Fotó: Rásó János
Az ERTI a koreai partnerrel közös finanszírozású NKTH-TéT pályázatot nyújtott be az akáctermesztés fejlesztése témában.
A magyar akáctermesztés kutatás-fejlesztési és gyakorlati eredményeit világszerte élénk figyelem kíséri évtizedek óta.
Május utolsó napjaiban dél-koreai szakemberek egy csoportja járt hazánkban, és három napos program keretében ismerkedett meg az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében az akáctermesztés magyarországi eredményeivel – tudtuk meg az ERTI szakembereitől.
A tanulmányút során a vendégek előadást hallgattak meg „Akáctermesztés Magyarországon” címmel dr. Rédei Károlytól, valamint a magyar méhészet helyzetével ismerkedhettek meg Csiha Imre „Magyar méhészet a számok tükrében - az akác a méhészet főfafaja” című előadásából.
A program során a vendégek a NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészeténél Fehér Sándor erdészeti igazgató vezetésével kísérleti akác állományokat, majd a mikebudai fűrészüzem akácfa-feldolgozását tekintették meg.
Az ERTI gödöllői arborétumában a vendégek a tizenöt – részben újonnan szelektált – mikroszaporítással előállított akácklónt tartalmazó gyűjteménnyel ismerkedtek meg. Érdeklődésük középpontjában elsősorban a kiváló alaki tulajdonságú árbocakácok, valamint a méhészetileg is jelentős akácklónok álltak. A vendégek elismerően nyilatkoztak a látottakról, s kifejezték azt a reményüket, hogy a dél-koreai akáctermesztés kultúrájának fejlesztése során a továbbiakban is támaszkodhatnak majd a magyar K+F eredményekre és gyakorlati tapasztalatokra.
A szakmai konzultációk során kiderült, hogy Dél-Koreában a jelentős népsűrűség miatt – négyszerese hazánknak – ismeretlen a méhészetben a vándorlás, ugyanis a faluközösségek nem engednek be területükre idegen méhészeket. Akácosaik két részre bonthatók: mintegy 60 ezer hektár elsődlegesen fatermesztést szolgáló akácosuk és közel 540 ezer hektár akáccal hézagosan fedett ún. agroerdejük van.
A nálunk néhány éve megjelent akác gubacsszúnyog (Obolodiplosis robiniae) Dél-Koreában már régóta jelen van. A vendégek közlései alapján, a távol-keleti ország akácállományai az erősebb károsítást követően újra kihajtanak, tehát a károsítást tolerálni tudják.
A tanulmányút részbeni finanszírozója a Magyar-Koreai Műszaki Fejlesztési Alapítvány volt. Az ERTI a koreai partnerrel közös finanszírozású NKTH-TéT pályázatot nyújtott be az akáctermesztés fejlesztése témájában.