„Erdészeti erőforrások a Kárpát-medencében” címmel 2010. október 8-án Erdészeti nyílt napot rendezett az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Erdészeti albizottsága az Országház Felsőházi Termében
A rendezvény egyben a XIV. ERDŐK HETE nyitó alkalma volt. A tanácskozás fővédnöki szerepét Schmitt Pál köztársasági elnök vállalta, aki nem csupán részvételével tisztelte meg a rendezvényt, hanem érdemi javaslatot tartalmazó beszédet is mondott.
Font Sándor, a Mezőgazdasági bizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Elöljáróban köszöntötte az első sorban helyet foglaló Köztársasági Elnököt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, aki egyben az Erdészeti albizottság elnöke és a Nyílt nap szervezője, valamint Gőgös Zoltánt (MSZP), a Mezőgazdasági bizottság alelnökét.
Az elnök elmondta, hogy a Mezőgazdasági bizottság az elmúlt ciklusban öt nyílt napot szervezett, egyetlenként a bizottságok közül. Az erdészeti nyílt nap ennek a hagyománynak a folytatása – jelentette ki Font Sándor.
A bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy az Erdészeti albizottság munkáját segítő szakemberek követelése volt, hogy beszéljük meg őszintén, hogy mit jelent nekünk az erdő, amely természeti erőforrás, a környezet védelmezője és egyben a megélhetés forrása sokak számára.
Font Sándor rámutatott, hogy számos esetben nehéz elválasztani a két szempontot, azokét, akik a megélhetés forrását, a jövőjük biztosítását látják az erdőben, míg mások a környezet védelmét, a növényeket és állatokat tekintik fontosnak.
A magyar erdészek, elsősorban az ismert képzési központ, az egyetem miatt nagyon egységesek. Ilyen, egységesen gondolkodó társaságot ritkán látni – fogalmazott az elnök. Az erdészek nagyon különböző termőhelyi adottságú területeken dolgoznak. Az 1990 óta megjelent magánerdő-gazdaságoknak harmonizálniuk kell az állami erdőgazdaságok érdekeivel. Azt a kényes kérdést is fel kell tennünk, hogy bár az erdő megújuló energiaforrás, de vajon ipari méretekben is az-e? Lehet-e a megújuló energia egyik bázisa a csak erre a célra telepített erdő?
A bizottság elnöke leszögezte, hogy nem esnek egybe a közgazdasági, a vagyongazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi álláspontok.
Reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás a parlamenti munka segítségére lesz. Hangsúlyozta, hogy soha ekkora érdeklődés még nem nyilvánult meg nyílt nap iránt, mint az erdészeti tanácskozáson. Ezt a csúcsot bárkinek is nehéz lesz túlszárnyalni. Ez is jelzi, hogy az erdészeti szakemberek mennyire érzékenyek a téma iránt.
Végezetül köszönetet mondott a szervezőknek, és bejelentette, hogy az elhangzottakat könyv formájában fogják megjelentetni.
Azt követően felkérte dr. Schmitt Pál köztársasági elnököt köszöntője elmondására.
A köztársasági elnök a megszólításokat ezekkel a szavakkal fejezte be: barátaim, az erdőben!
Majd így folytatta: Fantasztikus érzés volt ide belépni! Erre nem számítottam. Katonáktól jövök, bemutatták a zenekaraikat a várban, s gyönyörködtem az egyenruhájukban is. Ide belépve szintén azt láttam, hogy itt is milyen szép egyenruhák vannak, amely talán nem is előírás, hanem önként vállalt szép viselet. Nyilván közel van az önök szívéhez. Fantasztikus látvány, és ezért mertem az imént azt mondani, bibliai idézethez hasonlóan, hogy: Barátaim az erdőben.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás elnökségét ellátó urak nem mindenben értenek egyet, ezt tapasztalta korábban, az országgyűlés elnökeként.
Így van ez Zoltán? – fordult Gőgös Zoltán korábbi államtitkárhoz, majd Így van ez István? – Jakab Istvánhoz, a Mezőgazdasági bizottság korábbi alelnökéhez. A kérdezettek mosolyogva helyeseltek.
Majd így folytatta: Abban azonban egyetértés volt, hogy az erdő, a környezet védelme, a fenntartható fejlődés a szívünk ügye, jövőnk záloga, minden más meggondolást meg kell, hogy előzzön.
