A Bakonyerdő Zrt fogadta az Országos Erdészeti Egyesület szakosztályait2008. november 6-án és 7-én az OEE Erdők a Közjóért és a Közönségkapcsolatok szakosztálya kihelyezett szakosztályalkalmat tartott a Bakonyerdő Zrt Monostorapáti és Keszthelyi Erdészeténél.
Az 1000 hektáros Csicsói erdőtömb közepén található Balaton-felvidéki Erdei Iskolánál találkozott a csapat, ahol Farkas Attila erdészeti igazgató, Stubán Zoltán osztályvezető és Farkas Zsuzsanna, az erdei iskola vezetője fogadta a szakosztályok tagjait. 
Amint arról többször beszámoltunk, az intézmény a közelmúltban kapta meg az Erdei Iskolai Szolgáltató címet az oktatási illetve a környezetvédelmi tárcától.
Az iskola vezetője tájékoztatást adott az erdei iskolai programokról, az iskola által nyújtott szolgáltatásokról, majd bemutatta az objektum épületeit. Az erdei iskola további fejlesztését is tervezik, mind műszaki, mint pedagógiai téren.
Három épületben nyílik lehetőség szállásra, mintegy 50 fő részére, összkomfortos körülmények között.
A korszerűen fölszerelt tanépületben 25-30 fő részére tudnak bemutatót, órákat tartani. Az iskola területén sportpálya, játszótér, kiépített tűzrakó és kemence található. A közelben a számos állomással rendelkező Öreg bükk tanösvény nyújt további ismeretszerzési lehetőségeket. A tanulóknak kirándulások keretében megmutatják a környékbeli látnivalókat, történelmi, kulturális és természeti értékeket is.
A bemutatót követően a csoport Farkas Attila vezetésével, autóbusszal indult a Hegyesdi Várhegy Parkerdő és Tanösvény megtekintésére. 
– A Hamuházi forrás neve arra utal, hogy egykor ott is hamuzsír előállításával foglalkoztak. Akkoriban mintegy 4000 tonna hamuzsírt exportált Magyarország, s ehhez 6-7 millió köbméter fát vágtak ki – tudtuk meg Farkas Attilától.
Ennek – a magánerdőben létesült – parkerdőnek és tanösvénynek a terveit Farkas Zsuzsanna készítette, még diplomatervként.
A közelben magasodó Hegyesdi vár egykor királyi erőd volt, melyet a tatárok nem, de a törökök csellel elfoglaltak.
Utunk további részén elhaladtunk a Zalahalápi kopáros mellett, amelyet most alakítanak át, s a korábbi fenyvest cseres és molyhos tölgy váltja föl.
A fokozottan védett területen fekvő Szigligeti várrom megtekintése után folytattuk utunkat a Badacsonyhoz.
A Badacsony környékét, a történeti és geológiai emlékhelyeket a nemzeti parkkal közösen tartja fenn az erdészeti társaság. Simon György erdész elmondta, hogy sok gondot okoznak a kirándulók, többletköltséget és –munkát jelent a „kezük nyoma”. Az igények viszont nagyok és nőnek, ha valami hiányzik, rögtön szóvá teszik.
A hegyoldalban található a Klastrom-kút erdei pihenőhely, amelyet az egyik első pálos kolostor helyén alakítottak ki.
A Simon György által vezetett felújítást követően 2008 tavaszán szentelték föl, s azóta is állandóan friss virág található a II. János Pál emlékkőnél. Az egykori pápát ábrázoló festmény Udvardi Erzsébet alkotása.
A következő állomásunk a nemrégen fölavatott Salföldi pálos kolostorrom. A nevezetes helyet két lovas kocsival közelítettük meg. Farkas Attila elmondta, hogy a műemlék az erdészeti társaság kezelésében van. Az emlékhely fölújítása 2002-ben kezdődött el, de az elvégzett munka sok kívánnivalót hagyott maga után. A következő években a műemlékvédelem csak a lezárást rendelte el életveszély, a tégla kiegészítés megrogyása miatt. 
Ezek után az FVM és a NKA forrásainak felhasználásával, mintegy 10 millió forintból újították föl, remélhetően most már hibák nélkül. Az impozáns épületmaradvány tekintélyt és áhítatot parancsolóan uralja a környék erdeit.
Farkas Attila rövid ismertetőt tartott az egyetlen magyar eredetű rend, a pálosok alapításáról, majd Barátossy Gábor korábbi főosztályvezető egészítette ki az elhangzottakat. A pálosok a keleti, ún. szkíta rítusú kereszténységet gyakorolták, iskolákat alapítottak, nem kamatra adtak kölcsönt, és a nép jólétét szolgálták. 1308-ban kapta meg a rend a pápai jóváhagyást. Mátyás király kedvenc rendje volt, áldásuk nélkül nem indult csatába. A török elleni védelem oszlopai voltak, amit az oszmánok igyekeztek kellően megbosszulni. Ezzel együtt II. József mérte rájuk a legnagyobb csapást, és 4 millió arany forintot kobozott el a rendtől, feloszlatásakor.
A napot a Hegyestű bazalt képződményeinek megtekintése, és a geológiai látnivalónál a környékbeli borok kóstolója – csicsói juhfark, monoszlói olaszrizling és szürkebarát, valamint zánkai zweigelt – zárta. Z.Z.