A KEFAG Rt. 1993-ban alakult, majd 2006-tól KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. néven működik, tulajdonosa 100 százalékban az MNV Zrt. A társaság és jogelődei több mint hat évtizede gondozzák a Duna-Tisza köze erdeit, kiemelt tevékenységeink közé tartozik a mag- és csemetetermesztés, az erdőművelés, a fahasználat, az erdőgazdálkodási szolgáltatások, a faipar, a kereskedelem, valamint a vadgazdálkodás. 
2008. október 7-én, a Bugaci Erdészet területén található Bucka Szálló parkjában felállított óriási sátorban tartotta a társaság a tizenöt éves jubileumi ünnepségét.
A meghívott vendégek és a társaság munkatársai előtt Kiss Béla vezérigazgató tartott beszámolót a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. másfél évtizedes tevékenységéről. Ezt követően a vezérigazgató kitüntetéseket adott át.
Az eseményen Bondor Antal, a társaság igazgató tanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt.
A társaság erdészetei – Észak-Kiskunsági Erdészet, Bugaci Erdészet, Császártöltési Erdészet, Dél-Kiskunsági Erdészet – átlagosan 1200 hektáron végeznek erdőfelújítást, és további 500 hektáron nyújtanak erdőgazdálkodási szolgáltatást magánszemélyek részére. Az évente nevelt 17 millió csemete a saját felhasználáson túl a térségben gazdálkodók erdőfelújításainak és erdőtelepítéseinek szükségleteit is fedezi. Mivel az Alföld-fásítási programban a megye 80-90 ezer hektárral érdekelt, így az új erdők létesítése továbbra is a KEFAG Zrt. meghatározó feladatai közé tartozik. Az eredményes erdőtelepítés és erdőfelújítás érdekében nagy hangsúlyt kap a maggazdálkodás, a kiváló minőségű, magas genetikai értékkel rendelkező szaporítóanyag-termelés, amelyhez a tudományos hátteret a társaság országos viszonylatban is egyedülálló Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központja, az ESZTK biztosít.
A KEFAG Zrt. fahasználati tevékenysége során évente átlagosan 180-200 ezer nettó m? faanyagot termel ki, amelynek közel 60 százaléka véghasználatból, a többi előhasználatból (tisztítás, törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítés) származik. A fatermékek mintegy ötöde ipari faként, a többi sarangolt áruként (papírfa, farostfa, tűzifa) kerül forgalomba. A társaság a termékek közel 65-70 százalékát exportálja, a fennmaradó részét raklapüzemeiben (ÖKOPAL Raklap Üzem, Bugaci Raklap Üzem) hasznosítja, valamint belföldi piacokon értékesíti.
A városi kertkultúra fejlődése és az autópálya-építések igényeinek megfelelően az elmúlt években előtérbe került a nagy választékú díszfák és díszcserjék konténeres termesztése. A feladatot a társasághoz tartozó Juniperus Parkerdészet látja el, magas szakmai színvonalon.
A KEFAG Zrt. feladatainak szerves részét képezi a vadgazdálkodás, illetve a vadászat. A vad- és az erdőgazdálkodás fogalmai elválaszthatatlanok egymástól, ez vállalatunknál főként a nagyvad-vadásztatást (gím, dám, őz és vaddisznó) jelenti. Emellett apróvadban nyúl és fácán, ritkábban vadréce és fogoly vadásztatására van lehetőség. A nagyvad vadásztatását vadaskertek is szolgálják.
A társaság a hagyományos tevékenységei mellett számos közjóléti és közhasznú feladatot is ellát. Fenntartja és működteti a 62 hektáros, 14 ösvényes, mintegy 800 féle fás szárú növényt éltető Kecskeméti Arborétumot, a 26 hektáros, 1848 m-es tanösvényű, gazdag növény- és állatvilággal rendelkező Vackor Vár Erdei Iskolát, valamint a homoki erdőtelepítés történetét bemutató bugaci Alföldfásítási Múzeumot.
Az ismeretterjesztést és a környezeti nevelést szolgálják a folyamatosan karbantartott parkerdei (Kecskemét-Csalános, Császártöltés és Kelebia). A KEFAG Zrt. kezeli az 1848-49-es Szabadságharc Alapítvány által létrehozott emlékhelynek és gyűjteménynek otthont adó Nyíri Szabadidőközpontot, az alföldi erdőtelepítés méltó emlékhelyeként számon tartott Milliomodik Hektár parkerdőt, és üzemelteti a Tőserdő Kastélyt, a bugaci Bucka Szállót valamint két vadászházat Bugacon és Kelebián.
A KEFAG Zrt. mintegy 360 alkalmazottnak ad munkát, árbevétele meghaladja a négymilliárd forintot, amelynek közel 50 százaléka exportból származik.
A társaság közel egy éve a védelem alatt álló területeinek egy részét átadta a Kiskunsági Nemzeti Parknak. Erről Kiss Béla vezérigazgató a ForestPress-nek elmondta, hogy a tavaly decemberben átadott területen található ingatlant is átvette és megtérítette a nemzeti park. Az erdészeti hatóságnál egyelőre az erdőkezelői jogot nem vezették át, amíg ez nem történik meg, addig jogilag a területek kezelője az erdészeti társaság. Addig is, amíg ez megtörténik, a két szervezet megállapodást kötött, az ebben az évben esedékes feladatokat a társaság elvégzi, hogy az állományok ne szenvedjenek kárt. A nemzeti park számos erdőmérnököt foglalkoztat, eddig is kezeltek mintegy ötezer hektár erdőt, így a szakmai feltételek biztosítottak a kezelői feladatok ellátásához.
Ismert, hogy a társaság valamennyi természetvédelmi területét szeretné megszerezni a nemzeti park.
Az elmúlt másfél évtizedről a vezérigazgató elmondta, hogy a szakma más dimenziókba lépett, egy profi nagyvállalattá alakultak, amelyben komoly technikai fejlesztéseket hajtottak végre, a közgazdasági szemléletük korszerűsödött. A rendelkezésre álló erőforrásaikkal nemcsak az erdőállomány bővítését valósították meg, hanem a profitjuk terhére komoly közjóléti feladatokat is ellátnak. Kiss Béla megjegyezte, hogy sajnos a társadalom számára még nem tudatosult, hogy a jelenleg ingyenes közjóléti szolgáltatások is pénzbe kerülnek, holott más szabadidős területen belépő jegyet kell fizetniük. Arról nem is beszélve, hogy ezeket a létesítményeket óvni, védeni kellene.
A jövőt tekintve a vezérigazgató kifejtette, hogy fontos volna az erdőfelújítás támogatásának, kompenzálásának megoldása. Erre saját erőből is tesznek lépéseket, a vágásterületeken keletkezett gally és tuskó felhasználására, hasznosítására törekednek, a költségtakarékosabb erdőfelújítás érdekében. Egy lényeges terület a logisztika, ahol az energiaárak drasztikus emelkedése miatt lesz szükség a kereskedelmi tevékenység és stratégia átgondolására. Valószínűleg vissza kell vonulniuk az exportból, és a belföldi partnereket kell előnyben részesíteni. A technológiát tekintve is változtatniuk kell, a tőmelletti rakodók helyett közbülső rakodókon kell elérhetővé tenni a fát nem terepjáró gépkocsik számára.