vita során felvetették többek között lovagló utak kijelölésének a kérdését.
A WWF képviselője az erdők hármas rendeltetésének egyenrangúságát kérte számon. Álláspontjuk szerint a például az erdőterület igénybevételével kapcsolatos szankciók enyhültek. Hasonlóan az önerdősülés kezelése is. Megjegyezte, hogy az éves kitermelés tekintetében az ügyféli részvétel nem jelentene hátrányt.
A földnyilvántartás szakértője elmondta, hogy a művelési ág spontán megváltozását, az önerdősülést nem szokták szankcionálni. Megoldást jelenthet a bejelentési kötelezettség elmulasztása.
Mőcsényi Miklós (Fagosz) azt javasolta, hogy a bírságokat a közönségkapcsolatok finanszírozására kellene fordítani. Kérdésként vetette föl, hogy az erdőgazdasági társaságoknál kit kell szakirányítónak tekinteni? Kifogásolta, hogy az akácot özönfafajként emlegeti a törvény, holott állományalkotó. 
Luzsi József (MEGOSZ) megjegyezte, hogy hosszabb és bonyolultabb lesz az új törvény. Kifogásolta, hogy a tulajdonossal szemben védi a törvény az erdőt. Az önerdősültséggel kapcsolatban javasolta, hogy legyen ez a téma is szabadrendelkezésű, és döntse el a gazdasági érdek a művelési ág megválasztását. Kitért a tömeges gombaszedés megakadályozására, és a határjelek költségeire. Ez utóbbi ne terhelje a gazdálkodót. Kifogásolta az erdősítési tervvel kapcsolatos adminisztrációs költségeket is.
A szarvasgombászok képviselője arra kért megoldást, hogy a gyűjtők kutyáit ne tekinthessék gazdátlan ebnek az erdőben. Javasolta, hogy a fajták megállapításánál az akác alatt termő fehér szavasgombát tekintsék hungarikumnak.
Kis János végezetül elmondta, hogy a javaslatokat a közszolgák alázatával kezelik, feldolgozzák, és lehetőség szerint beépítik a törvénybe. Z.Z.