ForestPress fotók
Solymos Rezső 1929. június 12-én született Bejcgyertyánoson.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya és Erdészeti Bizottsága
dr. hc. dr. Solymos Rezső erdőmérnök, akadémikus 80. születésnapja tiszteletére Erdőgazdálkodás és fahasznosítás – jelen és jövő címmel tudományos konferenciát rendezett 2009. május 21-én az MTA Székházában.
Dr. Somogyi Zoltán, dr. Marosi György és dr. Veperdi Gábor A hazai erdővagyon (növedék) jelenlegi és várható alakulása című előadását Somogyi Zoltán mondta el. Az akadémikust idézve kezdte: „A mi dolgunk a 21. század kezdetén, – többek között – az, hogy az erdők fatermésére, az élőfa és a kitermelt faanyag természet- és környezetvédelmi szerepére felhívjuk a figyelmet. ”
Az erdővagyon lehetséges változásairól a következőket sorolta:
– rövid távon nőtt a szén-dioxid „trágya”,
– közép távon ez az effektus bizonytalan, és emiatt csökkenhet az erdővagyon,
– a túlhasználat a magyar erdők szempontjából gondot okozhat,
– rövid távon nő, közép és hosszú távon csökken az erdővagyon,
– a felhagyott erdők újbóli kezelésbe vonása növelheti.
Csökkenhet-e végezetül az erdővagyonunk? A válasz igen, a klímaváltozás és a földi méretű változások, a víz-stressz hatására.
A mai bükkösök helyén 2100-ban várhatóan már csak erdős-sztyepp lesz.
A változások egyik előre jelzője a kanadai szú „sikertörténete”. 
A nemzetközi szervezetek az alkalmazkodás fontosságára hívják fel a figyelmet, de e téren mi még sehol sem vagyunk – figyelmeztetett az előadó.
Eddig az erdővagyonunk komolyabb konfliktusok nélkül gyarapodhatott.
Dr. Lett Béla, Szepesi András, Wisnowszky Károly, Kolozs László: Az erdővagyon számbavételének helyzete és jövőben alkalmazandó eljárásai című előadást Lett Béla mondta el.
Bevezetésül leszögezte, hogy nagy a különbség az állami és a magánerdők élőfakészlete között.
Az erdők teljes gazdasági értéke három komponensből tevődik össze: a piacosított javakból, a részben piacosítottakból (ilyen például az erdei turizmus), valamint a nem piacosítottakból.
Érdekes felmérés eredményeiről számolt be, amelyben a Benedek Elek Főiskolai Kar és az Erdőmérnöki Kar hallgatóit kérdezték meg a Soproni hegység értékeiről. Az említett értékek között szerepelt többek között az őz, a kőfejtő, a Károly-kilátó, a szalamandra és sok más tényező.
Dr. Nagy Dániel Az új erdőtörvény hatása az erdővagyonra és annak hasznosítása címmel tartott előadást. Elöljáróban megjegyezte, bízik abban, hogy a köztársasági elnök méltónak tartja az új erdőtörvényt aláírásra. (Mint ismert, ez az óta megtörtént - a szerk.)
Az erdőpolitika céljait nem kell állandóan megfogalmazni, hisz’ a Kaán Károly által megfogalmazottak ma is érvényesek.
A jövőben az ágazati jogalkotáson kívül fontos cél volt még az ágazaton kívüli jogalkotás befolyásolása, a szakmai szempontok érvényesítése (adórendszer, társasági jog erdészeti specifikumai).
A közvetlen támogatások rendszere (nemzeti és közösségi) is megköveteli az új erdőtörvényt.
Elmondta, hogy a NEP kiemelt feladata volt az új erdőtörvény előkészítése, az egységes állami erdőkezelés megvalósítása, az erdőgazdálkodás kötelmeinek egyszerűsítése, a fékek és egyensúlyok rendszerének kialakításával.
Az új erdőtörvény I., III. és XII. fejezete koncepcionálisan változott. Másutt pontosítások történtek.
Közbevetőleg megállapította, hogy az erdő a legalacsonyabb szintű támogatást élvező művelési ág az agráriumban.
Új jogintézmény a természetességi állapot, a szabadrendelkezésű erdő. Ez utóbbi esetében lehetősége nyílik a tulajdonosnak akár a felszámolásra, de akár az erdő besorolásra is.
