A nemzetközi rendezvényt az interneten élőben közvetítették az Ipoly Erdő Zrt székházábólKiss János: Vannak tartalékok a magyar erdőkben – Több, mint 100 ezer hektár a túltartott állomány, mintegy 27 millió köbméter faanyaggal –Jung: A megújuló energia-termelés mentális üzenete: az erdőgazdálkodásban a döntések ökológiai törvényeken alapulnak.
A konferenciát az Ipoly Erdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Megújuló Energia szakosztálya szervezésében tartották 2008. október 2-án, Balassagyarmaton az Európai Biomassza Napok magyarországi főrendezvényeként.
Kiss László vezérigazgató köszöntőjében elmondta, hogy a társaság kezelésére bízott 65 ezer hektár állami erdőnek az élőfakészlete 12 millió köbméter. Az éves növekedés mintegy 350 ezer köbméter, amelyből 200 ezer köbméter kitermelésére nyílik lehetőség. A kitermelt fa kétharmada úgynevezett sarangolt választék, amely méreténél és minőségénél fogva nem alkalmas fűrészipari feldolgozásra. Ezt a mennyiséget farost, papírgyártás és energia előállítás céljára értékesítik. Az utóbbi időben a társaság által kitermelt fa mintegy 60 százalékát adták el energia előállításra. Véleménye szerint a térség magánerdeiben ez az arány ennél magasabb. A gondjaikra bízott jelentős erőforrás, az erdő – melynek térfoglalása ebben a régióban a 40 százalékot meghaladja –a munkahelyteremtő, népességmegtartó funkcióját csak akkor tudja betölteni, ha ennek a terméknek a piaca biztosított.
Mizik András, a társaság munkatársa, a tanácskozás főszervezője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az előadók egyrészt a termelők, másrészt a felhasználók oldaláról igyekeznek megvilágítani a témát.
Ezt követően Jung László, az OEE Megújuló Energia szakosztályának elnöke elmondta, a nagy érdeklődés annak köszönhető, hogy a megújuló energia, közelebbről a dendromassza, vagyis a tűzifa, alapjaiban érinti a szakmát. Hazánkban és Európában egyaránt. Az Európai Biomassza Napokat a C.A.R.M.E.N. elnevezésű németországi szervezet kezdeményezte néhány évvel ezelőtt.
Az elnök kifejtette, hogy a ki kell lépni a szűk szakmai körből, a biomassza termelőknek a nyilvánosság elé kell állni, és meg kell mutatni, hogy mivel rendelkeznek. Ennek adott jó lehetőséget többek között, hogy a konferenciát az Ipoly Erdő Zrt honlapján interneten élőben követhették az érdeklődők.
A tanácskozás első előadását Kiss János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője tartotta. Elöljáróban leszögezte, hogy minden erdő hármas funkcióval – gazdasági, védelmi, közjóléti – funkcióval bír, és ezek közül nem állítunk rangsort, mindegyiket egyformán fontosnak tekintjük. Ez a tanácskozás a gazdasági funkcióval foglalkozik.
Az előadó leszögezte, az erdőtelepítés eredményeként, hazánkban minden megyében nőtt az erdőterület, tehát van mihez nyúlnunk.
Az erdőtelepítés mértéke hullámzó képet nyújt, és várhatóan 10 ezer hektár körül stabilizálódik.
A fafajok tekintetében a fenyők visszaszorulása figyelhető meg a kemény lombos fafajok javára, ami a biomassza szempontjából kedvező.
A fakitermelési lehetőségeket áttekintve megállapította, hogy az éves növedék mintegy 12-13 millió köbméter, melyből a kitermelhető mennyiség évi 10 millió köbméter. A tapasztalatok szerint a tényleges kitermelés 7 millió köbméter. Ez utóbbi csökkenő tendenciát mutat.
Tehát nincs túlhasználat hazánkban, ellenkezőleg, vannak tartalékok a magyar erdőkben.
A kitermelhető faanyagnak csupán 75 százalékát veszik ki, a növedéknek pedig csak 55 százalékát.
Vágásérettséget tekintve az akác adja a legnagyobb területet e téren, majd a tölgy következik.
A 10, 20 és 30 éven belül vágásérett állományok aránya kiegyenlített.
A tízéves periódusokban ez 330-370 ezer hektárt tesz ki, vagyis az elkövetkező 30 évben a fakitermelési lehetőség is kiegyenlített lesz.
