A PRO SILVA HUNGARIA - a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást szorgalmazó európai erdészek szövetségének magyarországi tagszervezete – 2010. szeptember 30-a és október 2-a között tartotta éves közgyűlését és évente hagyományosan megtartott nagyrendezvényét. A rendezvény „A Pro Silva elvek alkalmazási lehetőségei a síkvidéki erdőkben” címet kapta. Jelentőségét az adta, hogy most volt az első alkalom, amikor az Alföldön került sor a PRO SILVA éves nagyrendezvényének megtartására. Helyszínei Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén lévő olyan állami és magánerdők voltak, melyekben a PS alapelvek szerinti vagy azt megközelítő jellegű – folyamatos erdőborítást biztosító – erdőhasználatok gyakorlati alkalmazására került sor.
A 2+1 naposra tervezett program első napjának délutánján került sor az éves közgyűlésre. A közgyűlés hivatalos programjában beszámolók hangzottak el az év fontosabb eseményeiről. Ehhez kapcsolódóan került sor egy ismertetőre, ahol három – a PRO SILVA elveihez szorosan kötődő - könyvet, illetve tananyagot mutattak be. A Bartha Dénes - Barton Zsolt – Oroszi Sándor nevével fémjelzett „Őserdőleírások a Kárpát-medencéből” c. könyv a hazai őserdő-kutatás történelmi fejlődését és eredményeit taglalja. Heinrich Reininger „A szálalás elvei” c. könyve a szálaló – faegyedekre egyenként koncentráló - gazdálkodás alapelveivel, a korosztályos erdők átalakításával ismertet meg minket. „A folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás alapjai” c. tananyagot a PRO SILVA HUNGARIA a korábbi FVM felkérésére állította össze és célja a majdani átalakítási és szálalási terveket készítő szakemberek felkészítése feladatuk elvégzésére.
A vendégek
A délután második felében – estébe nyúlóan – került sor az immáron hagyománnyá vált „kiskonferenciára”. Ebben az évben a kiskonferencia előadásai szorosan kapcsolódtak a nagyrendezvény témaköréhez. Az alföld, illetve a szorosabban vett beregi terület kialakulásáról, átalakulásáról, erdősültségének változásáról és az új szemlélet kialakulásáról szóló előadások mellett helyet kaptak a rendezvényen a – más síkvidéki erdőgazdasági tájakon elért és a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás irányába mutató – tapasztalatok, eredmények is (Hortobágy, Körös-vidék, Dráva-mente stb.).
A házigazdák
A második napon kerültek megrendezésre a terepi programok, bemutatók. Délelőtt a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében és a Fehérgyarmati Erdészet területén lévő Bockerek-erdőt tekintették meg a résztvevők. A program a keményfás ligeterdők és alföldi tölgyesek átalakításának lehetőségeit célozta meg. A területen található kiváló minőségű kocsányos tölgyes állományokban a gazdaság – jelenleg még csak kisebb területen, kísérleti jelleggel folytatja, de a jövőben lényegesen kiterjedtebb formában tervezi – a folyamatos erdőborítás mellett történő erdőgazdálkodás bevezetését. Az így kezelt állományok megtekintése után élénk eszmecsere alakult ki a szakemberek között. Az erdőtömb területén lévő erdőrezervátum erdőállománya már szépen mutatta azokat a természetes folyamatokat, amelyek ezen a területen jellemzik az erdők működését.
A rezervátum
A délutáni terepi bemutató során a puhafás ligeterdők működésével, természetes folyamatainak jellegzetességeivel és lehetséges átalakításával ismerkedtek meg a jelenlévők, Asztalos István magánerdő-gazdálkodó és integrátor vezetésével. A fehérnyáras-feketenyáras-fehérfüzes galériaerdők felújítása során szép példáit láttuk a nemesnyárasok természetközeli módon történő átalakításának, a magról és/vagy sarjról történő természetes jellegű felújításának és a kialakulóban lévő több korosztályos puhafás ligeterdő állományoknak. Szemléletes, gyakorlati példákat kaptunk arra, hogy hogyan és miért jut arra a következtetésre egy magánerdő tulajdonosa/gazdálkodója, hogy hazai nyáras állományokat neveljen és elinduljon a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás irányába.
Az „Öreg”
A harmadik napon - fakultatív programok keretében – lehetett megismerkedni a táj történelmével és legkiemelkedőbb kultúrtörténeti emlékeivel. A helyi kollégák szakértő idegenvezetése mellett került sor a tákosi református templom, a túristvándi vizimalom, a szatmárcsekei kopjafás temető és Kölcsey Ferenc síremléke, valamint a tarpai református templom és szárazmalom megtekintésére. A tarpai hegyről kitekintés nyílt a Beregre és halványan látszottak a Kárpátok vonulatai is.
A számtalan szakmai és kultúrtörténeti látnivalóval és igazi szakmai csemegékkel fűszerezett három nap lehetőséget nyújtott egy megragadó táj és egy utat mutató erdőgazdálkodás megismerésére, valamint arra, hogy szakmai beszélgetések folytatásával és a tapasztalatok kicserélésével közelebb kerüljünk az alföldi területek erdőgazdálkodásának megújításához. Köszönet érte a rendezvény házigazdáinak az MGSZH Debreceni Erdészeti Igazgatóság munkatársainak, a Nyírerdő Zrt. munkatársainak és Asztalos Istvánnak.
Szöveg és fotó: Sódor Márton