Kiss Béla: Ezt a küldetést a szakmának fel kell vállalnia.
Az önkormányzatok és a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. értékteremtő együttműködése
2010. február 26-án a KEFAG ZRT székházában mutatták be a szerkesztők – Dobó István, az OEE Erdők a Közjóért Szakosztály és Zétényi Zoltán a Közönségkapcsolatok Szakosztály elnöke – azt a könyvet, amely részletes keresztmetszetet nyújt az erdőgazdálkodás azon területeiről, amelyek nem az erdei haszonvételhez kapcsolódnak.
Az ünnepi alkalmon a vendéglátókon kívül megjelent többek között Iványosi-Szabó András, Kecskemét város alpolgármestere, Belágyi Mihály, Tompa város polgármestere, Frick József, Császártöltés község polgármestere, dr. Kelemen Márk, Kerekegyháza város polgármestere, Szabó László, Bugac község polgármestere, Varga Sándor, Lakitelek község polgármestere, dr. Molnár Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei MGSZH főigazgatója, Spiegl János, a Bács-Kiskun Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság Igazgatója, továbbá a Dalerd Zrt., a NYIRERDŐ Zrt., a NEFAG Zrt. képviselői.
A KEFAG ZRT nevében Kiss Béla vezérigazgató köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy azért is örül ennek a kötetnek, mert az erdészek elsősorban akkor kerülnek az érdeklődés, a nyilvánosság homlokterébe, amikor a közmegítélés szerint valami hibát vétenek.
A közjóléti tevékenységnek sokkal kisebb az esélye a média-megjelenésre.
Ez a kötet az Országos Erdészeti Egyesület szakosztályának 40 éves tevékenységét öleli fel.
Napjainkra térve emlékeztetett, hogy a közjóléti tevékenység szinte kizárólag a társaság profitjából történik, míg korábban erre a feladatra a központi költségvetésből komoly források jutottak.
A vezérigazgató arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy 2010-ben a társaság 72 millió forintot fordít a közjóléti berendezésekre, s ez az összeg csupán a létesítmények színvonalának fenntartására elegendő. Ez az összeg nettó érték, a költségek ennél nagyobbak.
Kiss Béla kifejtette, hogy ezt a küldetést a szakmának fel kell vállalnia.
Ennek a tevékenységnek a bemutatásához kérte a jelenlévők, a sajtó támogatását, azzal a céllal is, hogy a politikai döntéshozók is ismerjék föl ennek a jelentőségét.
Szabó Tibor, a társaság vezérigazgató-helyettese vetítettképes előadással mutatta be a KEFAG ZRT tevékenységét. Elmondta, hogy a mintegy 60 ezer hektár erdővel gazdálkodó társaság területén csak mesterséges úton lehet erdőt létrehozni, s ehhez gondoskodniuk kell a megfelelő szaporítóanyagról. Ennek érdekében létesült az Alföld legnagyobb faiskolája, a Juniperus.
Évente mintegy 1250 hektáron kerül sor véghasználatra, 1000-1200 hektáron pedig erdőfelújításra. Az éves fakitermelés mennyisége hektáronként 180-200 m3.
A közjóléti tevékenységre térve kifejtette, hogy a 62 hektáron elterülő Kecskeméti Arborétum az egykori kukoricaföld helyén ma már a város egyik idegenforgalmi vonzerejének tekinthető, hisz’ évente mintegy 60 ezer látogató keresi föl. A 14 tanösvény mentén közel 900-féle fásszárú növényt láthatunk.
A Nyírerdei Vackor Vár Erdei Iskola hasonlóan a társaság büszkesége, ahol 44 fős szálló, étkező és előadók várják a vendégeket. A létesítmény tőszomszédságában található a Szulyovszky-féle erdészház, ahol az 1848-as emlékek autentikus gyűjteményében gyönyörködhet a látogató.
A Bucka Szálló hazánk egyik kiemelkedő idegenforgalmi nevezetessége, a Bugaci puszta közelében található. Ez a ház 39 fő kényelmét szolgálhatja, csatlakozva a közeli vadászházhoz. A szálló szomszédságában oktatási kabinet is rendelkezésre áll. A létesítménnyel szemben pedig különleges látnivaló és élmény, az Alföldfásítási Múzeum, amely a magyar erdészek áldozatos munkáját mutatja be a homokfásítás évszázados küzdelme során.
A Tőserdő Kastély Üdülő a Holt-tiszai védett területen található, igazi ékszerdoboz, ahol 11 főnek tudnak szállást és étkezést biztosítani.
A társaság a Kecskeméti Arborétumon kívül gondoz még több parkerdőt és tanösvényt is: a Csalánosi, a Nyíri, a Császártöltési, a Kelebiai parkerdőt és a Keceli tanösvényt.
Dobó István szakosztályelnök utalt a 40 éve működő Erdők a közjóért szakosztály tevékenységére, és az évforduló alkalmából megjelentetett kötet első kiadásának kedvező visszhangjára. A tavaly elnyert pályázati forrás és a támogatók segítségével sikerült újabb 2200 példányban kinyomtatni az új, javított kiadást, amelyet eljuttatunk minden 500 léleknél népesebb település polgármesterének.
A szakosztályelnök kifejtette, hogy minimálisra csökkent a közjóléti tevékenység finanszírozására fordítható költségvetési forrás. Holott ennek a tevékenységnek van igazi természetvédelmi hozadéka, hiszen ezáltal csökkenthető a látogatók okozta terhelés, a „turisták lábnyoma”. Ugyanakkor biztosítják a pihenés, a rekreáció feltételeit.
Kiemelte, hogy sajnos a lakosság körében az erdészek ilyen irányú tevékenysége nem ismeretes.
Hangsúlyozta, hogy az erdő eszmei értékében ezek a szolgáltatások nincsenek benne, holott komoly összegeket fordítanak a feltételek megteremtésére.
Felhívta a figyelmet az erdőgazdálkodásban zajló mintaváltásra, amennyiben a társaságok lehetőségeik szerint igyekeznek áttérni a vágásos üzemmódról a folyamatos erdőborítást biztosító szálalásra. Kiemelte az erdőtelepítés fontosságát, mert a jelenlegi 20-21 százalékos erdősültséget nem tekinthetjük elegendőnek, hisz’ hazánk medence jellegéből adódó körülményei mellett a klímaváltozás lassítására egyedül az erdősítés kínál megoldást.
Végezetül jó szívvel ajánlotta a polgármestereknek a kötetet, s bíztatta őket, hogy keressék meg az illetékes erdészeteket az együttműködés érdekében.
Ezt követően átadta a megjelent polgármestereknek a szerkesztők által dedikált könyveket.
Varga Sándor, Lakitelek polgármestere köszönetet mondott a meghívásért, valamint a társaság sokirányú segítségéért. Elmondta, hogy sikerült megoldani a motorosokkal keletkezett konfliktusokat, mert kialakítottak egy kvadosok számára szolgáló pályát.
Spiegl János erdészeti igazgató arról tájékoztatott, hogy 2013-ig pályázhatnak az önkormányzatok EU-forrásokból parkerdő fenntartására. Z.Z.