Nagyon köszönöm a meghívást – tette hozzá –, mert örülök, hogy magam is egy kissé elmélyedhettem ebben a kérdésben. A köztársaság elnökeként az alkotmányosság szemüvegén keresztül is nézem a témát, s kerestem, hol foglalkozik a magyar alkotmány az erdővel, amely a Kárpát-medencében a földterület több mint húsz százaléka. És nem találtam. Az erdő szó a magyar alkotmányban nem szerepel. Szerepel az egészséges élethez való jog, a környezet védelmének parancsa, s csak áttételesen lehet következtetni az erdőre vonatkozó törvényekre. Ajánlom a képviselő kollégák figyelmébe, hisz’ az országgyűlés foglalkozik az alkotmány megújításával, ne hagyják ki a kínálkozó lehetőséget, hogy az erdő, explicit formában, leírva szerepeljen az alkotmányban: a jogok, a kötelességek, a védelme, fejlesztése.
Az elnök ezután Fekete István füves könyvéből idézett, abból a részből, ahol az író azt mondja: az erdő beszélt hozzám, csak meg kell érteni.
Majd így folytatta: Az erdőről mindenkinek van véleménye, tapasztalata. De arra csak nagyon kevesen gondolnak, hogy az erdő nem csak szép kirándulási célpont, hanem nagyon sokaknak szakma, birtok, kenyérkereset és haszonforrás is. Ha becsületes kapcsolatban van az ember az erdővel, akkor sokat ad: nemcsak madárcsicsergést, felüdülést, sportos pihenést, hanem energiát, alapanyagot és védelmet is. Az erdő tehát, társadalmi, gazdasági és közjóléti kérdés. Az ország területének több mint húsz százalékát borítja erdő, s a világban végbemenő káros folyamatokat ismerve, örömteli hír, hogy ez a szám nem csökken, hanem növekszik. Örömteli azért is, mert a rendszerváltozást követően az erdők mintegy negyven százaléka került magánkézbe. Ennek ellenére az a nemzet kincse marad. A levegő tisztítása, a környezet védelme közös vagyon. A magántulajdonosok többsége jól együttműködik a hatóságokkal, betartja a szabályokat, pályázatokon vesz részt, állja az ellenőrzéseket, és az új telepítések is elsősorban magánterületeken valósulnak meg. Jó, ha ilyen alkalmakkor meg tudják beszélni a szakemberek az időszerű gondokat, ilyen példaként említette Schmitt Pál a túlszaporodott vadállományt, a vadkárokat, a vadászati jogokat, a kerítések ügyét.
Megemlítette az őshonos fafajok sorsát is. Tudvalevő, hogy hosszú évekig zajlott a gazdaságilag jobban megtérülő, de hazánkba később bekerült fafajok nagyarányú telepítése – fogalmazott. – Ma már az őshonos fafajok nagyobb figyelmet kapnak, egyfajta védelmet, támogatást, így kiegyenlítettebb lett a kép. Ennek a témának a jogszabályi, ökológiai szervezési kérdéseiről önöknek, a hozzáértőknek kell beszélniük.
A tavaszi áradásokra, vagy a pár nappal ezelőtti vörösiszap-gátszakadásra is gondolva, nem árt tudatosítani, hogy egyre súlyosabb és változatosabb környezeti hatásokra vagy emberi mulasztásból származó károkra kell felkészülni. Az ember túlfeszíti a húrt a természettel folytatott viaskodásában.
A laikusok a környezetvédelemmel többnyire csak akkor találkoznak, amikor valamilyen baj bekövetkezik. A szakértőknek a megelőzésre is komoly hangsúlyt kell fordítaniuk. A közvélemény nincs tisztában azzal, hogy a hazai erdők jelentős hányada védelmi erdő. Ezáltal közvetlenül szolgálja az embert, hogy éppen ott áll, ahol.
A mai nap alkalmas arra, hogy együtt lássuk az erdőgazdálkodás feladatait. Ezek összefüggenek a településfejlesztés, a környezetvédelem, a megújuló energia, a fenntartható fejlődés kérdésével, az élettel, magával. Nem csak a mi életünkkel, hanem a következő generációkéival is foglalkoznak önök. Mivel az élet nem áll meg a határoknál, a mai nap a Kárpát-medence közös erdészeti céljaira is kitekint, egységben látja azt, ami összetartozik – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Végül Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdő című meséjéből idézett. Ha az ember a fák között van, úgy érezheti, hogy meg van mentve, akárcsak a mesében. Ahhoz, hogy a jövőnk is meg legyen mentve, az erdő szeretete és a felelős erdőgazdálkodás egyaránt szükséges. Mi civilek szívesen adjuk a szeretetünket, önöktől a kőkemény szakmaiságot, a tulajdonosi alázatot, a jövőért érzett felelősséget és a hozzáértő hosszú távú terveket várjuk. Mindannyiuknak jó munkát kívánok, Isten áldását kérem tanácskozásukra! – zárta szavait Schmitt Pál köztársasági elnök. Z.Z.