A KEFAG Zrt. 2009. április 16-17-én kétnapos tanulmányútra látta vendégül az Erdőművelési Szakosztályt.Kiss Béla vezérigazgató úr részletes tájékoztatót adott a KEFAG Zrt. gazdálkodásáról, eredményeikről, gondjaikról.
Megemlítette a 2007. évi nagy erdőtűz utáni felújítási problémát, az erdőfenntartási járulék és az erdőművelés normatív támogatásának elmaradása miatti 140 millió forintos pozitív szaldó hiányát, a 100 e m3 fafeldolgozási kapacitást, stb..
Saját tulajdonú Kft. üzemelteti a talajelőkészítő gépparkjukat és a jelentős arányú saját tehergépjármű parkot. Ez a megoldás, a speciális gépek folyamatos rendelkezésre állása és a vállalkozói díjak kontroll alatt tartása miatt, előnyös és jól bevált. 
A 60 százalékos fenyő arányt próbálják a lombosok javára eltolni, de a szélsőséges termőhelyi viszonyok miatt szűk a sikeresen alkalmazható fafajok repertoárja. Kiemelten gondot okoz a pajorfertőzöttség és az erdőtüzek. Az évi átlagos 900 hektár felújítást saját csemetekertekben termelt anyaggal oldják meg. A hagyományosan bevált technológia: tuskózás, mélyszántás utáni csemeteültetés, pajor elleni védekezés, évi három-négyszeri sor- és sorközápolás, homokverés elleni rozsvetés.
A vágástakarítás és tuskókiemelés költségeinek megtérülése és az erdőfelújítás költségének csökkentése érdekében, vállalkozás bevonásával, biomassza programot indítottak.
Fefeldolgozásuk két nagyobb raklapüzemre összpontosul, mely ágazatot érzékenyen érinti a gazdasági válság.
Cégüknél hagyománya van az erdőtelepítések kivitelezésének és a magánszektorban képződött faanyag felvásárlásának is.
Első terepi programunk – a Közönségkapcsolatok és az Erdők a közjóért Szakosztályokkal közösen – a Kiskunsági Nemzeti Park területén volt. Baráti vendéglátás közben megismerkedtünk a Kiskunság tájtörténetével, ezen belül az erdő és erdőgazdálkodás jelentősebb mozzanataival. Vendéglátóink figyelme arra is kiterjedt, hogy megemlékezzünk a nemzeti park erdőmérnök végzettségű alapítóiról.
A nemzeti park költségeinek 60 százalékát saját bevételéből fedezi. Ez főleg a nádgazdálkodásból, állattartásból, földterületek bérbeadásából és pályázati pénzekből származik. Az erdőgazdálkodás bevételét teljes mértékben visszaforgatják. Kiemelt feladatnak tartják a természetszerűbb erdők kialakítását.
Az ősborókásban tett séta után megnéztük a nemzeti park egyik erdőfelújítását, ahol ameraikai kőris kitermelése után magyar kőris célállományt hoznak létre. Vendéglátónk elmondta, hogy számukra több gondot jelent az erdőgazdálkodás, mint más gazdálkodónak, hiszen őket a természetvédelmi irányelvek fokozottabb betartásának kényszere is sújtja. Itt többen is felvetették, hogy míg az üzemtervezés a klimax, vagy gazdaságilag értékesebb célállományokat tervezi meg, gondot okoz az erdőművelés normatív támogatásának megszünése miatti forráshiány. Mivel az állam felhagyott a több évtizedes gyakorlattal, miszerint fafajpolitikai irányelveinek megvalósítását anyagi támogatások révén ösztönzi, időszerü nagyobb szabadságot adni a felújítás módja és célállománya tekintetében a gazdálkodónak.
A 2007. évi erdőtűz nemzeti parki erdőket is érintett. Keresik az erősen gazdaságtalan felújítás helyetti csereerdősítés lehetőségét.
Következő programban betekintést kaptunk a tuskószeletelő, vágáshulladék kötegelő és aprító gépekre alapozott biomassza programba. Jelenleg a gépek, a technológia és gazdaságosság tesztelése folyik. Tervezik egy saját, 5-7MW-os biomasszaerőmű építését, ahol a hőt faipari üzemük szárítási kapacitásához használják fel.
Jakabszálláson megnéztük a Bugaci Erdészet területét érintő, 2007. évi erdőtűz felszámolásának munkálatait. A terep és a vízgazdálkodás adta lehetőségektől függően próbálják a lombos fafajok arányát növelni. Sikeresen alkalmazzák a szürkenyárnál a sarjaztatást.
A nap befejezéseként megismerkedtünk a bugaci raklapüzemmel, ahol több száz millió forintos fejlesztés révén sikerült egy világszinvonalú, modern és rendezett üzemet kialakítani.
Második nap a Császártöltési Erdészetnél ismerkedtünk a 2007. évi erdőtűz következményeivel és felszámolásának problémáival.
A tűz eloltása egy hétig tartott, mintegy 1300 hektár állami, magán és természetvédelmi terület égett le.
Az államerdészet, tulajdonosi támogatással, azonnal elkezdte a tűzkárok felszámolását, ám a magán szektor területén a forráshiány miatt nagyobb területeken még nem történt érdemi változás. Itt kiemelt problémák: az erdészeti potenciál helyreállítására beadott pályázatokra a kifizetések még nem történtek meg, a pályázaton elnyerhető összegek nem elégségesek ezen területek előkészítésének és újraerdősítésénak költségére, e gyenge termőhelyeken várható fakitermelési hozamok nem fedezik a többszöri újraerdősítés költségét, a magánszektor jellemzően nem rendelkezik ekkora volumenű károk felszámolásához szükséges anyagi forrásokkal. Felvetettük, hogy van-e jele a hatályos erdészeti jogszabályokban előírt határidők be nem tartása miatti szankcionálások elkerülését célzó tulajdontól, erdőgazdálkodástól való megszabadulási szándéknak. A kapott válaszokból arra következtethetünk, hogy az erdészeti hatóság toleranciája miatt még ez nem aktuális.
Óriási probléma a pajorkár, ami miatt az erdősítések felét meg kellett ismételni. Az uniós szabályozás miatt jelenleg nincs hatékony engedélyezett vegyszer. Minden cserebogár nemzedék nagy számban van jelen. Nincs különbség az egyes fafajokban okozott károsítások mértékében. Hatékony védekezés híján, részterületeken, várhatóan még évekig kell ismételni az erdősítést.
A területen az erdőtűz előtti 89 százalékos fenyőarány jelenleg 55 százalék. A lombosok közül elsősorban szürke és fekete nyárral erdősítenek.
Részletes betekintést kaptunk a saját Kft. üzemeltetésében végzett tuskózás, talajelőkészítés és faanyagmozgatás technikai és financiális kérdéseibe.
Végezetül megismerkedtünk a keceli csemetekert munkájával, ahol elsősorban fekete- és erdeifenyőt termelnek.
Köszönetünket fejezzük ki tanulmányutunk megszervezésében résztvett erdőgazdasági és nemzeti parki kollégáknak, vendéglátóinknak. Köszönjük a szívélyes vendéglátást. Urbán Pál, az OEE Erdőművelési Szakosztály elnöke