A túltartott állományokról elmondta, hogy a fafaj-megoszlásukat tekintve elsősorban az akác és az egyéb kemény lombos fajokat nem vágták ki több mint tíz után sem.
Ezt a tendenciát eddig nem sikerült megállítani. A kitermelési lehetőségekből 10-14 ezer hektárt nem vágtunk le, és úgy tűnik, hogy 4-5 ezer hektár tartósan megmarad.
0-10 évvel túltartott állományok területe eléri a 83 ezer hektárt, ami 21 millió köbmétert tesz ki. Ez azt mutatja, hogy hatalmas tartalékaink vannak.
A még idősebb túltartott állományok területe 24 ezer hektár, s ez 6 millió köbmétert jelent, amit nem vettünk ki és ott van az erdőben.
A tűzifa-kitermelés éves szinten 3 millió köbméter körül alakult. Amennyiben kihasználnánk a körzeti erdőtervekben előírt lehetőségeket, akkor 3,6-3,7 millió köbmétert lehetne tűzifaként kitermelni.
A régió, a három északi megye helyzetéről részletesebben beszélt Kondor István, az MGSZH egri erdészeti igazgatója. A szakember elmondta, hogy a területen az erdősültség 29 százalékos, ami 437.178 hektár erdőt jelent. Távlatokban megcélozható a 603.000 hektár. A fakitermelési lehetőségeket bemutatva elmondta, hogy az erdők 62 százaléka állami, 38 százaléka magántulajdonban van. Ez utóbbiak 72 százaléka rendezett. A rendezetlen erdő az összes erdőterület közel 10 százaléka, s ez azért számottevő, mert ezekről a területekről nem számolhatunk fakitermeléssel.
A fafajokat tekintve az akác aránya rendkívül alacsony, erre a fafajra, ezen a környéken nem lehet alapozni a tűzifa tekintetében.
A régióban a tarvágásra alkalmas terület 20-22 százalék, amely elsősorban akác, fenyő és nemesnyár állományokat jelent.
A térségben kimagasló arányt tesz ki a természetes felújítás: 73 százalék. 11 százalék a sarj, 16 pedig a mesterséges felújítás.
Az előadó kiemelte, hogy csak olyan erőművek tervezhetők a térségben, amelyeknek a faanyagellátása a rendelkezésre álló lehetőségekből biztosítható. Az erőművek tervezésénél a nagyobb körültekintésre hívta föl a figyelmet.
A felhasználóknak arra is ügyelniük kell, hogy az egész éves fakitermelési lehetőség erősen korlátozott, ezért nagy tárlóhelyek kialakítására van szükség a folyamatos faanyagellátáshoz.
A fakitermelés alakulását tekintve a lehetőség nő, a tényleges kitermelés viszont 2007-ben alacsony volt.
Az egri igazgatóságnál a fakitermelési lehetőség 1 millió köbméter, a tény, pedig 600 ezer köbméter volt. A miskolci igazgatóságnál is csak az üzemtervi lehetőségek 55 százalékát termelték ki.
Kondor István figyelmeztetett arra, hogy az erdő egy életközösség, amelynek minden tagjára figyelemmel kell lennünk. Ezért a fa, mint megújuló erőforrás kitermelése csak tartós fenntarthatóság mellett végezhető.
Purker Walter Pornóapáti polgármestere a biomasszával megvalósított falufűtésről számolt be. Az osztrák határ közelében fekvő Vas megyei község 350 lakosa viszonylag könnyen megértette az ötlet jelentéségét. De a nyilvánosságra kerüléssel egy időben megjelent a településen a gázszolgáltató is, ellenpropagandával. A lakóközösség sikeresen szállt szembe az ellenlobbinak.
A falu első embere szerint a korszerű technológiának hagyománya van a településen, hiszen már 1929-ben vízierőműve volt Pornóapátinak.
A teljes beruházás nettó 361 millió forint volt, melynek 55 százalékát EU-s támogatásból valósították meg. 105 milliós MFB hitelt vettek föl, hogy a lakosságot ne terheljék, pedig a településen nincs munkanélküli.
A jelenlegi biomassza fűtőmű mellé napenergiát, fagázosítást és biogázt is alkalmazni kívánnak.
Nem mindenki kapcsolódott a fűtőműhöz, eddig 64 fogyasztójuk van.
A beruházás során nagy gondot fordítottak arra is, hogy lehetőleg csak magyar terméket használjanak föl.
A fűtőmű osztrák mintára szövetkezeti formában működik.