Elmondta, hogy az erdő adatai továbbra is csupán korlátozottan nyilvánosak.
A birtokkoncentráció elősegítésére a hitelképességet kell javítani.
Speciális, új szerződéstípus az erdőgazdálkodási haszonbérlet.
Az új erdőtörvény tartalmazza, hogy a rendeltetés, az üzemmód változtatása a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
Bevezetik az eredetigazolási rendszert, amely a kitermelt fa nyomon követésére alkalmas.
Fontos újdonság, hogy az állam az erdővédelem koordinációjában vállal fokozottabb szerepet. A szakirányítók nyilvántartásában követhető az erdőrészletek engedélyezési állapota.
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység működtetésére akkor lehet szükség, ha hiányzik a tulajdonosi felelősség, ha nincs végrehajtója a gazdálkodói tevékenységnek.
A főosztályvezető kiemelte, hogy az új erdőtörvény reményei szerint a fékek és az egyensúlyok, a lehetőségek és a felelősség rendszerét hozhatja.
Dr. Molnár Sándor: Faellátásunk forrásai egy határok nélküli piacon (a hazai faanyag konkurenciája) címmel tartott előadást.
Azzal kezdte, hogy ha már nem lesz a Földön szén, gáz és fém, fa akkor is lesz. Ez pedig az életet jelenheti.
Leszögezte, hogy jelenleg nem túlhasználat, hanem alulhasználat van. Ugyanakkor kevés a fenyőnk, ennek behozatalára igény van.
Az egyik legnagyobb dilemmát vetette föl, faanyagot vagy helyettesítő anyagot használjon az ipar. Megállapította, hogy a helyettesítő anyagok károkat okoznak. Ennek az ellensúlyozására fokozni kellene a PR-tevékenységet.
Hazai faanyagunknak 64,6 százaléka sarangolt választék. Alacsony a rönkkihozatal. Emiatt nagyobb gondot kellene fordítani a minőségi fatermesztésre.
Magyarországon korábban 1 m3 volt az egy főre eső éves fafogyasztás, ma csak 0,7 m3.
Ráadásul a gazdasági válság nagyon megszorongatta a fafeldolgozó ipart.
A külkereskedelmi export (301,3)-import (372,4) egyenlegünk negatív, mintegy 71,1 millió Ft-nyi hiányt mutat.
Ennek hátterében többek között az áll, hogy a hazai cellulóz- és papíripart szinte felszámolták.
Ami a behozatali forrásainkat illeti, a fenyő hengeresfa importunk elsősorban Ukrajnára és Oroszországra támaszkodik, míg a fenyő fűrészáru importunk 80 százaléka az EU-s országokból származik.
Végezetül Molnár Sándor felolvasta Winkler András professzor verses köszöntőjét.
Dr. Pethő József az Országos Erdészeti Egyesület elnöke akadémikusként, kutatóként és erdészként is köszöntötte az ünnepeltet, és megköszönte a magyar erdészek nevében, amit a szakmáért tett. Emlékeztetett arra, hogy tíz évig társadalmi munkában szerkesztette Az ERDŐ című folyóiratunkat. Hosszú ideig volt az OEE Erdőművelési szakosztályának elnöke. Az OEE elnöke átadta Solymos Rezső akadémikusnak az egyesület kitüntető oklevelét.
Faragó Sándor zárszavában arra emlékeztetett, hogy Solymos Rezső hozta be az erdőt az akadémiára, és ő vitte ki az akadémikusokat az erdőbe.
Az akadémikus válaszában arra hivatkozott, hogy a 80 év nem érdem, hanem állapot, s 1947 óta, amikor Szombathelyről elindult az erdőmérnöki pályára, sok idő telt el. Ebben a korban már tiszteletbeli elnöknek és előszóírónak szokták a fölkérni a kortársakat, a tudományos pálya végén.
Szomorúan állapította meg, hogy látta annak idején az ERTI székházának alapítását, s most a végjátékot, a költözést. Ennek ellenére bízik abban, hogy a magyar erdészet Napja feljövőben van.
Úgy ítéli meg, hogy az MTA a hazai közéletben meghatározó szerepet tölt be, ezért is választotta jelmondatnak, hogy hozzuk be az erdőt az akadémiára és vigyük ki az akadémiát az erdőbe.
Utolsó mondatával megerősítette, ha újra kezdené, akkor is erdész lenne. (Z.)