A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a Győr-Moson-Sopron megyei Tét városában, 2010. szeptember 24-én tartotta az éves nagyrendezvényét. A tanácskozás mottója: A munkahelyteremtő magánerdő. A rendezvény következő részében a magánerdő-gazdálkodók az akáctelepítésekkel kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be.
Luzsi József reflexióit követően Édl Tibor magán-erdőgazdálkodó kapott szót, aki egy személyben fővadász is. ’95-ben kezdték az erdőgazdálkodást a részarány-tulajdonból, illetve örökségből származó erdőkben. Belátták, hogy nem mindenhol érdemes mezőgazdasági termelést folytatni, hisz’ csak veszteséget termeltek. Szakemberek tanácsára a belvizes területekre nemesnyárat és égert telepítettek, máshova pedig akácot. A húszhektáros akácos után minden munkafázis után rendben megkapták a támogatást. Manapság az EU-s támogatások utófinanszírozást jelentenek, amit nem minden gazda engedhet meg magának. A kilencvenes években sokkal nagyobb volt az erdőtelepítési kedv, ezt a számok is jól mutatják.
A gazdálkodók felé több tájékoztatás szükséges, hogy lássák be, ahol csak vetnek, de nem aratnak, ott erdőt kell telepíteni. Az idén a természet megmutatta, hogy hol kell erdőt telepíteni. A gazdákat meg kell győzni, erre kérem a szakmai és a politikai vezetőket is.
Másik gond, hogy beadtuk a támogatási kérelmet a tisztításra, de csak azzal bíztattak, hogy járni jár, de nem biztos, hogy jut.
Az erdőtelepítés arra is biztosítékot nyújt, hogy ellássuk a családunkat tüzelőanyaggal.
Aki fát ültet, az bízik a jövőben, mi pedig bízunk a jövőben – fejezte be.
Lang Ferenc magánerdő-tulajdonos a szomszéd településen gazdálkodik. Az ő földjei is a részarány-tulajdonból és a kárpótlásból származnak. Azokat a földeket kérte vissza, ahol a felmenői gazdálkodtak, és meg van az a tölgyfa, is, amelyet a nagyapja ültetett. A terület egy részét akáccal, a mélyebb fekvésűt nyárral telepítette be. Ő is azt tartotta szem előtt, hogy télen legyen mivel fűteniük. Ezt az erdőt még ő telepítette, de szeretné még megérni a kitermelését, ám az erdő felújítását már az unokáira bízza.
Mogyorósi Zsolt magánerdő-tulajdonos főállásban a Kisalföldi Erdőgazdaság kerületvezető erdésze. Elöljáróban az akác hazai történetét tekintette át. Bár az akác csak háromszáz éve van itt, mi már ezer éve, de lehet, hogy tovább itt lesz, mint mi - mondta. - Ma Magyarországon van a legnagyobb területű akácos Európában. Széleskörű a felhasználása, ipari faként, tűzifaként és jó mézelő. Fényigényes fafaj, de a vizet nem bírja. Kiéli a talajt, váltani kell. Nemesítéssel törekedtek a szakemberek az ágtiszta egyedek kiválasztására. A telepítés csemetével sikeresebb, mint magról. Sok munkát igényel a gondozása.
Tapasztalatai szerint 30-40 éves korban letermelhető és hektáronként 100-180 m3 faanyag kerül ki. A kocsányostölgy vágásfordulójával összehasonlítva másfélszer annyi faanyagot termelnek ki. Gyökérsarjról háromszor olcsón felújítható. Természetesen nem állította, hogy mindenhol akácot kell telepíteni, de ahol a termőhelyre akác való, oda azt kell telepíteni.
Az 1993-ban csemetéről telepített akácosa száz százalékosan befejezett lett három év alatt. Nem híve a magról telepítésnek, mert túl nagy lesz az egyedszám, és ezzel óriási munka szakad a gazdálkodó nyakába.
Pintér Csaba magánerdő-tulajdonos a Bogyoszlói Tölösi Ebt képviselője az erdőbirtokossági társulások gondjairól számolt be. A rábaközi településen nagy hagyománya van a közbirtokossági formának. A gazdálkodást 1946 óta tudják dokumentálni.
Az 1965-ös törvény alapján az erdőket termelőszövetkezeti tulajdonba vették. 1990-ig a téesz gazdálkodott az erdőkben.
1995-ben alakítottak meg egy erdőbirtokosságot. 2010-re 338 tulajdonosa lett az 50 hektár erdőnek, sőt további aprózódás várható.
A gyakorlatban megvalósíthatatlannak tartja, hogy üzemmód váltás megszavazásához a tulajdonosok 75 százaléka összejöjjön – ugyanis ennyit ír elő a jogszabály.
Időközben megemelték a vágáskort 30 évvel, és a megkérdezésük nélkül Natura 2000 terület lett az erdeik egy része, és erőltetik a szálaló vágásra való áttérést, az átalakító üzemmódot is. Z.Z.