A berendezés távfelügyeleti rendszerrel működik, 24 órás folyamatos fűtéssel. Egy GJoule energia 2650 Ft-ba kerül.
Korábban 10-11 köbméter tűzifát használtak fel, míg a központi fűtőműnek ennél kevesebbre van szüksége. A kazánjuk 90-95 százalékos hatásfokkal működik.
A fagázosító fűtőberendezésekről a VIGAS-kazánok magyarországi forgalmazója képviseletében Szabó Angéla tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a 2003 óta folytatott vállalkozás nem csupán értékesít, hanem üzemeltet is.
A kazán teljesítménye a méreteitől és a tüzelőanyagtól függ, annak felületétől és víztartalmától. Az optimális a 15-20 százalékos nedvességtartalmú keményfa, amely 1000-1200 C?-on ég el. A kazán működése programozható.
Falvay Sándor, a Petrics-csoport képviseletében elöljáróban a faapríték hasznosítási megoldásokról beszélt. A kezdetekben nem volt elegendő faapríték, ezért ültetvénytelepítésbe fogtak. Szolgáltatásaik között megtalálható az ültetvények tervezése, a telepítés, a tanácsadás, a betakarítás szervezése, az aprítás és a felvásárlás. Aprítógépeket és kazánokat is forgalmaznak.
A számításaik szerint egy köbméter aprítékkal 200 kg szén-dioxid többletterhelés váltható ki.
Kéri László, a Biohő Kft ügyvezetője a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt fűtőerőművét mutatta be. Elmondta, hogy 1993-ban született döntés a HM szentendrei objektumának faalapú fűtésének megoldásáról. 1995-ben adták át a fűtőművet, egy 4 és egy 2 MW teljesítményű kazánnal. A korábbi 40 MW felhasználását ezzel a hattal váltották ki.
204-ben átadtak egy 1,3 MW teljesítményű áramtermelő gőzturbinát is.
Az összes beruházási költség 1,3 milliárd Ft volt. A tervezett élettartam 20 év.
A fűtőanyag évente 8-10 ezer tonna idegen anyagtól mentes biomassza: faipari hulladék, mezőgazdasági melléktermék, ipari présmaradék.
Ez Közép-Európa egyetlen ilyen létesítménye. Teljesen a biomasszára épül, nem tervezett leállásuk nem volt, ugyanakkor nincs műszaki tartalékuk. Minden műszaki megoldásuk egyedi. 
Hohol Gábor, az AES Tiszai Hőerőmű menedzsere a fatüzelésű villamos energiatermelésről beszélt. A társaság, amely 29 országban üzemeltet erőműveket, hazánkban a kazincbarcikai, a tiszaújvárosi és a tiszapalkonyai erőműveket működteti.
1998-ban jutottak el ahhoz a ponthoz, amikor számos okból új stratégiát kellett kidolgozniuk. 2002-2004 között álltak át a megújuló energiahordozók felhasználására, vegyes tüzeléssel.
A váltáshoz meg kellett oldani a finom szemcsés faanyag ellátást, a fűrészpor beszállítást, aprítást.
Az aprítógépük 120 t/óra kapacitású.
2007-ben a megújuló energia már 75 százalékot tett ki.
A terveik között szerepel a tüzelőanyag beszállítói kör bővítése, elsősorban a magán-erdőgazdálkodókkal.
A németországi C.A.R.M.E.N (Centrales Agrar-Rohstoff-Marketing- und Entwicklungs-Netzwerk) képviseletében Hans Günter tartott előadást. Elmondta, hogy a közcélú egyesület munkája három területre összpontosul: tudományos központ, technológia és szervezés, valamint a nyilvánossági munka.
A tanácsadáson és a szakértői véleményeken kívül megvalósíthatósági tanulmányokat is készítenek.
Bajorországban 1990 óta van bioenergia felhasználás, és ma már 252 biomassza-hőerőmű működik.
A fűtőanyag biomassza, a hagyományos tűzifa, apríték és pellet.
Ezen kívül mezőgazdasági biomasszát is felhasználnak: gabonát, repcét, szalmát és a rövid vágásfordulójú ültetvények aprítékát.
Az erdei apríték ára 70-80 €/t, a pelleté 180 €/t.
A fűtőműveiket biomassza- és olajkazánnal párhuzamosan építik. Az olajos üzem a csúcsigények miatt kell.
Az erdőtulajdonosok nem a fát, hanem a hőt értékesítik.
Molnár László, a Poplár Kft ügyvezetője a fa energetikai hasznosítását a magánerdő-gazdálkodók szemszögéből világította meg. Tevékenységük kiterjed az erdőgazdálkodáson kívül a telepítésre, az integrátori tevékenységre, az energetikai fahasznosításra, valamint a szőlő- és gyümölcsfa nyesedék, valamint a fás szárú biomassza felhasználására.
A munkájukat nehezíti az az utófinanszírozás, a hitelkényszer. A tevékenységük bővítésének feltétele a kiegyensúlyozott pénzforgalom és a folyamatos árbevétel.
Figyelmük kiterjed az eddig nem hasznosított faanyag feldolgozására is: cserje, tuskó, apadék, vágástéri hulladék. Ezeknek még nincs kiforrott feldolgozási technológiájuk.
Szükséges a biztos piaci háttér.
Jung László, az Egererdő Zrt vezérigazgató-helyettese, az OEE Megújuló Energia szakosztálya elnöke elmondta, hogy készül a megújuló energia stratégia. A 967.733 hektár állami erdőben meglévő 4.039.342 köbméter fatömeg választékszerkezetéről kifejtette, hogy ennek 54 százaléka úgynevezett hosszú tűzifa, 46 százaléka ipari fa.
Kiesett az utóbbi évtizedekben a bányafa igény, ebből a választékból is tűzifa lett.
Emlékeztetett, hogy 1990 után a hazai nagyipar összeomlásával óriási gázfölösleg keletkezett. Ezt a szolgáltatók ráerőltették a településekre. Ez volt Magyarország elgázosításának időszaka. A kényelmi szempontok miatt háttérbe szorult a tűzifa. Az erdőgazdaságok az erdőből kikerülő fa felét nem tudták értékesíteni.
Az ezredfordulón az energiaszektor – az AES – kereste meg a társaságokat, évi 260 ezer tonna tűzifa igénnyel. Négy észak-magyarországi erdőgazdaság, a Pilisi Parkerdő, az Ipoly Erdő, az Egererdő és az Északerdő Zrt. fogott össze a szállításra.
2002-ben tértek át az új árrendszerre, a fűtőérték alapján történő kalkulációra. A Lyukóbányán kitermelt barnaszenet vették alapul. Ezek szerint a tűzifa akkori árának háromszorosával indulhattak.
2003-ban születtek meg a szerződések és indulhatott meg a rendszeres szállítás.
Az előadó rámutatott, hogy Magyarország 2010-re 3,6 százalék megújuló energia felhasználást vállalt. Ezt már 2005-ben meghaladtuk. Ma az EU újabb prognózist vár a megújuló energia felhasználásról.
Kiemelte, hogy hazánk megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégia tervezetében a 2020-ban biomasszából előállítható villamosenergia mennyisége, potencionálásan közel előállítható lehetne tűzifából, de természetesen figyelembe kell venni a lakossági tűzifából megtermelhető hőmennyiség szükségletét is.
A megújuló energia támogatásának feltételi vannak: legyen hatékony, fenntartható módon állítsák elő, és decentralizált legyen, továbbá diverzifikált.
Nem felejthetjük el, hogy Magyarország 75 százalékban energiafüggő. Hazánk a háztartások gázfüggősége tekintetében a második helyen áll Európában.
A jövőt tekintve a szakember kiemelte a faanyag igényeknek megfelelő szállítását, a tájékoztatás fontosságát.
Végül felidézte a 2007. évi villamos energiatörvény tervezetének szövegét, amely azt tartalmazta, hogy a magyar fa erőműbe szállítása nem segíthető elő, nem kaphat ártámogatást.
A ForestPress kérdésére az elnök elmondta, hogy a külföldi példákhoz hasonlóan ők is gondolkodnak a fa helyett a hő eladásán, de a nagy tőkeigény akadályt jelent.
A hőveszteség miatt a rákötésnek is nagy szerepe van. A hozzáadott érték növelésének közgazdasági szempontja természetesen a szemük előtt lebeg. Megkeresték a társaságukat ilyen felkéréssel, jelenleg folynak a tárgyalások.
A megújuló energia-termelésnek a mentális üzenetéről azt emelte ki, hogy az erdőgazdálkodásban a döntések ökológiai törvényeken alapulnak. Ugyanakkor az EU is azt hangsúlyozza, hogy mindenki használja ki az adottságait, lehetőségeit. Mi a hazai erdők ökológiai potenciálját megőrizzük a jelenlegi színvonalon, a haszonvételt, pedig az igényekhez igyekezünk illeszteni. Z.Z.